Munkarend megállapítása és szabadság elszámolása

Kérdés: Szociális szolgáltató központban bentlakásos szakfeladaton levő, gondozói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében az alábbi kérdéseink merülnek fel. Távollét (szabadság) rögzítésekor a számfejtő rendszer nem számfejtett bért a szabadság valamely napjára. Ezt követően bekértük az intézménytől a dolgozók egyhavi beosztását.
1. munkavállaló szeptemberi beosztása: 09. 01-jén nappal, 09. 02-03. szabadnap, 09. 04-05. nappal, 09. 06. éjszaka, 09. 07-08. szabadnap, 09. 09-10. nappal, 09. 11-13. szabadnap, 09. 14. nappal, 09. 15. éjszaka, 09. 16-18. szabadnap, 09. 19-20. nappal, 09. 21-22. szabad, 09. 23-24. éjszaka, 09. 25-28. szabad, 09. 29. éjszaka, 09. 30. szabad.
2. munkavállaló szeptemberi beosztása: 09. 01. szabad, 09. 02. nappal, 09. 03. éjszaka, 09. 04-05. szabad, 09. 06. nappal, 09. 07. éjszaka, 09. 08-09. szabad, 09. 10. nappal, 09. 11. éjszaka, 09. 12-13. szabad, 09. 14. nappal, 09. 15-17. szabad, 09. 18. nappal, 09. 19-20. éjszaka, 09. 21-26. szabad, 09. 27-28. nappal, 09. 29-30. szabad.
Az éjszakai és a nappali munkavégzés 12 órás. A munkavállalóknak a számfejtő rendszerben a beosztási mintánál "5/2 általános munkarend 8 órás" van rögzítve. Véleményünk szerint a fenti beosztás és a beosztási minta nem megfelelő. A programban a beosztási mintánál az alábbi lehetőségek közül választhatunk: folyamatos műszak 12-24, 12-48; két műszakos 8 órás munkarend, változó munkarendben dolgozó. Hogyan kell kialakítani egyhavi beosztást a szabályoknak megfelelően, illetve ha fizetett szabadságon van a munkavállaló, akkor arra a napra hány órás munkavégzést kell számolni, valamint hogy milyen munkarendben, munkaidő-beosztásban dolgoznak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a munkavállaló egy műszakban 12 órát teljesít, amely nappali vagy éjszakai műszak. Ez alapján olyan egyenlőtlen munkaidő-beosztásról van szó, amelyben a munkavállaló két műszakban dolgozik. A bérszámfejtő programban felsorolt lehetőségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása

Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretben dolgozom. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell értelmezni azt, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret átlagában kell biztosítani? Maximum meddig adhatja ki a munkáltató a ki nem adott pihenőnapokat? A munkaidőkeret utolsó naptári napjáig vagy az utolsó hetéig?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók [Mt. 104. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidőkeret tartama alatt nem minden héten részesül két pihenőnapban, de összesen a munkáltató köteles annyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Munkaközi szünet eltérő meghatározása

Kérdés: Cégünknél a munkaidő egy műszakos munkarendben napi 8 óra, amely 7 órától 15.30 óráig tart, a munkaközi (ebéd-) szünet 30 perc. A hamarosan bevezetésre kerülő két műszakos munkarend csak a munkavállalók egy meghatározott körét (nem munkakörhöz kapcsolódóan) érinti, mely esetben a délutános műszakban a kollégák 14 órától 22 óráig fognak dolgozni. Ők tehát nem "dolgozzák le" az ebédidőt, míg a délelőttös műszak (az egy műszakos munkarendben dolgozókhoz hasonlóan) igen. Amennyiben a felek nem állapodtak meg az Mt. 103. §-ában meghatározott 20 perces munkaközi szünetnél hosszabb időtartamról, úgy kötelezhető-e a munkavállaló 15.30 óráig munkavégzésre, vagy csak 15.20 óráig? Sért-e bármilyen jogelvet, jogszabályt a délelőttös és délutános műszak közötti megkülönböztetés?
Részlet a válaszából: […] A munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem része a munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Éppen ezért nem feltétlenül előnyös a munkavállalónak, ha a törvényben megköveteltnél hosszabb munkaközi szünetben részesül, ezzel ugyanis csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.
Kapcsolódó címkék:    

Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén hogyan értelmezendő az Mt. rendkívüli munkaidőt maximáló 109. §-a, azaz praktikusan az egynapos bejelentés esetén van-e lehetőség kilenc órát dolgoztatni, természetesen az egy órára jutó 50%-os bérpótlék kifizetése mellett?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatásra is az Mt. szabályait kell alkalmazni, hacsak az Mt. 201-203. §-ai ezt nem zárják ki. A kérdés vonatkozásában megállapítható, hogy az Mt. egyedül a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidőket, a munkaidő vasárnapra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Heti egy munkanapos részmunkaidő és az éves szabadság

