Találati lista:
61. cikk / 1220 „Részleges” kötetlen munkarend és a teljesítménybér
Kérdés: Tizenkét havi munkaidőkeretben dolgozó munkatársaink egy csoportjának a következő munkaidő-beosztást készítenénk. Egy naptári hónapon belül egy naptári héten kötetlen munkarendben foglalkoztatnánk a munkavállalókat. Fogyasztásmérő berendezéseket cserélnek le, amelyhez a fogyasztókkal történő egyeztetést követően az érintettekkel közösen meghatározott időpontban kerül sor. A hónap további három hetében a munkáltató beosztása szerint végzik hálózat-karbantartási munkájukat ugyanezen munkavállalók. A munkaköri leírásuk alapján mindkét tevékenységük a munkakörük része. Lehetséges ez a megoldás? A kötetlen munkarend esetén a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokért a munkáltató nem felel, de a munkaidő mértékére vonatkozó szabályok kötetlen munkarend esetén is érvényesülnek, hiszen a munkaidő beosztásának jogát engedi át a munkáltató a munkavállalónak. Kötetlen munkarend esetén is a munkáltató megállapíthatja a heti munkaidő mértékét (heti 40 óra), a munkaidő nyilvántartása az, amely csak eltér attól az esettől, amikor a munkáltató osztja be a munkavállaló munkaidejét. A munkavállalók az egyhetes kötetlen munkavégzéses időszak alatt az alapbérükön felül – amennyiben elérnek egy adott lecserélt darabszámot, a további lecserélt mérők darabszáma alapján – teljesítménybérre is jogosultak lesznek. Jól látjuk, hogy mivel a munkavállaló alapbére nem változik, így az Mt. 137. §-ában foglaltak nem érintik ezt a tevékenységünket, így nem szükséges a munkaszerződés módosítása?
62. cikk / 1220 Húsvét- és pünkösdvasárnapi munka ellenértéke – pótlék és személyi illetmény
Kérdés: 1. A Kttv. alapján a húsvét- és a pünkösdvasárnap nem munkaszüneti nap [93. § (1) bek.], azonban a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében [93. § (5) bek.]. Munkaszüneti napra rendes munkaidő törvényben meghatározott esetben osztható be [Kttv. 93. § (3) bek.]. Vasárnapra rendes munkaidő a 30/2012. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés szerinti esetben osztható be a közszolgálati tisztviselő számára. Annak ellenére, hogy a húsvét- és a pünkösdvasárnap nem munkaszüneti nap, munkaidőkeret (egyenlőtlen munkaidő-beosztás) alkalmazása esetén megilleti-e ezeken a napokon a munkavégzésre kötelezett köztisztviselőt a Kttv. 98. §-ának (6) bekezdése szerinti, a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő? Ha nem, akkor egyéb más díjazás, például pótlék, juttatás?
2. A Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető. Amennyiben munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással foglalkoztatott köztisztviselő esetében van személyi illetmény megállapítva, és a munkavégzés 22.00 és 6.00 óra közé esik, abban az esetben történhet-e éjszakaipótlék-kifizetés?
2. A Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető. Amennyiben munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással foglalkoztatott köztisztviselő esetében van személyi illetmény megállapítva, és a munkavégzés 22.00 és 6.00 óra közé esik, abban az esetben történhet-e éjszakaipótlék-kifizetés?
63. cikk / 1220 Eseti helyettesítés – díjazási kérdések
Kérdés: A Púétv. 77. §-ának (1) bekezdése, valamint 79. §-a (1)–(4) bekezdéseinek helyes értelmezése-e, hogy a 401/2023. Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése által felsorolt, a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkakörben foglalkoztatott számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében elrendelhető tevékenységek közül az eseti helyettesítés kizárólag a részben kötetlen munkarendben foglalkoztatott pedagógus számára rendelhető el, a kötetlen munkarendben foglalkoztatott vezető számára nem? Amennyiben a vezető vagy helyettese mégis ellát eseti helyettesítést, mert más munkaszervezéssel a feladat nem látható el, keletkezik-e többlettanításidíj-fizetési kötelezettség? Figyelemmel a 401/2023. Korm. rendelet 89. §-ának (3) bekezdésére, miszerint az iskolában foglalkoztatott vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott pedagógus heti legfeljebb nyolc órában ellátott többlettanításáért az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértékű többlettanítási óradíj jár. Többlettanításnak minősül ugyanis az eseti helyettesítés is. Amennyiben a vezető számára az eseti helyettesítésért mint többlettanításért többlettanítási óradíj jár, akkor már az első órától megilleti?
