Találati lista:
761. cikk / 876 Szabadság a nyugdíjas munkavállaló keresőképtelenségére
Kérdés: Saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatott az egyik munkavállalónk, keresőképtelensége idejére csak betegszabadságra jogosult (keresőképtelenségét az orvosnak az általános szabályok szerint kell igazolnia). Táppénzre azért nem jogosult, mert saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személy 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. A táppénzes időszaka igazolt nem fizetett hiányzás. Szabadság erre az igazolt nem fizetett távollétére jár-e?
762. cikk / 876 Leltárfelelősség munkaviszony megszűnése esetén
Kérdés: Egy munkavállalónkkal leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk, és a leltári készletet egyedül kezelte. Hirtelen, egyik napról a másikra eltűnt, majd pár nap múlva közölte, hogy többet nem is jön be dolgozni, tekintsük úgy, hogy felmondott. Mivel a leltári készlethez csak ő fért hozzá, így értesítettük arról, hogy leltárfelvételt fogunk tartani, ahol jelenjen meg, és a leltári készletet adja át. A leltározásnál nem jelent meg, ellenben kiderült, hogy 2 millió forint – forgalmi veszteségként el nem számolható – hiány van. Érvényesíthetjük a leltárfelelősséget az ő esetében?
763. cikk / 876 Nagyszülő halála esetén járó távollét
Kérdés: A munkavállaló nagyszülőjének halála esetén kell-e a munkáltatónak két nap távolléti díjat fizetnie alkalmazottjának? Úgy is kérdezhetném, hogy a nagyszülő egyenes ágbeli rokona-e a munkavállalónak?
764. cikk / 876 Szabadság kiadása 2011. augusztus 1-jét követően
Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályozás tárgyévenként előírja a 14 napos egybefüggő szabadság kiadását. Kérdésem, ha a munkavállaló ezt nem akarja igénybe venni, akkor is kötelező-e ennek ilyen módon való kiadása? Ha a 2011. évre vonatkozóan a munkavállalónak már nincs időarányosan ennyi szabadsága, és emiatt már ki sem lehet számára adni, akkor ilyen esetben hogyan kell eljárni?
765. cikk / 876 Távolléti díj alapja fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetén
Kérdés: Foglalkoztatottunknak 2011 augusztusában GYES-re való jogosultsága lejárt, így visszatért dolgozni. Visszatérésekor kiadtuk számára a jogszabályban előírt egy gyermek után járó 1,5 éves szabadságot. Kérdésem, hogy a távolléti díj jogcímén a kifizetett összeg számításánál a GYES alatti szerződés szerinti bért kell figyelembe venni, vagy a 2011. augusztus havi bért?
766. cikk / 876 Helyettes helyettesítése
Kérdés: Egyik munkavállalónk 2011. január óta keresőképtelen, otthoni ápolásra szorul, amely szakorvosi vélemény alapján legalább az év végéig el fog tartani. Erre az időre határozott idejű munkaszerződéssel felvettünk egy új kollégát. A helyettesítő munkavállalónk viszont bejelentette, hogy gyermeket vár, és legkésőbb október végétől szülési szabadságra kíván menni. Így most a helyettes helyére is fel kell vennünk valakit, mert a feladatok megkívánják. Hogyan járunk el szabályosan? Az új kolléga határozott idejű szerződését a határozott időre felvett, helyettesítő kolléga távollétének idejére kell megkötnünk, vagy az eredetileg helyettesített, keresőképtelen munkavállaló visszatértéig?
767. cikk / 876 Rendes szabadság – jogosultság és megváltás
Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől megváltozott gyermekgondozási szabadság idejére vonatkozó szabadság kapcsán kérdezem: visszamenőlegesen is érvényes, hogy csak az első fél évre jár a szabadság? Például: egyik kismama munkavállalónk 2009. augusztus 3-án szült, és most szeretne visszajönni szeptemberi kezdéssel. Ilyenkor a felhalmozott szabadságát a régi szabályok szerint, vagy már a módosított új törvény alapján kell kiszámítani? A törvény 136. § (1) bekezdése is változik. E szerint a felhalmozott szabadságból ez a bizonyos hat hónapnyi rész pénzben is megváltható. Ezt a szabályt már alkalmazhatjuk a most visszatérő kolléga esetén? Csak a fizetés nélküli szabadság első fél évére járó szabadságot lehet ilyenkor kifizetni, vagy az egyébként bent maradt többi szabadságot is?
768. cikk / 876 Szabadságkiadás – heti öt munkanapnál kevesebb esetén
Kérdés: Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink szabadsága kiadásával kapcsolatosan kérjük állásfoglalásukat. Az első esetben a munkavállalók havi munkaidőkeretben dolgoznak, napi 4 órás részmunkaidőben. A munkaidő-beosztás úgy alakul, hogy minden héten hétfőn és kedden 7-7, szerdán 6 órát dolgoznak, így teljesítik a heti 20 órát. Kérdéseink: hány nap rendes szabadságot kell kiadni, ha a munkavállaló egy hétfői napra kér rendes szabadságot? Mi a helyzet akkor, ha hétfőtől a következő hét szerdáig menne szabadságra? Egy másik példa: portásaink megszakítás nélküli munkarendben, szintén havi munkaidőkeretben dolgoznak, napi 8 órát. Hetente négy nap vannak beosztva 12-12 órára. Hány nap szabadságot kell kiadni, ha a munkavállaló egy 12 órás napjára kér szabadságot, illetve ha egész hétre?
769. cikk / 876 Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi díjazása
Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?
770. cikk / 876 Igazolt hiányzás – jár-e díjazás?
Kérdés: Egyik ingázó munkavállalónk a múlt hónapban egy alkalommal kb. 2 órát késett. Az indok az volt, hogy a bevezető úton buszsávot alakítottak ki, és az óriási dugóban nem tudott időre beérni. Ezt elfogadtuk igazolt hiányzásnak. Ilyen esetben ugye nem kell a kiesett két órára bért fizetni a munkavállalónak? Vagy a személyi alapbér ekkor is jár?
