Globális informatikai hiba miatti munkakiesés

Kérdés: A július 19-i Crowdstrike frissítési hiba a Windowsra a cégünket is érintette, a számítógépeken nem tudtunk dolgozni. Erre a napra mit kell fizetnie a cégünknek? Az irodai és műszakos kollégákat korábban elengedték. A délutánosokat értesítették, hogy ne jöjjenek be.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót, ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér, illetve, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra jogosult, ezenfelül bérpótlék is megilleti [Mt. 147. §]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában

Kérdés: Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt le? (Pl. 08. 30-ai péntek délelőttös, délutános és éjszakai műszakot 09. 14-én szombaton.) A Munkaügyi Levelek 249. számában a 4765. sorszámú kérdésre adott válaszban szerepel az alábbi rész, mely a kétséget okozza:
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, és erről – a helyben szokásos és általában ismert módon történő közzététellel – tájékoztatja a munkavállalót [Mt. 96. § (1) bek., 18. § (2) bek.]. A munkáltató a munkaidőkeret...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Általános munkarend értelmezése

Kérdés: Az általános munkarend jelentése kapcsán két eltérő álláspontot találtunk: az egyik szerint az általános munkarend fogalmába „automatikusan” beleértendő az egyenlő munkaidő-beosztás, ugyanakkor más forrás értelmében az általános munkarend jelenthet egyenlőtlen munkaidő-beosztást. Ha az utóbbi értelmezést fogadjuk el, akkor elképzelhető, hogy a munkavállaló úgy van általános munkarendben, hogy a foglalkoztatása munkaidőkeretben történik, ez a két jogintézmény tehát nem zárja ki egymást?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be [Mt. 97. § (2) bek.]. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be, vagy nem oszt be minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

„Túlóra” – a maximum és a pihenőnapi elrendelés

Kérdés: A munkáltató elrendelhet-e úgy rendkívüli munkaidőt, hogy azzal a maximum 12 órás napi vagy a heti 48 órás munkaidő túllépésre kerül? Illetve, ha a heti két pihenőnap egyikére rendel el rendkívüli munkaidőt, akkor hogyan lehet érvényesíteni a heti két pihenőnapot, ami megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] Általános teljes munkaidő alkalmazása esetén a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra, heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet [Mt. 99. § (2) bek.]. Utóbbit egyenlőtlen munkaidő-beosztás és az ennek előfeltételeként alkalmazandó munkaidőkeret...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Munkavégzés otthongondozási díj mellett

Kérdés: A munkavállaló a munkaviszonyában hétfőtől péntekig napi négy órában dolgozik a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) mellett a munkahelyén. Szombat–vasárnap dolgozhat-e egyszerűsített foglalkoztatásban további napi négy-négy órát egy másik munkáltatónál, szintén nem az otthonában? A Szoctv. 39/B. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint ugyanis nem jogosult GYOD-ra a szülő, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. A megfogalmazásban napi maximális munkaidő szerepel, nem pedig heti 20 óra, ezért merült fel, hogy lehetséges lenne a hétvégi egyszerűsített foglalkoztatás is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály valóban napi munkaidőről szól, azonban a szabály rendeltetése alapján ez nem munkaidő-beosztási kérdés, hanem a munkaidő mértékére vonatkozik. A GYOD célja ugyanis az, hogy „kipótolja” az ellátásban részesülő szülő jövedelmét amiatt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Új munkaidő-beosztás – munkavállalói kérésre

Kérdés: Az egyik ügyfél munkáltatónknál az egyik új belépő munkavállaló fő kérése, hogy hétfőtől csütörtökig reggel nyolctól délután fél ötig, míg pénteken reggel nyolctól délután kettőig tartson a munkaideje. Ez a munkaidő-beosztás ismeretlen volt eddig az ügyfél munkáltatónál. Mi lenne ennek a munkaidő-beosztásnak az engedélyezési folyamata? Elegendő, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi, esetleg valamilyen belső utasításra lenne szükség? Engedélyezés esetén az egyenlő bánásmód elve nem sérülne? Vannak más irodai dolgozók is, eltérő munkaidő-beosztással, az új belépő esetében indokolási kötelezettsége van a munkáltatónak, ha engedélyezni kíván egy merőben új munkaidő-beosztást?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, egyoldalúan [Mt. 96. § (1) bek.]. A szóban forgó munkavállaló esetén tehát nem engedélyezi a munkáltató a beosztást, hanem ő maga határozza meg a munkavállaló számára a kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Munkaidő-beosztás módosítása a munkavállaló szóbeli kérésére

Kérdés: Az Mt. 97. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. Abban az esetben, ha a munkavállaló kérése nem írásban, hanem szóban történik, akkor ezen szóbeli kérése az Mt. 22. §-ának (4) bekezdése alapján mégsem lesz érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott szabály szerint, az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha az Mt. eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment [Mt. 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Munkaszerződés módosítása fegyelmi büntetésként

Kérdés: A kollektív szerződésünk lehetővé teszi, hogy fegyelmi büntetéseket alkalmazzunk; ezek közül az egyik, hogy a munkavállalót a munkaszerződésétől eltérő munkakörben is foglalkoztathatjuk (a kollektív szerződésben meghatározott éves mértéken felül). Ilyen esetben a fegyelmi határozat mellé munkaszerződés-módosítást is aláíratunk a munkavállalóval. Ebben a módosításban kell visszautalnunk a fegyelmi határozatra, vagy elég egy általában használt mintát alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződésétől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ennek tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás

Kérdés: Az Mt. alapján a közalkalmazottat a munkáltató egyoldalú döntéssel egy naptári évben 44 beosztás szerinti napra a kinevezésétől eltérő munkakörben jogosult foglalkoztatni. Abban az esetben, ha lejár a 44 nap, és a közalkalmazott nem működik együtt a munkáltatóval a meghosszabbításról, milyen lehetősége van a vezetőségnek? Van-e egyáltalán arra mód, hogy munkáltatói jogkör gyakorlójaként egyoldalúan meghosszabbítsa ezt az időszakot?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó szabály, hogy a munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ennek tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Kötelező továbbképzés hétvégén

Kérdés: Ha a munkáltató az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a jelenlegi munkaköréhez kapcsolódó továbbképzésre kötelezi, a továbbképzésen való részvétel munkaszerződéstől eltérő (munkakörben és munkahelyen történő) foglalkoztatásnak minősül? Ha a képzésre pénteken a rendes munkaidő után és szombaton (a heti pihenőnapon) kerülne sor a képző (tehát nem a munkáltató) székhelyén vagy telephelyén, az rendkívüli munkaidőnek minősül, ugyanakkor önmagában az a tény, hogy szombatra ezáltal rendkívüli munkaidőt rendel el a munkáltató, még nem jelenti azt, hogy a szombati heti pihenőnap helyett másik heti pihenőnapot kellene kiadni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkáltató utasítására, átmenetileg a munkaszerződésében szereplőtől eltérő munkakörben, munkahelyen és/vagy munkáltatónál végez munkát [Mt. 53. §]. A kérdéses esetben a képzés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.
1
7
8
9
120