Zeneszolgáltatás – de milyen jogviszony?

Kérdés: Egy cégnél dolgozom főállásban, ahol egy évzáró céges rendezvényen én szolgáltatnám a zenét. Nincs vállalkozói igazolványom, nem vagyok számlaképes, csupán hobbiszinten, otthon foglalkozom a zenéléssel. Ezért én a cégtől nem kérek semmiféle juttatást, csupán annyit, hogy biztosítsák a rendezvényre a hang- és fénytechnikát. Kérdésem: mindez milyen jogviszonynak minősül? Kell-e nekem valamilyen szervhez bejelentenem erre az egy estére szóló tevékenységem, és ha igen, milyen formában? Kell-e nekem vagy a cégnek, ahol dolgozom, fizetnem valamilyen közterhet?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség nemkeletkezik. Az Szja-tv. 1. § (3) bekezdése szerint a magánszemély jövedelmeadóköteles. Mivel ez esetben sem bevétel, sem jövedelem nem keletkezik, adókötelezettségsem áll fenn. A munkáltatót viszont a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
Kapcsolódó címke:

Személyi alapbér módosítása a minimálbér szintjére

Kérdés: Gépkocsivezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola. A munkavállaló személyi alapbére havi 89 500 Ft. Mivel a jelenlegi gazdasági helyzet alapján nem tudjuk fenntartani ezt a bérszínvonalat, ezt a minimálbér mértékére szeretnénk csökkenteni. Megtehetjük-e ezt a munkaszerződés egyoldalú módosításával? Köt-e minket a jogszabályban rögzített garantált bérminimum?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben pl. 2011-ben a kötelező legkisebbmunkabér jogszabályban megállapított összege növekszik, úgy ez lesz az irányadóa munkaviszony tekintetében.)Ellentétben azonban az Ön által megfogalmazottakkal, amunkaszerződés módosítására csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kiterjesztett hatályú kollektív szerződés

Kérdés: Építőipari ágazatban működő kismunkáltató vagyok. Rám nézve milyen hatással jár az, hogy az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést a miniszter határozatával kiterjesztette az egész ágazatra? Innentől kezdve ránk is irányadóak a kollektív szerződésben foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter – a felekegyüttes kérelmének megfelelően, a kiterjesztéssel érintett országos munkaadóiés munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek véleményének kikérése után – azegész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Egyidejűleg fennálló munkaviszonyok – a betegszabadság kiadása

Kérdés: Egyik részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottunk egy másik munkáltatóval is jogviszonyban áll, úgy, hogy hétköznaponként minden délelőtt a másik cégnél kezd, és délutánonként dolgozik nálunk. A munkavállaló két hétre beteg lett, és a másik munkaviszonyában a betegszabadságra járó díjazását kapta. Kérdésem: a velünk fennálló munkaviszonyában szintén megilleti-e a törvény szerinti betegszabadság, vagy a másik munkáltatóval megosztva kell számolnunk? Netán párhuzamosan nem is lehet "két" betegszabadságon, hanem táppénzre jogosult csupán?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn munkaviszonya, valamennyiben jogosult betegszabadságra.Ez azt jelenti tehát, hogy amennyiben még nem merítette ki az alkalmazott azadott évre számított tizenöt munkanap betegszabadságát (sem Önöknél, sem másmunkáltatónál), és keresőképtelen beteg lesz, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Tanfolyamra kötelezés

Kérdés: Közalkalmazottunkat arra szeretnénk kötelezni, hogy a saját költségére végezzen el egy, a jelenlegi végzettségénél alacsonyabb szintű képzettséget adó tanfolyamot. Jogszerűen kötelezhetjük-e őt erre? Megszüntethetjük-e a közalkalmazotti jogviszonyát, ha nem hajlandó elvégezni a tanfolyamot? Ha elvégzi, besorolhatjuk-e őt alacsonyabb fizetési fokozatba?
Részlet a válaszából: […] ...aközalkalmazott rendelkezik. Ebből egyértelműen következik az is, hogy aközalkalmazott végzettségénél alacsonyabb szintű képzettséget adó tanfolyamsikeres elvégzése önmagában nem jelenthet kellő alapot arra, hogy ajelenleginél alacsonyabb fizetési osztályba sorolják be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Megváltozott munkaképességűek – foglalkoztatásuk támogatásának uniós szabályai

