6 talált cikk a teljes bizonyító erejű magánokirat kifejezésre

Kérdés: A kizárólag magyar nyelvű munkaszerződést egy magyar munkavállaló és egy külföldi, magyar nyelven nem értő munkáltatói jogkört gyakorló személy kívánná aláírni. A munkaszerződésnek az előbbiek okán az Mt. 22. §-ának (6) bekezdése alapján teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell minősülnie. Az előbbi feltételnek megfelel-e az, ha a munkaszerződést a munkavállaló egy meghatározott időpontban két tanú előtt írja alá, majd a következő napon a külföldi, munkáltatói jogkört gyakorló személy két, teljesen más tanú előtt írja alá?

Kérdés:

Az Mt. 22. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is [az Mt. 22. § (6) bekezdésében foglaltakon, tehát közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formán túl], hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta. Megvalósul-e a törvényi kritérium, nevezetesen az okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül-e akkor, ha a munkáltató képviseletében eljáró, magyar nyelvet nem értő személy nyilatkozatának aláírását két tanú igazolja, míg a munkavállaló vonatkozásában nem két tanú alkalmazására kerülne sor, hanem ügyvédi ellenjegyzésre? Az okiratot alkotó jognyilatkozatok a Pp. 325. §-a (1) bekezdésének nem ugyanazon, hanem eltérő pontjai szerinti kritériumnak felelnek meg.

Kérdés:

Egy önkormányzati fenntartású óvodában a munkáltatói jogok jogszerű gyakorlásához az óvoda alkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos személyi anyaga (kinevezés, kinevezésmódosítások) a munkáltatónál van elhelyezve. Van-e bármilyen szabályozás azt illetően, hogy az óvodában tárolt személyi anyagban lévő okiratok eredeti példányok legyenek?

Kérdés: A nálunk működő szakszervezet – 18 munkavállaló felhatalmazásával – levelet intézett hozzánk, hogy adjuk ki nekik a munkaviszonyukkal kapcsolatos valamennyi adatot (munkaszerződést, munkaidő-beosztásokat, jelenléti íveket, bérfizetési papírokat). Feltételezhető, hogy az adatok alapján a tényleges munkabér-kifizetések megfelelőségét kívánják ellenőrizni. Ezt nem szeretnénk megtenni, arra hivatkoznánk, hogy semmi célhoz kötöttséget nem jelöltek meg, továbbá hogy ezek az adatok – legalábbis részben – a rendelkezésükre állnak. Kötelesek vagyunk-e az adatok kiadására?

Kérdés: A munkáltatómnál a külsős tanácsadóként működő jogi iroda előírta, hogy a munkajog hatálya alá tartozó munkaszerződéseket, megbízási szerződéseket és a tanulmányi szerződéseket két tanú is lássa el a kézjegyével. Helyes vagy helytelen ez a gyakorlat? A Ptk. előírásaira hivatkoznak a tanácsadók.

Kérdés: Teherfuvarozó vállalkozásként sok esetben kerülünk olyan helyzetbe, amikor a munkavállaló sofőrjeinket gyorshajtás miatt megállítják, és a közúti közlekedésről szóló törvény megsértése miatt helyszíni bírsággal sújtják. Jellemző, hogy a kamionokat a bírság megfizetéséig nem is engedik tovább, a munkavállalónál viszont nincs elegendő pénz a befizetéshez. Így általában elutaljuk a bírság összegét – ami akár több százezer forint is lehet – annak érdekében, hogy a szállítmány ne álljon, és elkerüljük a komoly késedelmi kötbéreket. Milyen módon lehet a gyorshajtás miatt kifizetett összegeket visszakövetelni a munkavállalótól? Ez a munkavállalói kártérítési felelősség körébe tartozik?