Munkaszüneti napi munkavégzés díjazása

Kérdés: A munkaszüneti napokon rendes munkaidőben dolgozó, havidíjas munkavállaló részére az Mt. 149. § (1) bekezdése alapján – havi munkabérén felül – "a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérét" is meg kell fizetni. Kérdésünk: megfelelünk-e az Mt. idézett szabályának, ha a havi munkabéren felül távolléti díjat fizetünk a munkaszüneti napi munkavégzés időtartamára? Hogyan alakul a díjazása, ha túlóráznia is kell az adott munkaszüneti napon?
Részlet a válaszából: […] ...Figyelemmel azonban arra, hogy nem személyi alapbért, hanemmunkabért kell fizetni, a jogosultsági feltételek megléte esetén például az adottbérpótlékot is hozzá kell számítani a személyi alapbérnek a munkaszüneti napraszámolt összegéhez. A személyi alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...keretében foglalkoztatott munkavállalók viszontnem minősülnek a kölcsönvevő munkavállalóinak, a munkaviszony a kölcsönbeadó ésa munkavállaló között áll fenn. Ezzel párhuzamosan a törvény sem mondja ki,hogy a kollektív szerződés megkötésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése

Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezést, a rendeltetésszerűjoggyakorlás követelményéből azonban az következik, hogy a köztes idővel amunkavállalóknak szabadon kell rendelkezniük. Amennyiben rendelkezésre állásikötelezettség terheli őket, és a munkáltató – fél órán belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Létesíthető-e megbízási jogviszony közművelődési alapfeladatra?

Kérdés: Létesíthető-e a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (önkormányzati fenntartású általános művelődési központnál) közművelődési alapfeladatra (művelődésszervező munkakörre) a Kjt.-n kívüli munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. megbízási jogviszony)?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyáraterjed ki. Elméletileg ugyan nem kizárt, hogy a Kjt. hatálya alá tartozómunkáltató bizonyos feladatok ellátására – melyek adott esetben a költségvetésiszerv alapfeladatait is érintik – megbízási jogviszonyt létesítsen, ez nemjelentheti azonban azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Betegnek nem jár fizetésemelés?

Kérdés: Cégünk új vezetése a fizetésemelés feltételeit és a bónuszt újra kívánja szabályozni. Ennek során a fizetést, illetve emelést kizáró tényezőként kívánják rögzíteni a tárgyévben 10 munkanapot meghaladó betegszabadság időtartamát. Munkaügyesként kétségeim vannak azzal kapcsolatosan, hogy ez jogszerű-e?
Részlet a válaszából: […] E kérdések a munkabér megállapításának körébe tartoznak (abónusz is egyfajta teljesítménybér-forma). A munkabér az elvégzett munkaellenértéke, mértékének tehát az elvégzett munka értékéhez kell igazodnia. Abérmegállapítás elveinek meghatározásával az Mt. 142/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Munkaidő-beosztás közlésének elmulasztása

Kérdés: Munkavállalónk meg kívánja tagadni a további munkavégzést arra hivatkozással, hogy nem közöltük vele előre és időben a következő munkaidő-beosztását, hanem csak egy nappal annak megkezdése előtt. Valóban jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést ebben az esetben a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...egy hétre azMt. 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányábanaz utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A kérdésben írt esetben tehát azutolsó munkaidő-beosztás szabályai irányadók az érintett munkavállalóra, vagyise szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Prémiumévek – a programban maradás kérdése

Kérdés: 1953. XI. hó 30-án születtem. 2007. XII. 15-től a prémiumévek programba léptem be közalkalmazottként, mint technikai dolgozó az akkori törvényeknek megfelelően, az előnyugdíj előtt 5 évvel. Adhatom-e játszóház vagy családi napközi működéséhez a nevem úgy, hogy ebben az ellátási formában maradhassak? Képzettségeim között szerepel csecsemő- és gyermekgondozói szak is egy évtizedes gyakorlattal. Egyáltalán dolgozhatok vagy vállalkozhatok-e a prémiumévek megtartása mellett? Ha igen, mennyi időt, és hogyan adózom?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a munkáltató engedélyétől függ, mennyi időt,illetve milyen időbeosztásban lehet dolgozni a játszóházban, családinapköziben. Az adózásra a prémiumévek programban való részvétellelösszefüggésben – akár dolgozik mellette az illető, akár nem – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Átmeneti támogatás a válság miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak

Kérdés: A sajtóból értesültünk arról, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások 500 ezer eurós összegű átmeneti támogatásban részesülhetnek. Lehetséges-e ezt a támogatást munkahely-megőrzési célra fordítani? Ha igen, mely jogszabály és milyen feltételekkel rendelkezik erről?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében meghatározott feltételekkel -többek között – a munkahelymegőrzés támogatásához is nyújtható átmenetitámogatás a munkaadó részére. A támogatás nyújtására a globális pénzügyi ésgazdasági válság miatt indított munkaerő-piaci program keretében kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Vezető állású munkavállaló szabadsága

Kérdés: Ügyvezetőként dolgoztam az egyik cégnél, és a munkaviszonyomat közös megegyezéssel megszüntettem. Kértem a munkáltatómat, hogy a munkaviszonyom fennállása alatt ki nem adott szabadságot fizesse ki, hiszen azt azért nem tudtam kivenni, mert a cég közgyűlése nem rendelkezett a szabadságom kiadásáról. A munkáltatóm azt mondja, nem fizeti ki a ki nem vett szabadságomat, mert nekem kellett volna gondoskodnom a taggyűlés összehívásáról a szabadságom kiadása érdekében, és ha ezt nem tettem meg, akkor ez az én hibám, erről ő nem tehet. Még arra is hivatkozott, hogy a munkaszerződésemben a szabadság kivételéről nem állapodtunk meg, ami igaz is, csak nem tudom, hogy ez miért fontos. Egyébként a cég nem vezet munkaidő-nyilvántartást. Szerinte kivehettem volna bármikor a szabadságomat, persze azt nem mondta, hogy mégis mikor, hiszen mindig sok munka volt. Kérdésem: jár-e részemre a ki nem adott szabadságom pénzbeli megváltása?
Részlet a válaszából: […] Kérdéséből kitűnik, hogy vezető állású munkavállaló volt amunkáltatónál. Az Mt. 192. § (1) bekezdése kimondja, hogy a vezető a munkaidőbeosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét – amunkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Minőségi csere – a munkakör magasabb színvonalú ellátása iránti munkáltatói igény

Kérdés: Az ügyfélszolgálaton dolgozó egyik alkalmazottam helyett szeretnék egy aktuálisabb tudással és magasabb szintű nyelvismerettel rendelkező személyt felvenni. A külföldi érdekeltségünkre tekintettel rendkívül fontos lenne a külföldi vásárlók kifogástalan, magas színvonalú tájékoztatása. Ilyen esetben alkalmazható-e az ún. minőségi csere?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató döntési körébe tartozik mindannak a meghatározása, hogyszámára milyen szempontok alapján valósulhat meg az adott munkakör magasabbszínvonalú ellátása (EBH 2003. 968). Annak megítélése, hogy a munkakörellátásával kapcsolatosan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
1
308
309
310
331