Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?
Kérdés
Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. október 11-én (42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 820
[…] mennyiségével, minőségével, gazdaságosságával, illetve a munkavégzésre fordított idővel. Ön egy fél mondattal utal arra, hogy valószínűleg a munkáltató a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. A teljesítménydíj elnevezés arra enged következtetni, hogy ezt a juttatást a munkavállalók a teljesítményük arányában kapják, amennyiben ez nincs így, helye van a jogszerűségi kérdés felvetésének. Adott esetben az is lehetséges, hogy a díjazás a munkavállalók által használt gép gazdaságosságával, eredményességével áll összefüggésben. A jogszerűség megítélése természetesen csak az eset konkrét körülményének ismeretében lehetséges, ha azonban a munkáltató a díjazás megállapítása során valóban nélkülözi a munkavégzés értékelését, az érintett alkalmazottak az Mt. 199. § (1) bekezdése alapján munkaügyi jogvitát kezdeményezhetnek. Ha a jogvita a teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos, akkor a törvény szerint a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette az Mt. 143. § (2)–(3) bekezdésben foglaltakat (objektív mérés és számítás, a működési körbe tartozó feltételek), továbbá a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit, mindez megkönnyíti a munkavállalók bizonyítási terhét. A bírói gyakorlat szerint, ha a munkaviszony alapján a munkavállalónak meghatározott juttatás a munkavégzés fejében jár, az az elnevezésére tekintet nélkül munkabérnek minősül (EBH 2000. 251.). A munkabért pedig az Mt. szerint 154. §-ának (1) bekezdése értelmében – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. A munkabér védelmére vonatkozó szabályok alkalmazása, így a forintban történő megállapításának és kifizetésének kötelezettsége külföldi állampolgár munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén is irányadó, ha a munkaviszonyra egyébként az Mt. hatálya kiterjed. Erre tekintettel a munkabér jellegű kifizetések, így tehát az ún. teljesítménydíj devizában történő elszámolása mindenképp felveti a jogszerűség kérdését. A bérezéssel kapcsolatban jogvita indításának lehetőségével nem csak az előbbiekkel érintett, hanem a munkáltatónál foglalkoztatott más munkavállalók is élhetnek, őket azonban jogorvoslat az egyenlő bérezés és egyenlő bánásmód oldaláról illeti meg. Az Mt. 142/A. §-a az egyenlő bérezés elvével kapcsolatban kifejezésre juttatja, hogy az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. október 11-én (42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 820
[…] mennyiségével, minőségével, gazdaságosságával, illetve a munkavégzésre fordított idővel. Ön egy fél mondattal utal arra, hogy valószínűleg a munkáltató a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. A teljesítménydíj elnevezés arra enged következtetni, hogy ezt a juttatást a munkavállalók a teljesítményük arányában kapják, amennyiben ez nincs így, helye van a jogszerűségi kérdés felvetésének. Adott esetben az is lehetséges, hogy a díjazás a munkavállalók által használt gép gazdaságosságával, eredményességével áll összefüggésben. A jogszerűség megítélése természetesen csak az eset konkrét körülményének ismeretében lehetséges, ha azonban a munkáltató a díjazás megállapítása során valóban nélkülözi a munkavégzés értékelését, az érintett alkalmazottak az Mt. 199. § (1) bekezdése alapján munkaügyi jogvitát kezdeményezhetnek. Ha a jogvita a teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos, akkor a törvény szerint a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette az Mt. 143. § (2)–(3) bekezdésben foglaltakat (objektív mérés és számítás, a működési körbe tartozó feltételek), továbbá a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit, mindez megkönnyíti a munkavállalók bizonyítási terhét. A bírói gyakorlat szerint, ha a munkaviszony alapján a munkavállalónak meghatározott juttatás a munkavégzés fejében jár, az az elnevezésére tekintet nélkül munkabérnek minősül (EBH 2000. 251.). A munkabért pedig az Mt. szerint 154. §-ának (1) bekezdése értelmében – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. A munkabér védelmére vonatkozó szabályok alkalmazása, így a forintban történő megállapításának és kifizetésének kötelezettsége külföldi állampolgár munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén is irányadó, ha a munkaviszonyra egyébként az Mt. hatálya kiterjed. Erre tekintettel a munkabér jellegű kifizetések, így tehát az ún. teljesítménydíj devizában történő elszámolása mindenképp felveti a jogszerűség kérdését. A bérezéssel kapcsolatban jogvita indításának lehetőségével nem csak az előbbiekkel érintett, hanem a munkáltatónál foglalkoztatott más munkavállalók is élhetnek, őket azonban jogorvoslat az egyenlő bérezés és egyenlő bánásmód oldaláról illeti meg. Az Mt. 142/A. §-a az egyenlő bérezés elvével kapcsolatban kifejezésre juttatja, hogy az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
