Változás az óvoda mint munkáltató személyében

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszából: […] törvény erejénél fogva szállnak át az önálló óvodára. Sem az új társulásnak - mint fenntartónak -, sem az önálló óvodának - mint átvevő munkáltatónak - nincs mérlegelési joga arra nézve, hogy a törvény előírásával ellentétesen ne kerüljön sor az érintettek továbbfoglalkoztatására. A közalkalmazottakat egyébként nem illeti meg végkielégítés az átszállásra tekintettel, a tagóvodánál eltöltött idejüket pedig úgy kell tekinteni, mintha az átvevő önálló óvodánál töltötték volna el. Ebből következik az is, hogy nincs szükség áthelyezésre, a közalkalmazotti jogviszonyok ugyanis mindenféle "törés" és megszakítás nélkül folynak tovább az önálló óvodával. Megjegyzendő, a fenti helyzet állna fenn - az ebből eredő értelemszerű eltérésekkel - lényegében akkor is, ha a munkáltató valamely oknál fogva kifejezetten az új társulás lenne.Ha a közalkalmazott nem kíván az új munkáltatónál dolgozni, úgy a Kjt. általános szabályai szerint szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyát (pl. lemondással, de a felek előtt a közös megegyezés lehetősége is nyitva áll). A munkáltató ugyancsak az általános szabályok szerint szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyt: például felmentést csak a Kjt. szerinti indokkal közölhet, a munkáltató személyében bekövetkező változás azonban önmagában semmiképpen nem lehet a felmentés oka [Mt. 66. § (3) bek. a) pont]. Szeptember 1. napja, azaz az átszállást megelőzően az átadó munkáltató, e naptól pedig az átvevő munkáltató jogosult megszüntetni a jogviszonyt, és ezzel összefüggésben jognyilatkozatot tenni. A közalkalmazottnak szintén eszerint van lehetősége a megszüntetéssel kapcsolatos jognyilatkozatát közölni az átadó vagy az átvevő munkáltatóval. Ugyancsak ez az időpont az irány­adó a megszüntetéssel kapcsolatos kifizetések és járandóságok tekintetében is: ha valamely kifizetésre szeptember 1. napja előtt kerül sor, azt a korábbi, átadó munkáltatónak kell teljesítenie. Ezt követően valamennyi kötelezettség már az átvevő munkáltatót terheli. Megjegyzendő azonban, hogy az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált közalkalmazotti követelésért, ha a közalkalmazott az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti (Mt. 39. §). Ezek a szabályok lesznek irányadóak azokban az esetekben is, amikor a közalkalmazotti jogviszony arra tekintettel kerül megszüntetésre, hogy a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül. Ha szeptember 1. napja előtt szükséges kifizetni valamely juttatást ezzel összefüggésben (pl. felmentési idő alatti illetményt), azt az átadó köteles megfizetni. Ha ezt követően kell kifizetni, azt az átvevő köteles megtenni, függetlenül attól, hogy a felmentési idő még korábban elkezdődött, vagy hogy az átadó mentette fel a közalkalmazottat, illetve a közalkalmazott az átadó számára adta át a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát.Megjegyzendő, hogy az átszállást követő harminc napon belül - az alábbiakban ismertetendő feltételek fennállása esetén - a közalkalmazott dönthet úgy, hogy lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról, és ilyenkor az általános szabályoktól eltérően felmentési idő és végkielégítés is megilletheti. A határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát az előbbiekben említett lemondással akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irány­adó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a közalkalmazotti jogviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna [Kjt. 24. § (4) bek.]. Ha a közalkalmazott jogviszonya határozott idejű, a lemondás indoka olyan ok lehet, amely a közalkalmazott számára a jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Kjt. 24. § (5) bek.]. Ezekben az esetekben a közalkalmazottnak meg kell indokolnia a lemondását, vita esetén pedig neki kell bizonyítania azt, hogy az általa hivatkozott indok megfelel az előzőekben írott feltételeknek, azaz valós és okszerű. Ha a lemondás indoka megfelel a fentiekben hivatkozott feltételeknek, az általános szabályokkal ellentétben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Pedagógus-munkakör - a szükséges szakképzettség