64. cikk / 1220 Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól – vezetése a jelenléti íven
Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Ezen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítés – hasonlóan a szabadsághoz – csak a beosztás szerinti munkaidő tartamára lehetséges? Az ilyen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítést külön fel kell tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban, vagy elegendő, ha pusztán rendes munkaidő kerül feltüntetésre – anélkül, hogy utalás lenne az ilyen mentesítésre?
65. cikk / 1220 Ügyvezető kettős munkaköre
Kérdés: Ügyfelünk ügyvezetője munkaszerződés keretében, heti 40 órás munkaidővel van foglalkoztatva. Emellett heti 5 órában szeretné kivenni a részét a cég egyik fő tevékenységéből is, amely az Ekhotv. hatálya alá esik, ezért az ügyvezető e tevékenység vonatkozásában e törvény alkalmazásával teljesítené a közterhek megfizetésére vonatkozó kötelezettségét. Lehetséges-e egy olyan megoldás, hogy a heti 40 órát 35+5-ben felosztjuk? Élve a vezető munkavállalókra vonatkozó, Mt. által biztosított eltéréssel, a heti munkaidő megemelhető-e 45 órára? Vagy egyszerűen csak az Mt. 99. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján 48 órára módosítjuk a heti munkaidőt? Lehet-e ez esetben a kettős munkakört alkalmazni? A szerződés szempontjából elegendő a meglévő munkaszerződést úgy módosítani, hogy jól elkülönítjük benne az ekhós tevékenységet és az arra vonatkozó rendelkezéseket, vagy mindenképpen kellene egy külön munkaszerződés, ami csak az ekhós tevékenységre vonatkozik?
66. cikk / 1220 Készenlét alatti munkavégzés és napi pihenőidő
Kérdés: Karbantartó kollégáink egy műszakos munkarendben 06:40–15:00-ig dolgoznak. 22:00–06:00-ig készenlétben vannak. Jól gondolom, hogy 02.00 előtt nem lehetséges a készenlétben végzett munkavégzés a napi 11 óra pihenőidő megtartásával? Amennyiben valaki készenlét alatt munkát végez, a mi esetünkben például 03:00–05:00 óráig, a pihenőidő a munkavégzés után újraindul? A munkavállaló mikor állhat ismét munkába?
67. cikk / 1220 12 órás műszakrend és helyettesítés a munkáltatói jogkörben
Kérdés: Egy vállalat a szolgáltatását úgy kívánja megoldani, hogy 12 órás váltott műszakban foglalkoztatná a munkavállalóit. A 12 órás foglalkoztatáshoz sem az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése, sem az a), sem a b) pontja szerinti feltételek nem állnak fenn. Van-e más megoldás a 12 órás napi foglalkoztatáshoz? A munkaviszony létesítésével kapcsolatos iratokat alapesetben a munkáltatónak kell aláírnia. Lehetséges-e az a megoldás, hogy a munkáltató helyett és nevében az ezzel a feladattal írásban megbízott munkavállaló írja alá úgy, hogy az aláírása mellett a „h” betűjelzést használja?
68. cikk / 1220 Munkaidőkeret bevezetése és a bérpótlékra való jogosultság
Kérdés: Településünkön a művelődési központban (alapító, fenntartó: önkormányzat, TEÁOR: könyvtári, levéltári tevékenység, a dolgozók jogviszonya: munkaviszony) 3 havi munkaidőkeret bevezetését tervezzük egyes munkavállalók tekintetében, mivel az intézményben számos olyan rendezvény lebonyolítására kerül sor, amely szombaton, vasárnap, munkaszüneti napon, olykor éjszakába nyúlóan kerül megrendezésre (pl. színházi előadás, koncert). A munkaidőkeret alkalmazása esetén milyen pótlékokkal kell számolnia az intézménynek?
69. cikk / 1220 Munkanap és munkahét meghatározása a naptártól eltérően
Kérdés: Egy kölcsönvevő partnerünk a munkanap és a munkahét fogalmát a következők szerint határozta meg: „Munkanap az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint az előző naptári nap 22:00 órától kezdődő, tárgy naptári nap 22:00 óráig tartó megszakítás nélküli 24 óra.” Tehát például a hétfői munkanap kezdete a tárgy hétfőt megelőző vasárnap 22:00 óra, vége a tárgy hétfő 22:00 óra. Ennek megfelelően a munkahét az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése szerint az előző naptári hét vasárnap 22:00 órától kezdődő, tárgy naptári hét vasárnap 22:00 óráig tartó megszakítás nélküli 168 óra. A munkanap és a munkahét ebben a formában történő meghatározása és alkalmazása helyes?
70. cikk / 1220 Megbízási szerződés a munkáltató és alkalmazottja között
Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?
