2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Magánzeneiskola vagyunk, az egyik gitártanárral kötött munkaszerződésben abban állapodtunk meg, hogy akadályoztatása esetén köteles gondoskodni a helyettesítéséről. A gitártanár megbetegedett, de maga helyett nem állított helyettest. Megszüntethetjük-e szerződésszegés miatt rendkívüli felmondással a munkaviszonyát?

Kérdés: Cégünknél a munkabérek átutalással kerülnek kifizetésre, de a cafeteriautalványokat személyesen adjuk át a munkavállalóknak. Erre általában a munkaidő vége felé, a hazamenetel előtt kerül sor, ám kivételesen legutóbb a cafeteriát kezelő kollégának hamarabb el kellett mennie, ezért még jóval a munkaidő vége előtt kerültek kiosztásra az utalványok. Az egyik munkatárs viszont azt jelezte, hogy az általa átvett utalványokat valaki elvette a fiókjából, mialatt ő kint volt a mosdóban. A munkavállaló állítása szerint azért tette őket a fiókba, mert olyan nagy mennyiségű utalványt kapott, ami a pénztárcájában sem fért el, így nem tudta azokat magával vinni. Az utalványok sajnos nem lettek meg. Ezt követően pár nappal az ügyvédjétől kaptunk levelet a felmerült kár megtérítésére. Alapos a kárigénye?

Kérdés: Munkavállalónk a műszak kezdete előtt leforrázta magát a zuhanyban. A tisztálkodási lehetőséget a cég biztosítja, de alapvetően nem azon munkakörben dolgozók részére, amiben a balesetet szenvedett munkavállalót is foglalkoztatjuk; ő csak azért használta még a munkakezdés előtt, mert kerékpárral jött be dolgozni, és nem akart izzadtan munkába állni. Mivel pedig tudta, hogy van egy zuhanyzó az épület másik részében, ezért gondolta, hogy használni fogja; a valaki által korábban beállított hőszabályozásra ugyanakkor nem figyelt, és forró vizet zúdított magára. E baleset alapján felmerülhet kárigény a munkavállaló részéről?

Kérdés: Technológiafejlesztő mérnökeinket egy műszakos munkarendben, fix munkaidő-beosztással (H-P 8.00-16.30) alkalmazzuk. Munkájuk szorosan kapcsolódik az üzemi munkához, ahol három műszakban dolgoznak a kollégák, ezért a betanulási időszakban a technológiafejlesztő mérnökök 1-1 hetet délután (14.00-22.00) és éjszaka (22.00-06.00) is dolgoznak. Erre az időszakra nekik műszakpótlékot kell számfejtenünk (délutános és éjszakai műszakpótlékot), vagy csak az éjszakai munkavégzésre járó 15%-os pótlékot?

Kérdés: Vállalatunk külföldi – részben európai uniós – állampolgárok foglalkoztatását tervezi, a szükséges engedélyek beszerzése jelenleg folyamatban van. Milyen hatóságnak kell bejelenteni a foglalkoztatás tényét és milyen adattartalommal? Számíthatunk-e valamilyen szankcióra, ha elmulasztanánk a kötelezettségünket?

Kérdés: Az Mt. 147. § (3) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti pihenőidőben végzett munka esetén 50 százalékos pótlék merül fel, ha munkavállaló másik pihenőidőt kap. Ez azt is jelenti, ha munkavállalónak az egy héttel korábban elkészített munkaidő-beosztás szerint délelőtt kellett volna munkát végeznie, de cserélt a délutánra beosztott munkatársával, mert délelőtt magánjellegű elfoglaltsága volt, akkor mindkét munkavállalónál 50 százalékos pótlékot kell fizetni?

Kérdés: Hó végével felmentettük az egyik, prémiumévek programba való belépéshez szükséges feltételekkel rendelkező alkalmazottunkat. Időarányosan elég sok szabadsága maradt, a prémium­évek programban azonban tudom, hogy nem jár szabadság. Jogszerűen megváltható-e a szabadság? Ha nem, van-e lehetőség arra, hogy – természetesen beleegyezésével – visszavonjuk felmentését, és először természetben kiadjuk a szabadságát, majd az alkalmazottal egyetértésben közös megegyezéssel módosítsuk a kinevezését a programba való belépés céljából.

Kérdés: Október 20-án közöltük a vállalatunk kereskedelmi igazgatójával, hogy október 29-től kezdődően előreláthatóan 140 munkanap időtartamra németországi munkavégzésre rendeljük ki egy stratégiai fontosságú feladat elvégzése céljából. Kollektív szerződésünk megengedi a törvénynél hosszabb időtartamú kirendelést. Intézkedésünk gazdasági indokoltságával és szükségességével a kereskedelmi igazgató is tisztában volt, ennek ellenére megtagadta az utasításunkat arra való hivatkozással, hogy évek óta több betegsége van, amiket kezeltetnie kell, illetve édesanyjával – annak betegsége miatt – napi kapcsolatot kell tartania. A vállalat vezetése szerint ezek az indokok, különösen a munkavállaló által betöltött pozíció miatt, nem fogadhatók el. Amennyiben a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni az utasítást, helytálló lesz vele szemben a rendkívüli felmondás?

Kérdés: Cégünk idén júliusban alakult. Szeretnénk egy rendezvényünkön alkalmi munkásokat foglalkoztatni, de a törvény korlátozza a foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát. Az előírtak szerint az előző hathavi átlaglétszám számítása azt is jelenti, hogy ennél rövidebb ideje létrejött cégnél még nem lehet foglalkoztatni alkalmi munkavállalót?

Kérdés: A minisztériumunknál dolgozó kormánytisztviselő 2011 júliusában szerzi meg a nyugdíj feltételeit, erre tekintettel szeptemberi felmentésekor felajánlotta neki a munkáltató a prémiumévek programot (pép). A kormánytisztviselő ezt elfogadta. Most jelezte, hogy 2011 januárjától, tehát a program kezdetétől számított 4 hónap múlva, egy kft.-nél helyezkedik el, és kérte, hogy a 24. hónapig hátralévő időre járó juttatását fizessük ki. Őt annak idején 2 hónap munkavégzés alóli mentesítés (kéthavi átlagkereset) és 12 havi illetményének megfelelő végkielégítés illette volna meg, ha a felmentésére került volna sor. Ez a maximum. Kifizethető-e részére ez az összeg, hiszen ezzel lényegében úgy jár, mintha nem is 2, hanem 4 havi felmentési ideje lett volna, és a 70%-os díjon felül még megkapja azt is, ami felmentése esetén járt volna? Lényegében annál is többet kap, mintha kitöltötte volna a pép-et, ami esetében kb. 10 hónap lett volna.