Bérpótlékalap meghatározása munkáltatói szabályzatban
Kérdés
Cégüknél a termelésben dolgozókat órabérben foglalkoztatjuk, és az alapbéren felül minőségi bónuszban is részesülnek. A bérpótlékok alapját az alapbér és a minőségi bónusz együttesen képezik. Azonban ez sem a munkaszerződésekben, sem belső szabályzatban nincs rögzítve, kollektív szerződés nincs, szokásjog alapján történik így, hosszú évek óta. Amennyiben a cég meg kívánná szüntetni ezt a gyakorlatot, és a továbbiakban csak az alapbér figyelembevételével szeretné fizetni a bérpótlékokat, hogyan tudná ezt szabályosan megtenni? Az egyoldalú kötelezettségvállalás [Mt. 16. §] vonatkozik erre az esetre, tehát a munkáltató szabályosan csak akkor állhatna el ettől a gyakorlattól, ha körülményeiben olyan lényeges változás következne be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna? Mivel az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése szerint a felek eltérő megállapodása szükséges ahhoz, hogy a bérpótlék számítási alapja ne (csak) az egy órára járó alapbér legyen, a jövőben a munkaszerződésekben rögzíteni kellene a fentiek szerint alkalmazott gyakorlatot? Ha jól gondolom, munkáltatói szabályzatban való megállapítás ehhez nem elegendő.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. június 4-én (261. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4993
[…] szabálytól a munkavállaló javára eltérhet; az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 43. § (1)–(3) bek.].A munkáltató egyoldalú jognyilatkozatait, illetve egyoldalú kötelezettségvállalásait általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti [Mt. 17. § (1) bek.]. Mivel az egyoldalú jognyilatkozatra (és kötelezettségvállalásra) a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Mt. 15. § (3) bek., 16. § (3) bek.], ezért a munkáltató ezek útján az Mt. Második Részében foglaltaktól a munkavállaló javára eltérhet. Mindaddig tehát, amíg a bérpótlék alapját a törvényi szabályoktól eltérően, a munkavállaló számára azokhoz képest kedvezően állapítja meg a munkáltató, azt munkáltatói szabályzat útján is megteheti.A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna [Mt. 16. § (2) bek]. A szabály a megfogalmazott (vállalt) kötelezettség […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. június 4-én (261. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4993
[…] szabálytól a munkavállaló javára eltérhet; az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 43. § (1)–(3) bek.].A munkáltató egyoldalú jognyilatkozatait, illetve egyoldalú kötelezettségvállalásait általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti [Mt. 17. § (1) bek.]. Mivel az egyoldalú jognyilatkozatra (és kötelezettségvállalásra) a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Mt. 15. § (3) bek., 16. § (3) bek.], ezért a munkáltató ezek útján az Mt. Második Részében foglaltaktól a munkavállaló javára eltérhet. Mindaddig tehát, amíg a bérpótlék alapját a törvényi szabályoktól eltérően, a munkavállaló számára azokhoz képest kedvezően állapítja meg a munkáltató, azt munkáltatói szabályzat útján is megteheti.A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna [Mt. 16. § (2) bek]. A szabály a megfogalmazott (vállalt) kötelezettség […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
