18 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] alapján).A jelenléti bónusz tipikusan olyan bérelem, amely előre meghatározott; azaz adott számú napot lehet legfeljebb hiányozni, és akkor kap egy bizonyos összeget a munkavállaló. A feltételrendszer meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, de annak kialakítása során is figyelemmel kell lenni a munkajogi alapelvekre [Mt. 285. § (3) bek.], így különösen az egyenlő bánásmód követelményére (Mt. 12. §).Az egyenlő bánásmód követelménye sérülhet közvetett hátrányos megkülönböztetés útján. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató egy olyan, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezést hoz, amely védett tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne (Ebktv. 9. §). Ilyen lehet a jelenléti bónusz feltételrendszerének meghatározása is, ha – jellemzően a szabadságot kivéve – a bármely okból távol lévő személyeket teljesen kizárja a juttatásból. Ez az egészségi állapot (betegség, keresőképtelenség), illetve családi állapot (gyermekek, a miattuk bekövetkező keresőképtelenség) mint védett tulajdonsággal rendelkező személyeket hozza az ilyen védett tulajdonsággal nem rendelkező más munkavállalókhoz képest hátrányosabb helyzetbe, mivel ők jellemzően kizáródnak a juttatásból.A munkáltató ugyanakkor kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy[…]

Részlet a válaszából: […] térítendő támogatások adhatók, melyek feltételeit és mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa határozza meg. Állami fenntartású szolgáltató esetében ezt a jogkört az országos kórház-főigazgató gyakorolja (528/2020. Korm. rendelet 27. §). Arra tehát van lehetőség, hogy fenntartói/tulajdonosi döntéssel egyéb juttatást kapjon a munkavállaló, de ez állami fenntartású intézménynél az OKFŐ hatáskörébe tartozó kérdés. Az OKFŐ veszélyességi pótlék bevezetéséről nem döntött. Az illetményemeléssel[…]

Részlet a válaszából: […] volt közalkalmazott (jelenleg munkavállaló) a Kjt. 78. §-ának alkalmazásával ezen időszak alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, azt részére ki kell fizetni. Ez egyfelől úgy történhet, hogy betölti a Kjt.-ben előírt 25, 30, 40 éves jogviszonyban töltött időt, másfelől úgy, hogy a munkaviszonya megszűnésére tekintettel válik jogosulttá a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésére [Kjt. 78. § (3)–(4) bek.]. Azaz: ha nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak mond fel a munkáltató, részére a felmondási idő lejártának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; ha pedig a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyként elismerhető ideje van, a 40 éves jubileumi jutalmat részére előrehozottan kell kifizetni. Ha a munkavállaló a fennálló munkaviszonya mellett megállapíttatta a nyugdíját,[…]

Részlet a válaszából: […] szolgálati idő számítása szempontjából nincs különbség a figyelembe veendő jogviszonyok között az egészségügyi és egészségügyben dolgozók között, ezeket az Esztjtv. 9. § (4)–(6) bekezdései határozzák meg. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy azok vonatkozásában, akik 2021. de­cember 31-én egészségügyi szolgálati jogviszonyban álltak, a soron következő szolgálati elismerés fokozatainak[…]

Részlet a válaszából: […] gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az államháztartási törvény szerinti ellenjegyzői –, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie." A kérdésben szereplő személy főiskolai szintű (alapfokozatú) közgazdász-szakképzettséggel rendelkezik, emellett azonban nincs adat arra nézve, hogy az a)–b) pontokban szereplő további feltételeknek megfelelt-e. A gazdasági vezető magasabb vezetőnek minősül, besorolni az alapmunkaköre szerint kell, amely értelemszerűen a nem szociáliságazat-specifikus, de egyetemi, főiskolai végzettséget igénylő (szakértői/szaktanácsadói) munkakörök közé tartozhat a 257/2000. Korm. rendelet 2. mellékletének III. pontja szerint.[…]

