Több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés megkötése

Kérdés: A cégcsoportunkon belül több munkáltató és azoknál több szakszervezet is működik, de nem minden szakszervezet reprezentatív az összes munkáltatónál. Szeretnénk kollektív szerződést kötni, amely a cégcsoporton belül minden munkáltatóra kiterjedő hatályú. Ha többmunkáltatós kollektív szerződést kötünk, akkor elegendő azt figyelni, hogy az összes szakszervezet összes munkáltatónál fennálló taglétszáma 10% legyen?
Részlet a válaszából: […] Kollektív szerződést köthet a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, továbbá a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség. A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha tagjainak száma eléri– a munkáltatóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Kölcsönszerződésből eredő tartozás levonása a bank javára

Kérdés: Több alkalommal kaptunk értesítőlevelet a bankoktól, hogy munkavállalónk hiteltartozás-elmaradásban van, ezért a bank a tartozás közvetlen levonását kéri a munkavállaló munkabéréből. A bank ilyen esetben levele mellé csatolja a kölcsönszerződésnek azt a részét, amelynek értelmében a munkavállaló akként nyilatkozik, hogy amennyiben a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján fizetési késedelembe esik, hozzájárul ahhoz, hogy a bank által írásban megjelölt összeget munkabérének legfeljebb 33%-a erejéig munkáltatója a munkabéréből levonja, és közvetlenül a bank által megjelölt bankszámlára utalja. Vajon elegendő-e a bank értesítése és a kölcsönszerződés részét képező munkavállalói nyilatkozat ahhoz, hogy a munkavállaló munkabérét letiltsuk, és a tartozását levonjuk, avagy ezen túlmenően a letiltás elindításához szükség van további nyilatkozatok beszerzésére, esetleg egyéb lépésekre is?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről nem mondhat le, és a levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető [új Mt. 163. § (1)–(2) bek.]. A munkabérből való levonásnak pedig jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Levonás a munkabérből

Kérdés: Munkabér-igazolás alapján a januári nettó fizetésem 138 000 Ft volt, amelyhez viszont letiltások is kapcsolódnak. Annak ellenére, hogy a letiltás legfeljebb 50% lehet, az átutalás után 62 000 Ft volt a fizetésem. Kérdésem, hogyan lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […]  A Vht. szerint végrehajtás során a munkabérből történőlevonásnál a nettó munkabérből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesenlegfeljebb 50%-ot lehet levonni (61. §). Tehát, ahogyan kérdésében isjelezte, 138 000 Ft nettó fizetés mellett legfeljebb 69 000 Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Szakszervezeti tagdíj levonása a munkabérből

Kérdés: A szakszervezeti tagdíjat a munkáltató a munkabérből rendszeresen levonja, viszont a szakszervezet számlájára csak késedelmesen utalja át, előfordul, hogy egy hónapos késéssel. Van-e valamilyen kötelezettsége a munkaadónak az átutalással kapcsolatban, be kell-e tartania valamilyen határidőt?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkabérből kizárólag jogszabály,végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása esetén eszközölhetlevonást [Mt. 161. § (1) bek.] Ez irányadó a szakszervezeti tagdíj levonásárais. A munkáltató a levonásért, illetve a tagdíjnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Szakszervezeteknek biztosított kedvezmények

Kérdés: A korábban a cégünknél működő szakszervezet mellett nemrég egy újabb is alakult, amely jelentős munkavállalói létszámot tömörít. Az elmúlt években több megállapodásunk is született a régi szakszervezettel arra vonatkozóan, hogy a jogosultságaikat milyen módon gyakorolhatják (pl. helyiséghasználat, a munkaidő-kedvezmény igénybevételének bejelentése). Most az új szakszervezettel is meg kell állapodni ezekről? Kötelesek vagyunk-e ugyanazokat a jogosultságokat biztosítani neki is?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalóknak joga, hogy – a külön törvénybenmeghatározott feltételek szerint – gazdasági és társadalmi érdekeikelőmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkalegyütt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Munkabérből levonással okozott kár

Kérdés: Cégünk egyre gyakrabban kap megkereséseket bankoktól és hitelintézetektől annak érdekében, hogy a munkavállalóinkkal kötött hitelszerződésük törlesztőrészleteit vonjuk le a munkavállalók béréből, és közvetlenül utaljuk el nekik. A megkeresésekben hivatkoznak arra, hogy a munkavállaló a hitelszerződésben hozzájárult a levonásokhoz. Kötelesek vagyunk ezeknek eleget tenni? Mivel járhat, ha ilyen levonást teljesítünk?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmétbiztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nemköthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja [Mt. 8. § (2) bek.]. Amunkabér védelmére vonatkozó szabályok nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Üzemi tanács póttagok nélkül

Kérdés: A nálunk működő üzemi tanács tagjainak száma csökkent, mivel az egyik munkavállaló munkaviszonya megszűnt. A póttagok azonban nem akarják vállalni a tagságot. A kérdésem, hogy megtehetik-e ezt, és ha elfogy az összes póttag, akkor mi történik az üzemi tanáccsal; meg fog szűnni, és újat kell választani?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónál működő üzemi tanács létszáma 3 és 13 főközött mozoghat, a munkáltató törvényben meghatározott munkavállalóilétszámától függően [Mt. 45. § (1) bek.]. Az üzemi tanács tagjának amegbízatása megszűnik, ha munkaviszonya megszűnik [Mt. 57. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Munkaidő-kedvezményre járó díj sztrájk alatt

Kérdés: A társaságunknál működő egyik szakszervezet sztrájkot kezdeményezett, és a munkavégzést is beszüntették. A sztrájkot szervező tisztviselő a sztrájk végeztével jelezte, hogy igényt tartana a munkaidő-kedvezmény miatt neki járó díjazásra. Ilyen esetben is kötelesek vagyunk fizetni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselőjeszámára munkaidő-kedvezményt biztosítani. A munkaidő-kedvezmény mértékevalamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodáshiányában – minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Kölcsönzött szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönző cégnek dolgozom, és nemrég alakítottunk szakszervezetet, amelyben én lettem az egyik vezető tisztviselő. Azt szeretném megtudni, hogy a heti és az éves munkaidő-kedvezményt kinek kell biztosítani ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselőjeszámára munkaidő-kedvezményt [Mt. 25. § (1) bekezdés], a szakszervezet tagjairészére pedig képzési célú rendkívüli szabadságot [Mt. 25. § (4) bekezdés]biztosítani. Mindkét időtartam alatt a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Szakszervezeti tagdíj levonása iránt indított sztrájk

Kérdés: Szakszervezetünk egyeztetést folytatott a munkáltatóval a szakszervezeti tagdíjak munkáltató általi átutalásával kapcsolatban, de a munkáltató továbbra is megtagadta az erre irányuló kérésünket. Ezért a korábban közzétett sztrájkfelhívásnak megfelelően sztrájkot hirdettünk. A munkavállaló szerint a sztrájk jogellenes, mivel ez olyan egyedi munkáltatói intézkedés, amelynek a megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik. Valóban kötelezheti a tagdíj átutalására a bíróság a munkáltatót, és így jogellenes a sztrájkunk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalók munkabéréből a szakszervezetivagy egyéb érdek-képviseleti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére köteleslevonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalóiérdekképviselet javára köteles a kérelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.