Kérdés: Az Ot. 40. §-a szerint a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget egyéb jogszabály szabályozza (a 12-13-14-15/1986. MM rendeletek). Az Ot. 40. §-a 1995. november 1-jéig volt hatályos, az MM rendeletek pedagógusok szakképesítését szabályzó §-ai (pl. a 15/1986. MM rendelet 69-76. §-ai) 1994. január 4-ig. Közben 1993. szeptember 1-jétől hatályba lépett a Kt. (pl. 17. §, 127-128. §) is, mely a pedagógusok alkalmazási feltételeit szabályozta. Jól gondolom, hogy a pedagógus-munkakörben történő jogszerű alkalmazás vizsgálatakor az 1986. szeptember 1-jétől 1994. január 4-ig létesített jogviszonyoknál az MM rendeleteket kell alapul venni, 1994. január 5-től pedig a Kt. §-ait?
Részlet a válaszából: […] nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé". Ez vonatkozik a munkakör betöltéséhez iskolai végzettséget, szakképzettséget, szakképesítést, szakmai gyakorlatot stb. előíró jogszabályokra is. Ebből következik, azt, hogy egy pedagógus a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezett-e, mindig a munkakör betöltésének idején hatályban lévő jogszabályi előírások alapján kell megítélni. Természetesen a jogszabály időközben változhatott, tehát annak az aktuális időállapotából kell kiindulni.A fentieken túlmenően figyelemmel kell lenni a kapcsolódó átmeneti szabályokra is: ezek általában azt a célt szolgálták, hogy az egyszer megszerzett végzettséggel, szakképzettséggel az új előírások hatálybalépését követően is elláthassa korábbi munkakörét az, aki az előző előírásoknak felelt meg. A kérdezett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Bölcsődei dajka besorolása képesítés nélkül

Kérdés: Leendő dolgozónak gimnáziumi érettségije és eladó szakképesítése van, dajka képesítéssel még nem rendelkezik (folyamatban van a tanfolyam elvégzése). Korábbi jogviszonyai mindegyike munkaviszony volt, közalkalmazotti jogiszonyban eddig még nem foglalkoztatták. A rendelet szerint a bölcsődeidajka-munkakör betöltéséhez van képesítési előírás. A képesítés megszerzése előtti munkaviszonyok figyelembe vehetőek-e a dolgozó besorolásánál?
Részlet a válaszából: […] megállapított képesítési követelményeknek. Azaz a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó 20/2017. EMMI rendeletben előírt tanfolyam elvégzésének.A második kérdés, hogy amennyiben a képesítési követelményeknek való megfelelés nélkül történik az érintett alkalmazása, a besorolásra milyen szabályokat kell alkalmazni. Sem a Kjt., sem a 257/2000. Korm. rendelet nem tartalmaz az általános besorolási szabályoktól való eltérést erre az esetre. Mivel az érintett közalkalmazott viszont azt a munkakört látja el, amelyhez előírt képesítési követelmény alól jogszabály szerint kapott felmentést, és a munkabér az elvégzett munkát honorálja, értelemszerűen úgy kell besorolni, mintha rendelkezne az adott végzettséggel, szakképzettséggel. Ez alapján kell tehát a fizetési osztályát meghatározni.A Kjt. szerinti besorolás másik eleme a fizetési fokozat, amelyhez a Kjt. 87/A. §-a szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni. Ezek között szerepel az 1992. július 1. után munkaviszonyban töltött idő, amelyet azon időponttól kell figyelembe venni, amikortól a közalkalmazott a betöltött munkaköréhez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Pedagógus szakmai gyakorlata - ami nem számít

Kérdés: Pedagógusbesorolásomhoz, illetve Pedagógus II. fokozatra való jelentkezésemhez szükséges szakmai gyakorlat számítása kapcsán vitába keveredtem az intézményvezetőmmel. Kérem szíves segítségüket, hogy az alábbi munkaviszonyaim ideje beleszámít-e a szakmai gyakorlatba:
-2012-2015 között a református egyház fenntartásában egyéb pedagógus-munkakört töltöttem be (olyan intézményben, amelynek nincs oktatási azonosítója),
-2019-ben a Miniszterelnökségen töltött kormánytisztviselői jogviszony (nem oktatási területen dolgoztam),
-10 hónapig Petőfi Sándor állami ösztöndíjasként láttam el a határon túli magyaroknál oktatási feladatokat.
Részlet a válaszából: […] szerepel, szerepelt. Ezen túlmenően a pedagógus-munkakörök közé tartoznak még a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben a 257/2000. Korm. rendelet 2/a mellékletében felsorolt pedagógus-munkakörök is (pl. nevelő, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, kisgyermeknevelő), de "egyéb pedagógus"-munkakör ezek között sem szerepel.A Miniszterelnökségen kormánytisztviselőként eltöltött idő nem tekinthető a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti "az állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés vagy a szakképzés országos irányításával összefüggő munkakörben" eltöltött időnek, mivel a Miniszterelnökségnek nem lehetett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Egyéb juttatások keresőképtelenség alatt

