358 talált állásfoglalás az őrzés kifejezésre

Kérdés: Munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesültünk, a támogatás folyósítását követő 1 évben továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk áll fenn. Az általunk előre nem látható kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt azonban a munkavállalók foglalkoztatásához munkahely-megőrzési támogatást kérelmezünk a munkaügyi központnál. Összeegyeztethető-e egymással a két támogatás?

Kérdés: 2008. év végén az OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége munkaügyi ellenőrzést tartott nálunk. Ennek során megállapították, hogy megsértettük az Mt. 118/A. § (4) bekezdését, mivel a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját csak szóban közöltük az alkalmazottainkkal. A mulasztás miatt bírságot nem szabtak ki ránk, de határozatban köteleztek a szabálytalanság megszüntetésére. Áprilisban rákényszerültünk, hogy pályázzunk az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló központi programra. Pályázatunk elbírálása még nem történt meg. A rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontjából releváns, de csak kismértékű formai hiba miatt lehetséges, hogy pályázatunk kizárásra kerül?

Kérdés: Egyik dolgozónk a munkavégzéshez átvett szerszámkészletből a fúrógépet az építkezésen leejtette, és az teljes mértékben összetört. Emiatt új gépet kellett rendelnünk, ami 200 000 Ft-ba került. A dolgozótól ilyen esetben ugye a teljes 200 000 Ft megtérítését követelhetjük?

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?

Kérdés: A sajtóból értesültünk arról, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások 500 ezer eurós összegű átmeneti támogatásban részesülhetnek. Lehetséges-e ezt a támogatást munkahely-megőrzési célra fordítani? Ha igen, mely jogszabály és milyen feltételekkel rendelkezik erről?

Kérdés: Cégünknél az adóhatóság ellenőrzést folytatott, amelynek során az egyik – Start kártyával foglalkoztatott – munkavállaló kártyája nem került elő. Az érintett mindenben megfelel a Start kártya-jogosultság feltételeinek, a kártyáját a munkaügyi központ kiállította, ami ezt követően eltűnt. Az adóhatóság, figyelemmel a kártya hiányára, megállapította, hogy cégünk a járulékfizetési kötelezettségének csak részben tett eleget, és a járulékkülönbözet megtérítésére kötelező határozatot hozott. Van-e lehetőség az eltűnt kártya pótlására?

Kérdés: A munkáltatómnál újságárusként dolgozom. Két hete egyik reggel, miközben az aznapi újságokat vittem, észrevettem, hogy a pavilont éjjel feltörték. Gyorsan értesítettem a munkáltatómat, majd a rendőrséget a betörésről, de kénytelen voltam közben kinyitni a pavilon ajtaját, hogy az aznapi újságokat be tudjam tenni; be viszont nem mentem. Ezt követően kiérkezett a vezetőm, de nem készített leltárt. Arra hivatkozott, hogy, mivel bementem a pavilonba, ezzel megszegtem a munkahelyi utasítást, és így már nem lehet megállapítani, mi hiányzik. Ezt követően a héten kézhez vettem egy 300 000 Ft-os kártérítési felszólítást. Tényleg ki kell ezt fizetnem?

Kérdés: A munkáltatóm a közelmúltban ellenőrzést tartott, aminek a keretében végignézte a számítógépeket és az e-mailes levelezést. Ezt követően mindazokat, akik levelei között személyes tartalmú üzeneteket is talált, elbocsátással fenyegette meg. Összesen 17-en vagyunk ilyenek; mit tehetünk ez ellen? Valóban belenézhetett a munkáltató a levelekbe? Előzetesen erre vonatkozó tájékoztatást nem kaptunk, különben magánleveleinket sem innen küldtük volna el. Felháborítónak tartjuk a munkáltató eljárását, és szeretnénk bírósághoz fordulni.

Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?

Kérdés: A dolgozó bérét lehet-e utalni a gyermeke nevén lévő bankszámlára, ha ő ezt így kéri, és nyilatkozik is erről? Nem akar nyitni saját bankszámlát, hogy megspórolja ennek költségét! Egy munkaügyi ellenőrzésen nem lenne-e ez probléma?