Keresőképtelen beteg tájékoztatási kötelezettsége
Kérdés
Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. június 29-én (20. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 376
[…] nincsen szükség arra, hogy azt a munkáltató például a munkaszerződésben előzetesen kikösse, mindazonáltal az ilyen típusú rendelkezések munkaszerződésben vagy belső szabályzatban történő rögzítése bizonyos esetekben célszerűnek bizonyulhat. A munkáltatónak jogában áll továbbá e kötelezettség teljesítésére külön is felhívni a munkavállaló figyelmét – akár a keresőképtelenség felmerülése előtt, akár azt követően. A munkáltató így jogszerűen felveheti a kapcsolatot a keresőképtelen beteg munkavállalójával. Amennyiben ezt a munkavállaló egészségi állapota lehetővé teszi, a kapcsolatfelvétel történhet – egyebek mellett - elektronikus levélben, telefonon és személyesen (pl. otthon vagy fekvőbeteg-ellátást végző intézményben) is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a munkáltató ez irányú tevékenysége nem sértheti a munkavállaló személyhez fűződő jogait (pl. emberi méltóságát, magánszférához való jogát), nem veszélyeztetheti testi épségét, egészségét, és nem irányulhat vagy nem vezethet a munkavállaló zaklatására, valamint nem hátráltathatja annak gyógyulását. A munkáltatónak éppen ezért kellő diszkrécióval és a munkavállaló érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárnia. A munkavállaló betegségének részletei, a betegdokumentáció megismerése alapvetően csak annyiban tartozik a munkáltatóra, amennyiben az a munkaviszonnyal és a munkavállaló által betöltött munkakörrel kapcsolatban van (pl. fertőző betegség tényének megismerése fontos lehet egy közétkeztetést végző munkáltató szakács munkakörben foglalkoztatott munkavállalója esetében). Mivel a munkáltató tudomására jutott adatok kezelése elvileg magában hordozhatja a munkavállaló jogainak sérelmét, a munkáltatónak a tudomására jutott információk, adatok tekintetében be kell tartania az Avtv. rendelkezéseit. [E körben megjegyzendő, hogy az Avtv. 2. § 2. pontjának b) alpontja értelmében az egészségi állapotra vonatkozó adat különleges személyes adatnak minősül, amely egyebek mellett csak az érintett írásbeli hozzájárulása esetén kezelhető.] A kérdésben felmerült tények ismerete (a visszatérés időpontja, a keresőképtelen állományba vételről szóló orvosi igazolás) megítélésünk szerint azonban nem igényel előzetes írásbeli hozzájárulást a munkavállaló részéről. Amennyiben […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. június 29-én (20. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 376
[…] nincsen szükség arra, hogy azt a munkáltató például a munkaszerződésben előzetesen kikösse, mindazonáltal az ilyen típusú rendelkezések munkaszerződésben vagy belső szabályzatban történő rögzítése bizonyos esetekben célszerűnek bizonyulhat. A munkáltatónak jogában áll továbbá e kötelezettség teljesítésére külön is felhívni a munkavállaló figyelmét – akár a keresőképtelenség felmerülése előtt, akár azt követően. A munkáltató így jogszerűen felveheti a kapcsolatot a keresőképtelen beteg munkavállalójával. Amennyiben ezt a munkavállaló egészségi állapota lehetővé teszi, a kapcsolatfelvétel történhet – egyebek mellett - elektronikus levélben, telefonon és személyesen (pl. otthon vagy fekvőbeteg-ellátást végző intézményben) is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a munkáltató ez irányú tevékenysége nem sértheti a munkavállaló személyhez fűződő jogait (pl. emberi méltóságát, magánszférához való jogát), nem veszélyeztetheti testi épségét, egészségét, és nem irányulhat vagy nem vezethet a munkavállaló zaklatására, valamint nem hátráltathatja annak gyógyulását. A munkáltatónak éppen ezért kellő diszkrécióval és a munkavállaló érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárnia. A munkavállaló betegségének részletei, a betegdokumentáció megismerése alapvetően csak annyiban tartozik a munkáltatóra, amennyiben az a munkaviszonnyal és a munkavállaló által betöltött munkakörrel kapcsolatban van (pl. fertőző betegség tényének megismerése fontos lehet egy közétkeztetést végző munkáltató szakács munkakörben foglalkoztatott munkavállalója esetében). Mivel a munkáltató tudomására jutott adatok kezelése elvileg magában hordozhatja a munkavállaló jogainak sérelmét, a munkáltatónak a tudomására jutott információk, adatok tekintetében be kell tartania az Avtv. rendelkezéseit. [E körben megjegyzendő, hogy az Avtv. 2. § 2. pontjának b) alpontja értelmében az egészségi állapotra vonatkozó adat különleges személyes adatnak minősül, amely egyebek mellett csak az érintett írásbeli hozzájárulása esetén kezelhető.] A kérdésben felmerült tények ismerete (a visszatérés időpontja, a keresőképtelen állományba vételről szóló orvosi igazolás) megítélésünk szerint azonban nem igényel előzetes írásbeli hozzájárulást a munkavállaló részéről. Amennyiben […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