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részére havonta egyéb juttatást adunk. A munkavállalót keresőképtelenségének (táppénz, betegszabadság) idejére is megilletné az egyéb juttatás összege?
Részlet a válaszából: […] [Mt. 146. § (4) bek.]. A törvény ezenfelül semmilyen munkabér megfizetését nem teszi kötelezővé a keresőképtelenség tartama alatt. Ebből következően, ha a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva szabályzatot alkotott egyéb juttatás megfizetéséről, saját maga jogosult meghatározni azt, hogy kik, milyen időszakra, milyen feltételek mellett lehetnek jogosultak e juttatásokra. Ennek során a munkajogi alapelvek tiszteletben tartásával kell eljárnia [lásd Mt. 285. § (3) bek.], azaz különösen nem sértheti a szabályozása az egyenlő bánásmód (Mt. 12. §) követelményét. Azaz, a keresőképtelenségre alapított megkülönböztetése a munka vagy a munkakörülmények természete alapján indokolt, tényleges és meghatározó szakmai feltételre alapított,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Költségvetési szerv intézményvezetője a nők 40 évi jogosultsági idővel rendelkező kedvezményes nyugdíjazása okán felmentési idejét tölti, közalkalmazotti jogviszonya 2022. augusztus 31-ig tart. A 2022. május 4. és 2022. augusztus 31. közötti időszakra mentesítve van a munkavégzés alól. Avezetői megbízása korábban, 2022. július 31-én szűnik meg. Tehát az augusztusi hónapban még él a közalkalmazotti jogviszonya, de már nem intézményvezetői minőségben. Az augusztusi hónapra járó távolléti díjba bele kell-e számolni a vezetői pótlékot úgy, hogy a vezetői megbízása már nem él? Melyik jogszabályi hivatkozás az, amelyik megengedi vagy tiltja a vezetői pótlék távolléti díjba való beszámítását?
Részlet a válaszából: […] (1)-(2) bek.]. Az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés eseténa) folyamatosan megilletik, a távolléti díj alapbérrészének,b) folyamatosan nem illetik meg, a távolléti díj bérpótlékrészénekmeghatározásánál, az Mt. vonatkozó szabályai szerint kell figyelembe venni [Kjt. 80. § (3) bek.].Az Mt. szabályai szerint a távolléti díja) az esedékessége időpontjában érvényes alapbérből, illetve pótlékátalányból (alapbérrészből),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybérből (teljesítménybérrészből),c) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlékból (bérpótlékrészből)áll, és azok figyelembevételével, az egyes részek összegeként kell megállapítani [Mt. 148. § (1), (4) bek.].Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja azzal, hogy az alapbérrészbe tartozó díjelemet, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét-módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni [Mt. 148. § (2)-(3) bek.].Mivel a vezetői pótlék a közalkalmazottat folyamatosan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Köztisztviselői jubileumi jutalom - a jogszerző idő

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejébe beletartozik-e az az időtartam, amelyben 1988. 11. 01-jétől 1989. 02. 28-ig (4 hónap) munkaszerződéssel a Községi Tanács VB Szakigazgatási Szervénél parkgondozó munkakörben, napi 8 órás munkaidőben foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] különféle jogviszonyokat kell beszámítani, továbbá a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, és a közszolgálati jogviszony megszűnését, megszüntetését követő 30 napon belül létesített közszolgálati jogviszony keletkezéséig tartó, jogviszonyban nem töltött időt.A közszolgálati törvények (pl. a Ktv., Kjt.) hatálybalépése - vagyis 1992. július 1-je - előtti időszakban munkaviszonyban töltött idő csak akkor számítható be a jubileumi jutalomra jogosító időbe, amennyiben a munkáltató a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése hatálya alá tartozó szervek jogelőd szervének minősült.Ennek megfelelően például a helyi és a megyei tanácsok, valamint ezek végrehajtó bizottságai szakigazgatási szervei dolgozóinak e szerveknél 1992. július 1. előtti, munkaviszonyban töltött idejét[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Kollektív szerződés alkalmazhatósága - a cég beolvadása esetén

Kérdés: A cégünk megvásárolt egy balatoni hajós szállítással foglalkozó társaságot, amely beolvadás útján került a mi cégünkbe. A cégünkben lévő hatályos kollektív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni a beolvadás útján hozzánk került új munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] kötelezettségei az egyesülésben részt vevő másik jogi személyre, mint általános jogutódra szállnak át [Ptk. 3:44. § (1) bek.]. Az egyesülésben részt vevő és nem megszűnő munkáltató által kötött kollektív szerződés a beolvadás következtében nem szűnik meg, annak hatálya az egyesülés után fennmaradó (azaz az eredetileg a kollektív szerződést megkötő) munkáltatóra továbbra is kiterjed. Mivel pedig a beolvadással megszűnő munkáltató munkavállalói szempontjából a jogutód is ez a munkáltató lesz, és a jogutódlás időpontjától kezdve ők már ennek a munkáltatónak a munkavállalói, ezért a kollektív szerződés hatálya rájuk is kiterjed.Figyelemmel kell lenni arra, hogy a jogutód munkáltatónál[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címke:
1
2