Rendelkezésre állási kötelezettség készenlét alatt

Kérdés: Munkavállalóink sérelmezték, hogy a készenlét ideje alatt nem tudnak szabadon rendelkezni az idejükkel, és a mobiltelefonjukat mindig magukkal kell vinniük, bárhová mennek. Többen megkérdezték, hogy milyen időn belül kell visszahívniuk a vezetőjüket, ha egészségügyi okokból épp nem tudják felvenni a mobiltelefont, illetve hogy a hívástól számított mennyi időn belül kell beérniük a munkahelyre. Nem találtunk erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályban, így kérem, hogy adjanak iránymutatást, amit közölni tudunk a munkavállalóinkkal!
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló az általa megjelölt – a munkavégzés helyéretekintettel elérhető – helyen töltendő készenlétre kötelezhető– a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvetőszolgáltatás folyamatos biztosítása,– baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Keresőképtelen állapot – ha vitatja a munkáltató

Kérdés: Üzemünkben sajnálatos módon csoportos létszámcsökkentést kell végrehajtanunk a kereslet jelentős visszaesése miatt, ezért a döntésünkről a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek betartásával előzetesen írásban tájékoztattunk minden érintett munkavállalót. Többeknek a tájékoztatót sem tudjuk átadni, mivel néhány érintett keresőképtelen állományba vonult. Felmerült bennünk a gyanú, hogy ez az átlagnál magasabb arányú "lebetegedés" valószínűleg a döntésünk kézbesítésének elodázására irányul. Tehetünk-e ebben a helyzetben valamit, vagy ki kell várnunk, amíg maguktól visszajönnek dolgozni?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató részéről felmerül annak gyanúja, hogy akeresőképtelen állományban lévő munkavállaló oldalán a betegállománnyalösszefüggésben bármilyen rendeltetésellenes joggyakorlás valósul meg, a102/1995. Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján lehetősége van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Rendkívüli munkavégzés kétszer egy nap

Kérdés: Egyik munkavállalónkat a heti pihenőnapján kívánjuk rendkívüli munkavégzésre kötelezni. Mivel előre látjuk, hogy csak szombat reggel 8 és 10 óra, valamint 11 és 13 óra között van szükségünk a munkájára, megtehetjük-e azt, hogy 10 órakor hazaengedjük, de később – mintha ez akkor derülne ki – ismét felhívjuk telefonon, visszahívjuk 11 órára, és ebből következően nem fizetjük ki számára a 10 órától 11-ig tartó időszakot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 126. § (1) bekezdése értelmében rendkívüli munkavégzésnekminősül egyebek mellett a munka­idő-beosztástól eltérő és a munkaidőkeretenfelüli munkavégzés. A kérdésben vázolt eset egyértelműen megfeleltethető atörvényi definíciónak. A munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Rendes felmondást megelőzően kiadott szabadság megítélése

Kérdés: Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a szabadság kiadása körében úgy rendelkezik, hogy aszabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után -a munkáltató határozza meg, azonban az alapszabadság egynegyedét – amunkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltaknak van egy fontosabb, aszabadságmegváltásnál fajsúlyosabb előkérdése! A Kjt. 21. § (2) bekezdéseszerint a közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik -csak helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Rendeltetésellenes létszámcsökkentés?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással – létszámcsökkentésre hivatkozással – szüntettük meg. A munkavállaló szerint a rendes felmondás a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött, mivel arra azért került sor, mert korábban különböző kötelezettségszegések miatt többször figyelmeztetésben részesült, és több ízben konfliktusba került a feletteseivel. Megítélésünk szerint ezen okoknál fogva nem minősülhet rendeltetésellenesnek a létszámcsökkentés, mivel a felmondásra nem az említett kötelezettségszegések, illetve konfliktusok miatt, hanem valóban a létszámcsökkentés szükségessége folytán került sor. Önök szerint kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 4. §-a kimondja, hogy a törvényben megállapítottjogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni ésteljesíteni. Az MK 95. szerint e rendelkezés többek között azt jelenti, hogy azMt.-n alapuló jogot nem lehet olyan célból gyakorolni, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Cafeteria – visszamenőlegesen is jár?

Kérdés: Cégünknél létszámleépítés folyik. Április 30-ig 4 dolgozót küldtek el, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, további 4 dolgozó még júliusig, illetve augusztusig állományban van, de felmentve a munkavégzés alól. Május 11-én született döntés az idei "béremelésünkről". Ennek értelmében az alapbérünk nem, csak a cafeteriánk emelkedik 5000 Ft/hó összeggel – visszamenőleg január 1-jétől. Kérdésem: az elküldött, illetve közös megegyezéssel eltávozott dolgozóknak jár-e az itt töltött idejükre ez az emelés?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását.A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, dea munkáltató a munkavállaló részére ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Felmondás szakmai ellentétek miatt?

Kérdés: Már hosszú évek óta dolgozom jelenlegi munkahelyemen. A megürült vezetői állást megpályáztam, azonban azt nem én nyertem el. Az új vezetővel sem emberileg, sem szakmailag nem jövünk ki, számos szakmai vitánk, konfliktusunk van. Az új vezető is hangoztatja ezt. Habár mindenki elismeri szakmai tudásomat, az új vezető fel akar mondani nekem létszámcsökkentésre hivatkozással, holott csak nyugdíjasokat küldtek el eddig. Tudom, hogy a szakmai nézeteltérések miatt akar megszabadulni tőlem a jelenlegi vezető. Szerintem ezzel hátrányosan megkülönböztet engem, és visszaél a jogviszony megszüntetéséhez fűződő jogával. Kérdésem, hogy ha a munkáltatóm a szakmai véleménykülönbség miatt létszámleépítés címén felmondással megszünteti a jogviszonyomat, akkor ezt jogszerűen megteheti-e?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 4. §-a alapján a törvényben meghatározott jogokat éskötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőlegteljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az másokjogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
1
2
3