Kérdés: Nonprofit cégünk több éve megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztat. Tavaly beruházási célból munkahely-korszerűsítésre és -bővítésre pályáztunk, és el is nyertünk a támogatást. Ezt a támogatási szerződés alapján az általános csoportmentességi rendelet szabályai szerint használhatjuk fel, kivéve ha a támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek. Mit tartalmaz az általános csoportmentességi rendelet, és mit jelent pontosan, hogy gazdasági tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, az arrafoglalkoztatási kötelezettséget vállaló munkaadó részére pályázati eljárásalapján támogatás nyújtható olyan beruházásra, amely e személyekfoglalkoztatása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Közigazgatási munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Közigazgatási szervnél dolgozó fizikai alkalmazottunk a közeljövőben rendelkezni fog az előrehozott öregségi nyugdíj életkori és szolgálati időre vonatkozó feltételeivel. 2001-ben a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakult át. Ekkor az átalakulásról rendelkező törvény előírta, hogy az átalakult munkaviszony munkáltatói rendes felmondással csak a Ktv. 2001. június 30-án hatályos 17. § (1) bekezdésében meghatározott okokra hivatkozva szüntethető meg. Megítélésünk szerint az előrehozott öregségi nyugdíj szabályai és az Mt. nyugdíjasnak minősülő munkavállaló fogalmát meghatározó rendelkezései alapján nem tudjuk megszüntetni a munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy nyugdíjasnak minősül. Ettől függetlenül, amennyiben a munkavállaló szeretne előrehozott öregségi nyugdíjba menni, megszüntethetjük-e a munkaviszonyát közös megegyezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...okok alapján szüntetheti meg, és a felmondási idő,valamint a végkielégítés mértékének megállapítására a 2001. június 30-ánirányadó szabályok szerint számított felmentési időt és a végkielégítésmértékét kell figyelembe vennie, amennyiben az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Utazási költségtérítés – megoszthatóak-e a költségek?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatban kérdezném, hogy amennyiben nincsen elérhető tömegközlekedési eszköz vagy nincs megfelelő összeköttetés, akkor az együtt utazó ismerősök, kollégák vagy házastársak esetén joga van-e a munkaadónak megosztani a költségeket? A cégünknél megszaporodott üzemanyagszámlák miatt úgy vélem, a dolgozóknak igen könnyű visszaélni a költségtérítés szabályaival, hiszen ilyen számlát bárhonnan szerezhetnek, és nem tudunk meggyőződni arról, hogy ténylegesen hazautaztak-e. Tehetünk egyáltalán valamit?
Részlet a válaszából: […] Azt a munkavállalót, aki valamely ismerősével, kollégájávalközösen, egy járművel utazik munkába (vagy onnan haza), nem illeti meg utazásiköltségtérítés, hiszen saját költsége nem keletkezik. Az utazási költségilyenkor nem nála, hanem az ismerősénél, kollégájánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címke:

Külföldiek foglalkoztatásának bejelentése

Kérdés: Vállalatunk külföldi – részben európai uniós – állampolgárok foglalkoztatását tervezi, a szükséges engedélyek beszerzése jelenleg folyamatban van. Milyen hatóságnak kell bejelenteni a foglalkoztatás tényét és milyen adattartalommal? Számíthatunk-e valamilyen szankcióra, ha elmulasztanánk a kötelezettségünket?
Részlet a válaszából: […] ...A bejelentésében a munkáltató közli azáltala foglalkoztatott biztosított természetes személy azonosító adatait,állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét,kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Munkaidő-beosztás cseréje a munkavállalók között

Kérdés: Az Mt. 147. § (3) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti pihenőidőben végzett munka esetén 50 százalékos pótlék merül fel, ha munkavállaló másik pihenőidőt kap. Ez azt is jelenti, ha munkavállalónak az egy héttel korábban elkészített munkaidő-beosztás szerint délelőtt kellett volna munkát végeznie, de cserélt a délutánra beosztott munkatársával, mert délelőtt magánjellegű elfoglaltsága volt, akkor mindkét munkavállalónál 50 százalékos pótlékot kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...korábban, legalább egy hétreírásban, vagy a helyben szokásos módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsómunkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 119. § (2) bek.]. A munkaidő beosztása sorána munkáltató dönti el azt is, hogy melyek lesznek a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
1
307
308
309
358