Megváltozott munkaképesség – a pótszabadság arányosítása

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalónk 2021. augusztus 16-tól keresőképtelenség miatt 2022. május 16-ig távol van. Megváltozott munkaképességét 2021. december 15-én állapították meg, mely dokumentumot 2022. május 4-én mutatta be. Az évenkénti öt nap pótszabadság a 2021. évre vonatkozóan visszamenőleg megállapítható-e, ha igen, akkor teljesen, vagy csak a megállapítástól számítva részarányosan illeti meg? A munkaviszony megszűnése esetén az öt munkanap pótszabadság megilleti őt, vagy a megszűnés napjáig az alapszabadsághoz hasonlóan azt is arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] §).A szabadságot akkor kell arányosítani, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg. Ez az alapszabadságra és a pótszabadságokra, így a kérdés szerinti öt munkanapra is alkalmazandó. Nem kell arányosítani akkor, ha a pótszabadságra jogosító körülmény következik be vagy szűnik meg a naptári év folyamán. Ugyanakkor a munkáltatónak hivatalból nincs tudomása arról, hogy a munkavállalót valamilyen jogcímen pótszabadság illeti-e meg (kivétel ez alól az életkori pótszabadság, mivel a bérszámfejtéshez a születési adatokra szüksége van).A kérdés szerinti esetben is a megváltozott munkaképesség okán járó pótszabadságra való jogosultságát a munkavállalónak kell bejelentenie a munkáltató felé, hiszen ez a munkaviszony szempontjából lényeges körülmény [Mt. 6. § (4) bek.]. A munkavállalót terheli a felelősség, ha a tárgyidőszakra a munkáltató azért nem állapított meg pótszabadságot, mert az arra való jogosultságról a munkavállaló nem tájékoztatta. Álláspontunk szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Esedékesség évét megelőző időszakra járó szabadság kiadása

Kérdés: Az Mt., a Kjt. és a Kttv. egyaránt szabályozza a szabadság kiadásának rendjét, miszerint a tárgyévre megállapított szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Önkormányzatunk intézményeinél előfordul, hogy mégsem kerül teljes egészében kiadásra a megállapított összes éves szabadság, és több évre visszamenőleg, évente pár napot görgetnek. Ajogszabály azt is leírja, hogy ezek a megmaradt napok a jogviszony megszűnésekor megválthatók. A 2017-ben (vagy korábbi években, illetve azt követő években) ki nem adott szabadság kiadható-e 2022-ben, ezzel is csökkentve a jogviszonymegszűnéskor a megváltandó napok számát?
Részlet a válaszából: […] (Mt. 123. §), amely a Kjt. hatálya alatt is alkalmazandó, és ezt a rendelkezést tartalmazza a Kttv. 104. §-a is. A tárgyévi kiadás elmaradása esetén a szabadsághoz való jog nem szűnik meg, hanem azt az általános munkajogi elévülési időn, azaz három éven belül továbbra is lehet követelni [Mt. 286. § (1) bek., Kttv. 192. § (1) bek.].Megjegyezzük, hogy az elévülést megszakítja a kötelezett elismerése. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újrakezdődik [Ptk. 6:25. § (1) bek. a) pont, Kttv. 192. § (7) bek.]. Tehát ha a három évvel korábbi időszakról származó szabadságot a munkáltató nyilvántartja, "görgeti", a bérlapon vagy a munkaidő-nyilvántartásban feltünteti, azzal elismeri e kötelezettségét, és ezzel megszakítja az elévülést. Ahogyan arra a kérdés is utal, a szabadság pénzbeli megváltására csak a jogviszony megszűnésekor kerülhet sor (ekkor ez kötelező is), ám egyéb esetben nem. Akkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Szabadságmegváltás – a Kttv.-ből a Kit. hatálya alá kerülő tisztviselőnél

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő ki nem adott szabadságát a Kit. hatálya alá tartozó munkáltatónak át kell-e vennie, tekintettel a Kit. 104. §-ának (10) bekezdésére, miszerint, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a Kttv. szerinti közszolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát e törvény alkalmazásában folyamatosnak kell tekinteni?
Részlet a válaszából: […] kerül megszüntetésre, mert a Kit. hatálya alá tartozó szervvel kíván kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni, a jogviszony megszüntetésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani [Kttv. 107. § (2a) bek.]. Ha a tisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a közigazgatási szervnél töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni [Kttv. 107.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Fizetés nélküli szabadság a szülői szabadság után és végkielégítés

