Vezetők – a jogviszonyváltás után
Kérdés
A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése alapján a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A kulturális intézmények jelenlegi vezetőinek van saját vállalkozásuk, amelyben egyéni vállalkozóként, beltagként is dolgoznak, valamint egyéb jogviszonyban állnak más munkáltatóval, ezek a jogviszonyok azonban nem kapcsolódnak az átalakulással érintett munkáltatók tevékenységi köréhez. Fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, vagy választaniuk kell vezetői állás és a vállalkozás között? A vezetők jelenleg határozatlan időre szóló kinevezés alapján dolgoznak a könyvtárban, múzeumban, művelődési központban, az önkormányzat képviselő-testülete azonban a magasabb vezetői állásra pályázati eljárás alapján határozott időre adott megbízást, amely alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. 2020. november 1. után a polgármester köthet-e a vezetőkkel megbízási szerződést egyéb munkavégzésre?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. október 13-án (203. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3998
[…] jogviszonya munkaviszonnyá, annak kereteit a munkáltató által felajánlott munkaszerződés fogja kialakítani. Fontos ugyanakkor, hogy a közalkalmazotti jogviszony átalakulása nem érintheti a jogviszony időtartamát [Módtv. 3. § (2) bek. c) pont], azaz amennyiben az határozatlan vagy határozott idejű volt, a munkaviszony is az kell, hogy legyen. Megítélésünk szerint azonban a feleknek lehetőségük van a munkaszerződést utóbb e vonatkozásban is módosítani.Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Ez a rendelkezés általános szabály szerint valóban kizárja, hogy a vezető állású munkavállaló például egyéni vállalkozóként, betéti társaság beltagjaként vagy más jogviszonyt (többek között munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban) létesítsen vagy tartson fenn. Fel kell hívni ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy az Mt. e rendelkezése nem kógens szabály, a vezető munkaszerződése ugyanis az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől kivételekkel ugyan, de eltérhet [Mt. 209. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyező akarattal is eltérhetnek az Mt. 211. §-ának (1) bekezdésétől akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára is. Például megállapodhatnak ennek az ellenkezőjében, és a munkáltató egyoldalúan akár esetről esetre, akár általában véve is feljogosíthatja a munkavállalót a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére, vagy engedélyezheti számára az ilyen jogviszony fenntartását. Függetlenül attól, hogy az az átalakulással érintett munkáltató tevékenységi köréhez hasonló-e vagy sem. Ezen túlmenően, amennyiben a munkáltatónak ez szándékában áll, a tilalmat egyes tevékenységekre szűkítheti, továbbá előzetes bejelentési vagy engedélykérési kötelezettséget is előírhat a vezető számára ilyen esetekben. Mindezekre tekintettel arra a kérdésre, hogy a vezetők fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, azt válaszolhatjuk: az Mt. 211. §-a (1) bekezdésének általános szabálya szerint nem, ugyanakkor a felek e tilalomtól eltérhetnek, és a munkáltató akár egyoldalúan is lazíthatja a tiltó rendelkezés szigorát.Mivel a közalkalmazotti jogviszony átalakulása a fennálló vezetői megbízásokat nem érinti, arra a következtetésre juthatunk, hogy a meglévő vezetői és magasabb vezetői megbízások sajátos módon az átalakult munkaviszony mellett is érintetlenek maradnak, és a már meglévő, határozott időre […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. október 13-án (203. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3998
[…] jogviszonya munkaviszonnyá, annak kereteit a munkáltató által felajánlott munkaszerződés fogja kialakítani. Fontos ugyanakkor, hogy a közalkalmazotti jogviszony átalakulása nem érintheti a jogviszony időtartamát [Módtv. 3. § (2) bek. c) pont], azaz amennyiben az határozatlan vagy határozott idejű volt, a munkaviszony is az kell, hogy legyen. Megítélésünk szerint azonban a feleknek lehetőségük van a munkaszerződést utóbb e vonatkozásban is módosítani.Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Ez a rendelkezés általános szabály szerint valóban kizárja, hogy a vezető állású munkavállaló például egyéni vállalkozóként, betéti társaság beltagjaként vagy más jogviszonyt (többek között munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban) létesítsen vagy tartson fenn. Fel kell hívni ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy az Mt. e rendelkezése nem kógens szabály, a vezető munkaszerződése ugyanis az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől kivételekkel ugyan, de eltérhet [Mt. 209. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyező akarattal is eltérhetnek az Mt. 211. §-ának (1) bekezdésétől akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára is. Például megállapodhatnak ennek az ellenkezőjében, és a munkáltató egyoldalúan akár esetről esetre, akár általában véve is feljogosíthatja a munkavállalót a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére, vagy engedélyezheti számára az ilyen jogviszony fenntartását. Függetlenül attól, hogy az az átalakulással érintett munkáltató tevékenységi köréhez hasonló-e vagy sem. Ezen túlmenően, amennyiben a munkáltatónak ez szándékában áll, a tilalmat egyes tevékenységekre szűkítheti, továbbá előzetes bejelentési vagy engedélykérési kötelezettséget is előírhat a vezető számára ilyen esetekben. Mindezekre tekintettel arra a kérdésre, hogy a vezetők fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, azt válaszolhatjuk: az Mt. 211. §-a (1) bekezdésének általános szabálya szerint nem, ugyanakkor a felek e tilalomtól eltérhetnek, és a munkáltató akár egyoldalúan is lazíthatja a tiltó rendelkezés szigorát.Mivel a közalkalmazotti jogviszony átalakulása a fennálló vezetői megbízásokat nem érinti, arra a következtetésre juthatunk, hogy a meglévő vezetői és magasabb vezetői megbízások sajátos módon az átalakult munkaviszony mellett is érintetlenek maradnak, és a már meglévő, határozott időre […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