Részlet a válaszából: […] meg [Mt. 20. § (1)–(2) bek.]. Nincs akadálya, hogy több személy is munkáltatói jogkörgyakorló legyen, és az egyes személyeket eltérő jogkörök illessék meg. Tehát kijelenthető, hogy a műszakvezető is munkáltatói jogkört gyakorol. A kérdés második felét illetően abból kell kiindulni, hogy az üzemi tanács minden munkavállalót képvisel, így azokat is, akik munkáltatói jogkört gyakorolnak. Az Mt. csak azt zárja ki, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója az üzemi tanács tagja legyen, de az üzemi tanácsi tagság esetében is csak az a kizáró ok, ha a munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése tekintetében minősül az illető munkáltatói jogkört gyakorlónak [Mt. 238. § (2)–(3) bek.]. Összességében az üzemi tanácsnak kell mérlegelnie, hogy adott esetben a műszakvezetőnek melyik minősége az "erősebb": mint a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló, ő is érintett, és ezért ott a helye egy állománygyűlésen, vagy a vezetői arca kerül előtérbe, és ezért a megbeszélés rá nem tartozik. Például, előfordulhat,[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonya is egyfajta foglalkoztatási jogviszony. Ennek azonban az ellenkezője is levezethető a Kttv.-ből, ugyanis a Kttv. 225/C. §-ának (5) bekezdése például kifejezett "foglalkoztatási jogviszonyban álló" alpolgármesterről beszél a szabadság kapcsán, amely azt sugallja, hogy a "foglalkoztatási jogviszony" kifejezetten a "főállású" polgármesteri, alpolgármesteri tisztséghez kötődik. Ha azt az értelmezést fogadjuk el, hogy a társadalmi megbízatás is foglalkoztatási jogviszonyt feltételez, akkor a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése által felsorolt szabályokat is alkalmazni kell a társadalmi megbízatású polgármesterre azzal, hogy a társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra [Kttv. 225/K. § (5) bek.]. Így annak ellenére, hogy a társadalmi megbízatású polgármester esetében a Kttv. nem rendelkezik kifejezetten a szabadság kérdéséről, mivel a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni rendeli a Kttv. 100. §-ának (2) bekezdését, amely a szabadságra jogosító jogszerző időket szabályozza, mégis arra a következtetésre juthatunk, hogy az esetében is értelmezhető a szabadság intézménye. Ezen túlmenően a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése ugyancsak alkalmazni rendeli a Kttv. 104. §-ának (2), (6)–(7) bekezdéseit, 106. §-ának (1) és (2) bekezdéseit és 107. §-át is, amelyek a szabadság ki­adására irányadó szabályokat rögzítik. Mindezek ellenére a Kttv. nem rendeli alkalmazni például a Kttv. 101. §-át, amely viszont az alapszabadságra és a pótszabadságra irányadó szabályokat tartalmazza. Ha el is fogadjuk, hogy a szabadságra irányadó fentiekben felsorolt rendelkezéseket alkalmazni kell a társadalmi megbízatású polgármesterre, akkor sem lehet egyértelműen dönteni abban a kérdésben, hogy az őt megillető szabadság (alap- és pótszabadság) pontosan hány munkanap. Ha mindezzel ellentétben azt fogadjuk el, hogy a társadalmi megbízatás nem jelent foglalkoztatási jogviszonyt, akkor egyértelműnek tűnik, hogy nem kell a szabadságra irányadó rendelkezéseket alkalmazni. Hasonló dilemma merül fel a munkaidő kérdése kapcsán is. Ha a társadalmi megbízatás is foglalkoztatási jogviszonynak tekinthető, akkor a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése értelmében e körben alkalmazni kellene a Kttv. 89. §-ának (1) bekezdését, 93. §-ának (1)-(2) bekezdéseit, 94. §-ának (1) bekezdését, 95. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdéseit, 96. §-ának (1) bekezdését, valamint 99. §-át. Ha viszont a társadalmi megbízatás nem jelent foglalkoztatási jogviszonyt, ezeket a szabályokat sem kell alkalmazni. Összességében megállapítható, hogy a törvényi rendelkezések[…]

Részlet a válaszából: […] (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a jegyző kifejezés az aljegyzőre is irányadó. Mindebből levonható az a következtetés, hogy az aljegyző foglalkoztatása is közszolgálati jogviszony keretében történik, és e közszolgálati jogviszonyra – a X. fejezetben foglalt speciális rendelkezésekben meghatározott eltérésekkel – a Kttv. általános szabályait kell alkalmazni. Erre tekintettel a képviselő-testület hivatalának [Kttv. 1. § (1) bek. a) pont] köztisztviselője – megítélésünk szerint – aljegyzővé kinevezhető a már meglévő kinevezésének módosításával. Erre tekintettel nem kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyát, és nem kell új kinevezést készíteni[…]