Kérdés: Egyik munkatársunk gyermekgondozási szabadsága a gyermek háromévessé válásával, augusztus 3-án lejár. Jelezte, hogy e naptól kéri az időközben felhalmozódott szabadságai kiadását. Szeptember 6-án kellene jönnie először dolgozni, de további két hétre szeretne még otthon maradni, mert ekkorra esik az óvodai beszoktatás. Köteles vagyunk ezt neki engedélyezni? Ha felmondásra kerülne a sor, jár-e neki végkielégítés, ha a szülése előtt csak hét hónapot dolgozott nálunk?
Részlet a válaszából: […] erre utasítást kap, köteles ennek eleget tenni, akkor is, ha a gyermeke még nem jár óvodába. A fentiekkel szemben lehetőség van arra, hogy a felek megállapodjanak fizetés nélküli szabadságban, tetszés szerinti időpontig (pl. a beszoktatás végéig). Ez azonban nem kötelező, a két fél közös megegyezése kell hozzá.A munkavállaló végkielégítésre akkor jogosult, ha a felmondás közlésekor a fennálló munkaviszonya eléri a három évet. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából általában nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, ám a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §) kivételt képez [Mt. 77. § (2)-(3) bek.]. A jelen esetben ezért a végkielégítésre jogszerző idő nemcsak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Alkotói szabadság pedagógusoknak

Kérdés: Az Nkt. szerint a pedagógusok számára lehetőség van "alkotói szabadság" igénybevételére. Egy alapfokú művészeti iskola igazgatóhelyetteseként dolgozom. Igénybe vehetem-e a szabadságot, mi ennek az eljárása, és ez esetben le kell-e mondanom a vezetői megbízásomról?
Részlet a válaszából: […] értelmezése alapján az a következtetés vonható le, hogy-a munkáltató mérlegelési jogkörében biztosíthat alkotói szabadságot a törvényi feltételeknek – a legalább Pedagógus II. fokozatba besorolásának, a korábbi esetleges alkotói szabadságtól eltelt 10 évnek, és a kutatási, továbbképzési cél fennállásának – való megfelelés esetén,-a vele jogviszonyban álló, pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott vagy munkavállaló számára.A kutatási és továbbképzési cél mibenlétéről indokolt nyilatkoztatni a jelentkezőt, illetve egy írásba foglalt munkaprogramot kérni, amely leírja a célokat és a megvalósítás tervezett ütemezését. Ezenfelül a munkáltatói mérlegelés körébe elsődlegesen az a szempont tartozik, hogy a kérelmező pedagógus-munkakörének ellátását távolléte alatt a munkáltató hogyan tudja biztosítani.Nincs olyan szabály, amely kötelezővé tenné, hogy ilyen esetben a pedagógusnak le kell mondania a vezetői megbízásáról. Ezt elsődlegesen a vezetővel (intézményvezető esetén a fenntartóval) megállapodással célszerű rendezni. Elképzelhető, hogy a munkáltatónak ahhoz fűződik érdeke, hogy továbbra is a vezetői feladatok ellátására kerüljön sor. A 326/2013. Korm. rendelet 20. §-ának (1) bekezdése szerint az alkotói szabadság a munkáltató engedélye alapján vehető igénybe, tehát lehet, hogy a munkáltató nem fog hozzájárulni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Munkaközi szünet – napi hatórás részmunkaidőben

Kérdés: Amennyiben részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a napi munkaidő pontosan hat óra, akkor a munkaidő megszakításával nem kell a 20 perc munkaközi szünetet kiadni?
Részlet a válaszából: […] bek.]. A pontosan napi hat óra munkaidőre beosztott munkavállaló esetén a napi beosztás szerinti munka­idő nem haladja meg a hat órát, ezért nem kötelező a 20 perces szünetet biztosítani. Megjegyezzük, hogy mivel a munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem része a munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. a) pont], nem feltétlenül előnyös a munkavállalónak, ha hat órát nem meghaladó napi munkaidő mellett is kap szünetet. A törvénytől eltérni viszont csak akkor lehet, ha az a munkavállaló javára szolgál[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Kisgyermekes munkavállaló munkaidő-beosztása

