Találati lista:
3801. cikk / 4263 Rendes szabadság kiadásának közlése munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Figyelemmel arra, hogy tavaly október 31-én megsemmisítésre került az Mt. azon szabálya, amely a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók tekintetében szabályozta a rendes szabadság munkáltató által történő kiadásának közlésére vonatkozó háromnapos szabályt, jelenleg mennyi idővel korábban kell közölni a szabadság kiadását a munkavállalóval?
3802. cikk / 4263 Versenytilalmi megállapodás – munkáltatói elállás, munkavállalói mentesülés
Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk a jövőben versenytilalmi megállapodást kötni, annak érdekében, hogy a konkurens cégeknél történő elhelyezkedésüket megakadályozzuk. Ha azonban meggondolnánk magunkat a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor, vagyis – a megállapodásban foglaltak ellenére – mégsem szeretnénk fizetni a munkavállalónak, mert például olyan rossz munkaerő, hogy nem jelenthet veszélyt cégünk gazdasági érdekeire, hogyan szabadulhatunk a megállapodásban foglaltak betartása alól?
3803. cikk / 4263 Felügyelőbizottság – létre kell-e hozni az üzemi tanácsot?
Kérdés: Társaságunk az idei évben 250 fő munkavállalót foglalkoztatott teljes munkaidőben; várhatóan az év végi létszám is 200 fő felett lesz. Ilyen esetben kötelező-e felügyelőbizottságot létrehoznunk? Mi a helyzet akkor, ha nincs üzemi tanács a társaságnál; ebben az esetben üzemi tanács nélkül is kötelező a felügyelőbizottság működtetése? A társaságnak mint munkáltatónak kezdeményeznie kell az üzemi tanács létrehozását?
3804. cikk / 4263 Start kártyás munkavállaló után fizetendő járulékkedvezmény 2010. január 1-jétől
Kérdés: Több pályakezdő fiatalt is foglalkoztatunk Start kártyával, illetve a jövőben is foglalkoztatni szeretnénk. Tudomásunk szerint 2010. január 1-jétől megváltozott a szabályozás, oly módon, hogy rövidebb ideig vehető igénybe a munkáltatót megillető járulékkedvezmény. Vonatkozik-e ez a korábbi jogszabályok alapján foglalkoztatott pályakezdőkre is?
3805. cikk / 4263 Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
3806. cikk / 4263 Munkaközi szünet kiadása
Kérdés: Kötelezhetjük-e a munkavállalót arra, hogy a 20 perces munkaközi szünetet több (pl. 10 perces) részletekben vegye igénybe?
3807. cikk / 4263 Részmunkaidős munkavállaló – figyelembevétel a rehabilitációs hozzájárulásnál
Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóként kapott bértámogatáshoz a KSH átlagos statisztikai állományi létszám számítására vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. Ugyanakkor a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat egész vagy "fél" főként kell-e figyelembe venni?
3808. cikk / 4263 Vezetői munkakörré minősítés
Kérdés: Társaságunknál több olyan jelentős pozícióban lévő munkavállaló dolgozik, akik ugyan nem a cég élén állnak, de szeretnénk rájuk is alkalmazni a szigorúbb, az Mt. 188/A. §-a alapján vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokat. Kérdésünk: elegendő ehhez az ügyvezető döntése?
3809. cikk / 4263 Szakszervezeti tisztségviselői minőség igazolása
Kérdés: Az elmúlt időszakban több szakszervezet is jelentkezett nálunk, hogy tisztségviselőket választottak a munkaszervezetben, és szeretnének élni a jogaikkal, amelyeket a jogszabályok biztosítanak. A helyzet kezd átláthatatlan lenni, és már nem tudjuk, hogy melyik munkavállalónk melyik szakszervezetnek a tisztségviselője; hogyan lehet ezt megnyugtatóan ellenőrizni?
3810. cikk / 4263 Követeléskielégítés vagy sikkasztás?
Kérdés: Kft.-nk végelszámolás alatt áll. Egyik munkatársunkat (az építésvezetőt) az ügyvezető megbízta, hogy szedje be a kft. kintlevőségeit, és a befolyt pénzösszegből a kft. tartozásait fizesse ki. Az építésvezető ennek részben eleget is tett, a beszedett pénz egy részét viszont magánál tartotta, amit azzal indokolt, hogy ez a neki jogosan járó, ki nem fizetett munkabér, végkielégítés és egyéb járandóságai kiegyenlítésére szolgál, ami a kft. vele szemben fennálló tartozása. Hogyan ítéli meg ezt a helyzetet a jog, tehet-e valamit a munkáltató?
