171 talált cikk a rendes felmondás kifejezésre

Kérdés: Állami tulajdonú munkáltatóm szeptemberben rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, és a munkaszerződésem alapján 10 havi felmondási időre járó munkabért, illetve 2 havi végkielégítést állapított meg részemre. Ekkor levonta a munkáltató az szja-t is. A vezetőm úgy döntött, hogy a felmondási idő teljes időtartama alatt mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Figyelemmel azonban arra, hogy az időközben hatályba lépett új törvény alapján engem is érinteni fog a 98%-os különadó-fizetési kötelezettség – a jövedelmem összege meghaladja a 2 millió Ft-ot –, írásban kérvényeztem, hogy a felmondási időmet hadd dolgozzam le. A munkáltatóm indokolás nélkül elutasította a kérésemet. Van-e jogi eszköz arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt kezdeményezze a munkavégzést azért, hogy ezzel "mentesítse" a felmentési időre járó munkabérét – vagy annak egy részét – a különadó-fizetési kötelezettség alól? Átmenetileg mentesülök-e a külön­adó-fizetési kötelezettség alól, mivel a jogviszonyom jogellenes megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz fordultam?

Kérdés: Munkavállalónk rendes felmondással szüntette meg a munkaviszonyát, a felmondási idejének vége előtt egy hónappal azonban nem jelent meg a munkahelyén. Amikor felvettük vele a kapcsolatot, elmondta, hogy az új munkahelyén kellett kezdenie. Ezt a magyarázatot tudomásul vettük, így a munkavállaló a továbbiakban már nem végzett munkát, és ezt követően nem is utaltunk neki munkabért. Az új cégvezetés most kifogásolja, hogy a munkavállaló nem töltötte le a rá irányadó felmondási időt, ezért valamilyen szankciót kíván vele szemben alkalmazni. Vajon van-e erre jogszerű lehetőségünk?

Kérdés: Magántulajdonban lévő felsőoktatási intézménynél megtilthatjuk-e a munkavállalóinknak, hogy más magán-felsőoktatási intézményben oktassanak?

Kérdés: Kft.-nkben a munkáltatói jogkört az egyik ügyvezető gyakorolja. Gyakran előfordul azonban, hogy tartós külföldi távolléte miatt helyettesíteni szükséges. Milyen módon jogszerű a helyettesének kijelölése akadályoztatása esetén?

Kérdés: Mikortól kell számítani a csoportos létszámcsökkentés esetében a 30 napot? Megítélésünk alapján, mivel a törvény szerint a munkáltató döntésében meghatározott ütemezést kell irány­adónak tekinteni, a kezdő időpontot a munkáltató határozhatja meg. Ebből következik, hogy amennyiben a munkáltató csak azt követően határozza el a csoportos létszámcsökkentést, hogy korábban már egyes munkavállalók munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette, ez utóbbi megszüntetéseket nem lehet összeszámítani a későbbiekkel – akkor sem, ha 30 nap még nem telik el az újabb megszüntetések időpontjáig. Helyes-e az álláspontunk?

Kérdés: A múlt hónapban rendes felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki jelenleg még három hónapig munkavégzési kötelezettségét teljesíti. Kiadhatjuk-e kérésére a végkielégítést az utolsó munkában töltött napot megelőzően? A végkielégítés törvényi mértékét meghaladó mértékű végkielégítést kell kifizetni munkavállalónknak. Miként kell a foglalkoztatott végkielégítéséből levonni a munkaerő-piaci és egyéb járulékokat?

Kérdés: Cégünknél átszervezést hajtunk végre, ezért az egyik ügyintézői munkakörben dolgozó munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással kívánjuk megszüntetni, figyelemmel arra, hogy az ügyintézői munkakör ennek folytán megszűnik. További terveink között szerepel, hogy a megszűnő munkakör helyett egy ún. tanácsadói munkakört vezetünk be, amelyben egy másik munkavállalót kívánunk alkalmazni. Sikeresen hivatkozhat-e a felmondás jogellenességére a munkavállaló akkor, ha a tanácsadói munkakör gyakorlatilag hasonló feladatokat foglal magában?

Kérdés: Egy hónappal ezelőtt egy új munkavállalót alkalmaztunk. Valójában abból a célból vettük fel, hogy annak a munkavállalónak a helyére lépjen, akinek a munkaviszonyát a közeljövőben létszámcsökkentésre alapított rendes felmondással kívánjuk megszüntetni. Helyesen gondoljuk-e, hogy a létszámcsökkentés jogszerűen alkalmazható-e ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a cég munkavállalóinak a létszáma ténylegesen is csökkenni fog?

Kérdés: Jár-e többlet-végkielégítés azon védett korban lévő alkalmazottunk részére, aki két éven belül jogosulttá válik az öregségi teljes összegű nyugdíjra, azonban még csak másfél éve áll munkaviszonyban? Az alkalmazottunk rendkívüli felmondással élt, és az Mt. alapján plusz háromhavi átlagkeresetet követel. Szeretném megtudni, hogy a többlet-végkielégítésre való jogosultság összefügg-e a végkielégítésre való jogosultsággal, vagy az attól teljesen független jogintézmény?

Kérdés: Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat írásban értesítettük arról, hogy őt a jövőben egy másik telephelyünkön kívánjuk foglalkoztatni. Az értesítés átvételét megtagadta, és előadta, hogy ragaszkodik az eredeti munkahelyéhez. Ennek megfelelően a következő napon és az ezt követő négy munkanapon nem jelent meg a kijelölt munkahelyen munkavégzés céljából, helyette rendszeresen a korábbi munkavégzési helyén jelentkezett. Ott minden esetben arra utasítottuk, hogy az új telephelyen vegye fel a munkát. Mivel ezt nem tette meg, a munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntettük arra hivatkozva, hogy jogellenesen tagadta meg az utasítást és a munkavégzést. Két nappal a rendkívüli felmondás kézbesítését követően telefonon értesített minket arról, hogy mivel az új munkahelyen történő munkavégzésre kötelezés első napjától kezdve visszamenőleges hatállyal keresőképtelen állományba vette a háziorvosa, a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt. Erről mi nem tudtunk, hiszen korábban nem tájékoztatott minket a keresőképtelenségéről. Jogszerűen szüntettük meg a munkaviszonyát?