Kérdés: A munkavállaló (anya) a gyermeke kétéves korának betöltését követően szeretne visszajönni dolgozni. A gyártásban három műszakban dolgozunk, hétvégén is, és a munkavállaló kifejezetten kéri, hogy a gyermekei felügyeletének megoldása érdekében dolgozhasson esetenként hétvégén és éjszaka is, így korábban végezve haza tudna érni addigra, amikor a férje délelőtt elmegy dolgozni. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] bek.].A törvényi szabályozás értelmében a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Az eltérést egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 43. § (1)-(2) bek.]. A konkrét szabályok tekintetében a kollektív szerződés általi eltérésre is ugyanilyen szabályok vonatkoznak [Mt. 135. § (2) bek. j) pont].A hétvégére történő munkaidő-beosztásnak nincs tehát akadálya, amennyiben az nem jár a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztásával. Az éjszakai munkavégzés elrendelésére azonban csak akkor lehetne sort keríteni, ha a felek tudnának olyan megállapodást kötni, amely a munkavállaló számára összességében elő­nyös. Bár objektíve nem tilos a szabálytól való eltérés (az nem kógens),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
Részlet a válaszából: […] automatikusan a munkavállaló tulajdonába, és egyoldalúan nem kötelezhető arra sem, hogy azt vegye meg, vagy a kihordási idővel arányos összeget a munkáltató részére fizesse meg. Kollektív szerződés, munkáltatói szabályzat vagy a felek megállapodása ugyanakkor rendelkezhet úgy, hogy a munkavállaló a munkavédelmi cipő átvételekor köteles legyen nyilatkozni, amennyiben a munkaviszonya a kihordási idő előtti megszűnik, azt a munkáltató részére tiszta állapotban vagy visszaszolgáltatja, vagy annak a kihordási idő hátralévő részével arányos összegét fizeti meg a munkáltatónak. Önmagában azonban a visszafizetésre vonatkozóan a munkába lépéskor adott egyoldalú munkáltatói tájékoztatás nem elegendő. Amunkáltató ugyanis jogszerűen nem követelheti a fentiek hiányában, hogy a munkavállaló fizesse vissza a munkavédelmi cipő – akár a kihordási idővel arányos – ellenértékét, amennyiben a munkaviszony bármely oknál fogva megszűnik vagy megszüntetésre kerül. Ha a munkavállaló úgy dönt, hogy nem a kihordási idő hátralévő összegével arányos ellenértékét fizeti meg, hanem visszaszolgáltatja a munkavédelmi cipőt, az ezzel járó veszteség a munkáltató általános üzleti kockázatai körébe tartozik.A munkabérből, járandóságokból való levonás kérdése egy ezen túli kérdés: csak abban az esetben tudnák a munkavállalótól a munkaviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor esedékes járandóságokból – a levonásmentes munkabérrészig – levonni a követelt összeget, ha ehhez a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Helyettesítésre szóló kinevezés – a határozott idő lejártának időpontja

Kérdés: Közalkalmazottunk határozott idejű kinevezéssel rendelkezik. A kinevezése szerint a közalkalmazotti jogviszonya egy másik közalkalmazott fizetés nélküli szabadság miatti távolléte idejére, várhatóan 2022. június 30. napjáig szól. A távol lévő közalkalmazott 2022. április 14-én bejelentette, hogy 2022. május 1-jétől kéri a fizetés nélküli szabadsága megszüntetését, tekintettel arra, hogy ekkor kíván ismét munkába állni. Ez alapján 2022. április 20-án átadtuk a helyettesítő közalkalmazott részére a közalkalmazotti jogviszonyának 2022. április 30-i hatállyal történő megszűnésére vonatkozó okmányt. Ennek átvételét megtagadta, közölve, hogy határozott időtartamú jogviszonya június 30-ig tart. Helyesen járunk-e el, ha az április 30-i dátumhoz ragaszkodunk?
Részlet a válaszából: […] tartalmazta, azt – megítélésünk szerint – valóban úgy kell értelmezni, hogy a helyettesítő kinevezése a helyettesített közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága miatt távolléte idejéig szól. A 2022. június 30. napjára való utalás csupán az Mt. 192. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatásnak tekinthető a munkáltató részéről. Az Mt. e rendelkezése értelmében ugyanis[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Nyugdíjasok közszolgálati foglalkoztatása

Kérdés: Aktív munkakorú jelentkezők hiánya miatt az óvodában és a polgármesteri hivatalban is nyugdíjas munkatársakat szeretnénk foglalkoztatni. Ha jól értelmezem a törvényi előírásokat, fizikai (konyhás, takarító, gondnok) munkakörökben erre van lehetőség. Foglalkoztatás esetén teljes munkaidőben vagy csak részmunkaidőben alkalmazhatjuk a kollégákat?
Részlet a válaszából: […] a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti és – törvényben meghatározottak szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, továbbá csak a kormány engedélyével teszi lehetővé az öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkező közalkalmazottak foglalkoztatását (1700/2012. Korm. határozat 1.6-1.7. pont). Ez az elő­írás – amely egyébként nem minősül jogszabálynak – azonban nem vonatkozik egyfelől a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra, másfelől annak hatálya az önkormányzati fenntartású intézményekre sem terjed ki.Megállapítható, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapítását, illetve ennek folyósítását követően is lehetséges teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
1
2