Kérdés: Van egy munkavállalónk, aki részmunkaidősként munkáltatónkkal együtt öt munkahelyen áll munkaviszonyban. Heti egy napot dolgozik három órában minden munkahelyén, havi bére 13 000 Ft. Az évi szabadsága 22 nap. Kérdésem, hogy ebben az esetben jár-e a napi három órának megfelelő, 22 nap szabadság? Ha igen, kiadható-e szabadnapon, vagy csak a tényleges munkanapján? Továbbá, kell-e arányosítani a 22 napot 261 munkanap×8 = 2088 óra, és 52×3 óra = 156 óra között? Így órában kell megállapítanom az éves szabadságát az évi ledolgozott óraszámnak megfelelően?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Az első lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell eljárni, hogy a hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás részmunkaidőben

Kérdés: Gyesen vagyok, és heti húsz órát vállaltam a munkahelyemen, de ezt csak egy 8, illetve egy 12 órás munkanappal tudnám elvégezni. A munkáltató 3×8, illetve 2×8 órás beosztást szeretne, tehát két hétre osztaná el a vállalt heti 20 órát (24+16 óraként). Jogszerű ez, vagy engedélyeznie kell azokat a napokat, amikor tudok teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Naptári napon átnyúló munkanap és a munkaszüneti napi pótlékra való jogosultság

Kérdés: Folyamatosan nyitva tartó szociális otthonban az ápolók folyamatos, 12 órás munkarendben dolgoznak 07-19 óráig, valamint 19-07 óráig. Munkaszüneti napokon áthúzódó munkaidő esetén a munkaszüneti napra járó bérpótlékot hány órára kell elszámolni a dolgozóknak? Példa: a dolgozó március 14-én 19 órakor kezdi meg a munkaidejét, és március 15-én 07 órakor fejezi be. Vagy a dolgozó március 15-én 19 órakor kezdi meg a munkaidejét, és március 16-án 07 órakor fejezi be.
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napi pótlékra való jogosultság feltétele csak az, hogy a munkavállaló e napon munkát végezzen, akár rendes, akár rendkívüli munkaidőben [Mt. 140. § (2) bek.]. A törvény szerint munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavégzés önálló megszervezése

Kérdés: Kötetlen munkarendben szeretnénk foglalkoztatni néhány vezetőt, de nem vagyunk biztosak benne, hogy a munkavégzés önálló megszervezését miként kell értelmezni, és milyen feltételek esetén valósulhat meg. Ha van működési (nyitvatartási) idő a munkáltatónál, attól még lehet kötetlen munkarendről szó?
Részlet a válaszából: […] Kötetlen munkarend akkor valósul meg, ha a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát a munkavállaló számára írásban átengedi. Önmagában azonban a jog átengedése nem elegendő, a kötetlen munkarend további feltétele, hogy a munkavégzés önállóan megszervezhető legyen [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Béremelés elmaradása mint jogsértés

Kérdés: Pár éve külföldi cégnek adták el a munkahelyünket, szép lassan a vezetés és a munkavállalók is két csoportra szakadtak. Ez év áprilisában a raktári dolgozók fizetését felemelték; titokban, mert erről nem tudott mindenki. A munka változatlanul ugyanannyi és ugyanaz volt, mint azelőtt. Július 1-jétől egy kollégámmal áthelyeztek a termelői részbe, régi vezetők alá. Erről a faliújságról és egy kihelyezett e-mailből értesültünk. Akkor még nem tudtuk, hogy kevesebb órabérért dolgoztunk hónapokat, régi munkatársainkkal ugyanazt a munkát csinálva, de egy véletlen beszélgetésen ez kiderült. Az új munkahelyen többet, általában éjszaka kell dolgozni, ezért most az alacsonyabb órabérem miatt sokkal kevesebbet keresek, mint kereshetnék. Kellett volna értesíteni engem írásban a béremelésről, illetve annak elmaradásáról? Az áthelyezésről nem kellett volna értesíteniük írásban is, új munkaköri leírással, munkaidő-beosztással és új órabérrel együtt?
Részlet a válaszából: […] Nem lehet mindenre kiterjedő választ adni, mivel egyes elemek a pontos válaszhoz a kérdésből nem derülnek ki. Önmagában az a tény, hogy egyes munkavállalók bérét emelik, míg másokét nem, nem jogellenes, akkor sem, ha ugyanazt a munkát végzik. Amennyiben a béremelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Bérpótlék megállapítása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben hogyan kell megállapítani a bérpótlékokat azoknak a biztonsági őröknek, akik 24/48-as munkarendben dolgoznak, és 3 havi munkaidőkeret van a cégünknél? Munkaszerződés szerint hosszabb teljes munkaidőben, 12 órában foglalkoztatjuk őket.
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakör okán megállapított hosszabb teljes munkaidő alapvetően a munkaidő mértékét befolyásolja, de érinti a beosztás alapján járó bérpótlékokat is. Először is a 12 órás napi teljes munkaidő a bérpótlék számítási alapjánál kap szerepet, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.
1
56
57
58
127