Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] 1. A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidőbeosztásának szabályait – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – amunkáltató állapítja meg [Mt. 118. § (1) bek.]. Kollektív szerződés legfeljebbéves, illetve legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Munkaidő-beosztás közlésének elmulasztása

Kérdés: Munkavállalónk meg kívánja tagadni a további munkavégzést arra hivatkozással, hogy nem közöltük vele előre és időben a következő munkaidő-beosztását, hanem csak egy nappal annak megkezdése előtt. Valóban jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést ebben az esetben a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A nem megfelelő időben közölt munkaidő-beosztás esetén semtagadhatja meg a munkavállaló a munkavégzést. Ez következik egyrészt amunkavállaló általános együttműködési kötelezettségéből [Mt. 3. § (1) bek.],másrészt a rendelkezésre állási kötelezettségéből [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Elektronikus munkaidő-nyilvántartás

Kérdés: Cégünknél jelenleg papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást. Ezt fel kívánjuk váltani elektronikus nyilvántartásra. Olyan kártyákat helyeznénk üzembe, amelyeket a munkahelyre belépéskor, valamint távozáskor kellene "lehúzniuk" a munkavállalóknak, és ez jelentené a munkaidő kezdetét és a végét. Ha ilyen rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük az Mt. 140/A. §-ban foglalt nyilvántartási kötelezettségünket?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a kérdésbeli elektronikus nyilvántartórendszer több problémát is felvethet. Az Mt. 140/A. §-a úgy rendelkezik, hogy amunkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívülimunkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Jár-e bér május 1-jére?

Kérdés: A válságra tekintettel bevezettük a négynapos munkahetet. (Dolgozóinkkal munkaszerződést módosítottunk.) Ennek alapján hétfőtől csütörtökig 32 órát ledolgoznak, a péntek szabad. Idén május 1-je péntekre esik. Ez most nekik fizetett ünnep vagy sem? Lehet-e, hogy emiatt egy nappal több bért kell nekik fizetni május hónapra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 125. §-ában felsorolt munkaszüneti napokon csakbizonyos munkarendben dolgozó munkavállalók foglalkoztathatók (megszakításnélküli munkarend, külföldre informatikai eszközzel való szolgáltatás,kiküldetés esetén, illetve rendkívüli munkavégzés keretében), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Munkanap-áthelyezési szabályok – év közben belépők esetében

Kérdés: Hétfőtől péntekig tartó munkarendben működünk. Idén január 2-a, péntek a munkanap-áthelyezések miatt pihenőnap volt, ezt kell március 28-án, szombaton ledolgozni. Ugyanakkor több munkavállalóval 2009. január 2-a után létesítettünk munkaviszonyt. Ezen munkavállalók számára is munkanapnak minősül március 28-a? Ők ugyanis még nem voltak jogosultak a január 2-ai pihenőnapra, vagyis nincs mit ledolgozniuk március 28-án. Hogyan kell értelmezi a rendelet szabályait ezen munkavállalók vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az SZMMrendelet általános szabály szerint csak a "normál", hétfőtől péntekig tartómunkarendben (ún. általános munkarendben) működő munkáltatóknál foglalkoztatottmunkavállalókra vonatkozik, ezért a kérdést feltevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 124. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amunkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknekvasárnapra kell esnie. Azt nem írja elő az Mt., hogy a két pihenőnap közül amásiknak szombatra kell-e esnie, sőt arra sem köteles a munkáltató, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaközi szünet – több részletben?

Kérdés: Rendelkezhet a munkáltató arról, hogy a húszperces munkaközi szünetet több – például két tízperces – részletben adja ki a munkavállalók részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 122. §-a előírja, hogy amennyiben a beosztás szerintinapi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja,valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – amunkavégzés megszakításával – legalább húsz perc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
Kapcsolódó címke:

Engedélyezett távollét munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"

Kérdés: Cégünk általános munkarendben üzemel, munkavállalóinkat egyhavi munkaidőkeretben és teljes munkaidőben (napi 8, heti 40 órában) foglalkoztatjuk. Megállapodhatunk-e jogszerűen a munkavállalókkal arról, hogy az adott munkaidőkeretben – az engedélyezett távollétük miatt – le nem dolgozott munkaóráikat csak a következő munkaidőkeret alatt dolgozzák majd le?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 126. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nemminősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollétidejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. Ha a munkáltatóegy adott munkaidőkeret alatt a munkavállaló számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Rendkívüli munkavégzés – munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"

Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató a munkavállalóval arról, hogy a két hónapos munkaidőkeret alatt teljesített túlórákkal a következő munkaidőkeret alatt ledolgozandó órák csökkennek, vagyis "lecsúsztatja" a munkavállaló őket? Ha erre nincs lehetőség, hogyan lehet szabályosan eljárni?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót a munkabérénfelül az Mt. 147. §-ában meghatározott bérpótlék és/vagy szabadidő, illetvepihenőnap (pihenőidő) illeti meg. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt -eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeret esetén

Kérdés: Hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk, és egyik munkavállalónk, aki a csúcsidőszakban dolgozott, megbetegedett. Jelenleg – figyelemmel arra, hogy keresőképtelen – nem tudjuk a munkaidőkeret végéig kiadni részére a pihenőidőket. Ilyen esetben – annak ellenére, hogy előreláthatólag még hónapokon keresztül beteg lesz – a munkaidőkeret végén csak rendkívüli munkaként lehet elszámolni a keret első felében teljesített többletmunkáját? A rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kifizetése a táppénz folyósítása mellett elszámolható?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a munkáltató a munkavállalókat hathavimunkaidőkeretben foglalkoztatja. Ha a munkavállaló a munkaidőkeret másodikfelében keresőképtelen beteg lesz, a munkaidőkeretből hátralévő idő elszámolásatekintetében az Mt. 118/A. § (5) bekezdése alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
1
…
44
45
46
…
48