Találati lista:
441. cikk / 479 Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága
Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
442. cikk / 479 Munkaidő-beosztás közlésének elmulasztása
Kérdés: Munkavállalónk meg kívánja tagadni a további munkavégzést arra hivatkozással, hogy nem közöltük vele előre és időben a következő munkaidő-beosztását, hanem csak egy nappal annak megkezdése előtt. Valóban jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést ebben az esetben a munkavállaló?
443. cikk / 479 Elektronikus munkaidő-nyilvántartás
Kérdés: Cégünknél jelenleg papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást. Ezt fel kívánjuk váltani elektronikus nyilvántartásra. Olyan kártyákat helyeznénk üzembe, amelyeket a munkahelyre belépéskor, valamint távozáskor kellene "lehúzniuk" a munkavállalóknak, és ez jelentené a munkaidő kezdetét és a végét. Ha ilyen rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük az Mt. 140/A. §-ban foglalt nyilvántartási kötelezettségünket?
444. cikk / 479 Jár-e bér május 1-jére?
Kérdés: A válságra tekintettel bevezettük a négynapos munkahetet. (Dolgozóinkkal munkaszerződést módosítottunk.) Ennek alapján hétfőtől csütörtökig 32 órát ledolgoznak, a péntek szabad. Idén május 1-je péntekre esik. Ez most nekik fizetett ünnep vagy sem? Lehet-e, hogy emiatt egy nappal több bért kell nekik fizetni május hónapra?
445. cikk / 479 Munkanap-áthelyezési szabályok – év közben belépők esetében
Kérdés: Hétfőtől péntekig tartó munkarendben működünk. Idén január 2-a, péntek a munkanap-áthelyezések miatt pihenőnap volt, ezt kell március 28-án, szombaton ledolgozni. Ugyanakkor több munkavállalóval 2009. január 2-a után létesítettünk munkaviszonyt. Ezen munkavállalók számára is munkanapnak minősül március 28-a? Ők ugyanis még nem voltak jogosultak a január 2-ai pihenőnapra, vagyis nincs mit ledolgozniuk március 28-án. Hogyan kell értelmezi a rendelet szabályait ezen munkavállalók vonatkozásában?
446. cikk / 479 Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"
Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
447. cikk / 479 Munkaközi szünet – több részletben?
Kérdés: Rendelkezhet a munkáltató arról, hogy a húszperces munkaközi szünetet több – például két tízperces – részletben adja ki a munkavállalók részére?
448. cikk / 479 Engedélyezett távollét munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"
Kérdés: Cégünk általános munkarendben üzemel, munkavállalóinkat egyhavi munkaidőkeretben és teljes munkaidőben (napi 8, heti 40 órában) foglalkoztatjuk. Megállapodhatunk-e jogszerűen a munkavállalókkal arról, hogy az adott munkaidőkeretben – az engedélyezett távollétük miatt – le nem dolgozott munkaóráikat csak a következő munkaidőkeret alatt dolgozzák majd le?
449. cikk / 479 Rendkívüli munkavégzés – munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"
Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató a munkavállalóval arról, hogy a két hónapos munkaidőkeret alatt teljesített túlórákkal a következő munkaidőkeret alatt ledolgozandó órák csökkennek, vagyis "lecsúsztatja" a munkavállaló őket? Ha erre nincs lehetőség, hogyan lehet szabályosan eljárni?
450. cikk / 479 Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk, és egyik munkavállalónk, aki a csúcsidőszakban dolgozott, megbetegedett. Jelenleg – figyelemmel arra, hogy keresőképtelen – nem tudjuk a munkaidőkeret végéig kiadni részére a pihenőidőket. Ilyen esetben – annak ellenére, hogy előreláthatólag még hónapokon keresztül beteg lesz – a munkaidőkeret végén csak rendkívüli munkaként lehet elszámolni a keret első felében teljesített többletmunkáját? A rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kifizetése a táppénz folyósítása mellett elszámolható?
