Munkaköri alkalmassági vizsgálatok szeptember 1-jétől
Kérdés
Az Mvt. 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett új 49. §-ának (1a) és (1b) bekezdésével módosultak a munkára való alkalmasság megállapításának szabályai. A módosítás szerint a kapott felhatalmazás alapján az ágazati miniszterek – az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – határozhatnak azon munkakörök, feladatkörök és álláshelyek megállapításáról, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához orvosi vizsgálat szükséges. A minisztériumok által közzétett rendelettervezetek alapján számos munkakörben megszűnik a jogszabály alapján kötelező orvosi vizsgálat elvégzése a munkába lépést megelőzően. A tervezetek nem rendelkeznek például a képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatos munkakörök esetén a munkára való alkalmasság megállapításához szükséges kötelező orvosi vizsgálatról. Az 50/1999. EüM rendelet 5. §-a alapján a munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, és azt követően kétévenként ismételten kezdeményezni a vizsgálatot. Jól értelmezzük, hogy ez a kötelezettség a munkáltatókat ágazattól és a módosított Mvt.-től, illetve a fent hivatkozott rendelettervezetektől függetlenül továbbra is terheli? Van egyéb olyan jogszabály vagy más általánosan alkalmazandó előírás, amely alapján ágazattól és a módosított Mvt.-től, illetve a fent hivatkozott rendelettervezetektől függetlenül a munkavégzés vagy a munkakör jellegére tekintettel kötelező a munkáltatónak elrendelnie a munkavállaló munkára való alkalmassága megállapításához szükséges bármilyen általános vagy specifikus orvosi vizsgálatot?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. október 15-én (267. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5109
[…] pont]. Ezek az ágazati foglalkoztatási törvények – ahogyan az Mt. sem – jellemzően nem tartalmaznak konkrét munkavédelmi előírásokat, azokat épp az Mvt. végrehajtási rendeletei határozták meg, és határozzák meg ma is.Ezeket a végrehajtási rendeleteket a jogalkotó még nem módosította, így – az Mt., illetve az Mvt. módosításától függetlenül – szeptember 1-jén pontosan ugyanazok a szabályok voltak alkalmazandóak, mint augusztus 31-én, illetve, mint lapzártánkkor is.Az előzetes (és az időszakos, valamint soron kívüli) munkaköri alkalmassági vizsgálat szabályait a 33/1998. NM rendelet határozza meg. Hatálya e tekintetben kiterjed minden munkáltatóra, amely az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat; ez alól külön kivételeket csak maga a rendelet határoz meg [lásd 33/1998. NM rendelet 2. § (1) bek. c) pont, (2) bek.]. Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot pedig továbbra is kötelező elvégeztetni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően, valamint egyes további esetekben is [33/1998. NM rendelet 4. § (1)–(2) bek.].E rendelet szerint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységnek minősül [33/1998. NM rendelet 5. számú melléklet 6. pont]. A képernyős munkahely, illetve a képernyő előtti munkavégzés ehhez képest speciális előírásait tartalmazza az 50/1999. EüM rendelet. Ennek hatálya – egyes kivételekkel – nem minden képernyő előtti munkavégzést teljesítő, szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra terjed ki, csak azokra, akik napi munkaidejükből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak, illetve az őket foglalkoztató munkáltatóra [50/1999. EüM rendelet 1. §]. A rendelet hatálya alá tartozó munkáltató köteles – a külön jogszabályban [azaz a 33/1998. NM rendeletben] előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzéséta) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,b) ezt követően kétévenként, továbbác) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.A munkavállaló – a külön jogszabály [azaz a 33/1998. NM rendelet] szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles az így előírt vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be [50/1999. EüM rendelet 5. § (1)–(2) bek.].A két hivatkozott rendelet módosítása tehát egyelőre nem történt meg, így azok előírásai változatlanul jelenleg is kötelezőek – nincs tehát változás a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégeztetése körében […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. október 15-én (267. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5109
[…] pont]. Ezek az ágazati foglalkoztatási törvények – ahogyan az Mt. sem – jellemzően nem tartalmaznak konkrét munkavédelmi előírásokat, azokat épp az Mvt. végrehajtási rendeletei határozták meg, és határozzák meg ma is.Ezeket a végrehajtási rendeleteket a jogalkotó még nem módosította, így – az Mt., illetve az Mvt. módosításától függetlenül – szeptember 1-jén pontosan ugyanazok a szabályok voltak alkalmazandóak, mint augusztus 31-én, illetve, mint lapzártánkkor is.Az előzetes (és az időszakos, valamint soron kívüli) munkaköri alkalmassági vizsgálat szabályait a 33/1998. NM rendelet határozza meg. Hatálya e tekintetben kiterjed minden munkáltatóra, amely az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat; ez alól külön kivételeket csak maga a rendelet határoz meg [lásd 33/1998. NM rendelet 2. § (1) bek. c) pont, (2) bek.]. Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot pedig továbbra is kötelező elvégeztetni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően, valamint egyes további esetekben is [33/1998. NM rendelet 4. § (1)–(2) bek.].E rendelet szerint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységnek minősül [33/1998. NM rendelet 5. számú melléklet 6. pont]. A képernyős munkahely, illetve a képernyő előtti munkavégzés ehhez képest speciális előírásait tartalmazza az 50/1999. EüM rendelet. Ennek hatálya – egyes kivételekkel – nem minden képernyő előtti munkavégzést teljesítő, szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra terjed ki, csak azokra, akik napi munkaidejükből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak, illetve az őket foglalkoztató munkáltatóra [50/1999. EüM rendelet 1. §]. A rendelet hatálya alá tartozó munkáltató köteles – a külön jogszabályban [azaz a 33/1998. NM rendeletben] előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzéséta) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,b) ezt követően kétévenként, továbbác) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.A munkavállaló – a külön jogszabály [azaz a 33/1998. NM rendelet] szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles az így előírt vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be [50/1999. EüM rendelet 5. § (1)–(2) bek.].A két hivatkozott rendelet módosítása tehát egyelőre nem történt meg, így azok előírásai változatlanul jelenleg is kötelezőek – nincs tehát változás a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégeztetése körében […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
