Tájékoztatás munkaidő-beosztásról

Kérdés: Egy munkavállalónak napi 8 óra a munkaideje, és nincs munkaidőkeretben. Változó lenne a napi munkaidő kezdete a feladatoktól függően, lehet, hogy 8–16-ig vagy 9–15-ig dolgozna, de mindenképpen csak napi 8 órát. Ezt hogyan kell beleírni a tájékoztatójába, hogy megfelelő legyen a munkaidő kezdete és vége?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mt. szerint a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót – egyebek mellett – a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 2.

Munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő – mint önként vállalt túlmunka

Kérdés: Lehetséges-e az Mt. 135. §-ának (3) bekezdésében definiált önként vállalt túlmunka-megállapodást az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén alkalmazni? A munkaidőkereten felüli munkavégzés ténye esetleg a munkaidőkeret zárása előtt, de legkésőbb annak zárásakor lesz ismert. Az Mt. 135. §-a (3) bekezdésének szövegét értelmezve a 300 órán felüli túlmunkát el kell rendelni, tehát már a munkavégzés kezdete előtt a felek tisztában vannak azzal, hogy ezen munkaidő önként vállalt túlmunka lesz. A munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén azonban a rendkívüli munkavégzés ténye lehet, hogy csak utólag, a munkavégzés megtörténtét követően lesz nyilvánvaló. Így a munkaidő nyilvántartása (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka) is csak utólag, akár napokkal később lesz pontos. Értelmezésünk szerint az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzésre csak akkor alkalmazható a túlmunka-megállapodás, ha már az elrendelés időpontjában ismert mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára a teljesítendő munkaóra típusa (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka).
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mt. szerint naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el [Mt. 109. § (1) bek.]. A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján ezt meghaladóan naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 2.

Munkaközi szünet a rendkívüli munkaidőben

Kérdés: Ügyfelünk rendkívüli munkát rendelt el, a beosztáson felül. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. A beosztás szerinti munkaidő 6-tól 14:30-ig tartott volna, 30 perc szünettel. A munkaidőt meghosszabbították 17:00-ig, a munkaközi szünet +15 perc. Mennyi túlórát kell a cégnek fizetnie a beosztáson felüli munkáért? 2,5 órát vagy 2,25 órát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tartama; ugyanakkor nem munkaidő – egyebek mellett – a munkaközi szünet, kivéve, ha készenléti jellegű munkakörben dolgozik a munkavállaló [Mt. 86. § (1) bek., (3) bek. a) pont]. Rendkívüli munkaidő – többek között – a munkaidő-beosztástól...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 2.

Kisgyermekes szülő – a munkarend és a munkaidő módosítása

Kérdés: A munkavállaló édesanyának lejárt a gyermekgondozási szabadsága, szeretne visszajönni. Előtte két műszakban dolgozott. Az édesanya 8-tól 16 óráig dolgozna, vagy ha ez nem megoldható, akkor 6 órában (8-tól 14 óráig). Egyedül neveli a gyermekét. Ezt köteles elfogadni a munkáltató? Mit tud tenni? A cég működését tekintve több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalóit.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mt. a gyermeket nevelő munkavállalók (elsősorban az édesanya) számára a gyermek hároméves koráig biztosít többletvédelmet a munkaidő-beosztása kapcsán. Ez magában foglalja a rendkívüli munkaidő, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és az éjszakai munka...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 2.

Gyermekgondozási szabadságra járó fizetett szabadság

Kérdés: Ha a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságát az anyuka megszakítja, majd pár hónap múlva újra úgy dönt, hogy visszamegy fizetés nélküli szabadságra, az első hat hónapban jogosult lesz ilyenkor is szabadságra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...törvény szerint munkavállalónak fizetett szabadság a munkában töltött idő alapján jár. Munkában töltött időnek kell tekinteni – egyebek mellett – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság [Mt. 128. §] első hat hónapját is [Mt. 115...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 2.

Munkába járás költségtérítése és havi utazási támogatás

Kérdés: Új munkavállalónk július közepén kezdett cégünknél. Mivel vidékről jár be budapesti üzletünkbe dolgozni, ezért a főváros közigazgatási határáig fizettük neki erre a két hétre a bejárást. Az augusztusi hónaptól viszont az állami foglalkoztatási szervtől (munkába állása előtt munkanélküli volt) utazási támogatásban részesül. Ebben az esetben az állam és a munkáltató is – egymástól függetlenül – fizeti a munkába járását? Vagy ugyanarra az időszakra és útvonalra kaphat párhuzamosan utazási költségtérítést a munkáltatótól és állami támogatást a foglalkoztatási szervtől?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kötelező legkisebb munkabér legfeljebb 5%-ának megfelelő összeg [100/2021. Korm. rendelet 38. § (2) bek.].A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 2.

Gyermek otthongondozási díjára jogosultság – a szabadság és táppénzfolyósítás alatt

Kérdés: Gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka kiveheti-e nyolcórás munkaszerződés alapján a felhalmozott szabadságát, ha mellette gyermek otthongondozási díjat (GYOD) folyósítanak a számára? Le kell-e ilyenkor mondani a GYOD-ot, vagy mivel szabadság alatt nincs munkavégzés, ezért nem szükséges? Ugyanez a kérdésem lenne a táppénzzel kapcsolatosan is.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...[Szoc-tv. 4. § (1) bek. j) pont]. A szabadság alatt ugyan tényleges munkavégzés nincs, azonban a munkavégzés a munkaviszony alapján a munkavállaló részéről nyújtandó alapvető szolgáltatás [Mt. 42. § (2) bek. a) pont], így nem állítható, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 2.

Sikertelen vizsga mint a felmondás indoka

Kérdés: A munkáltató előírhatja a munkavállalója számára, hogy valamilyen képzésen vagy továbbképzésen vegyen részt? Lehetséges-e a munkavállalót felvenni egy meghatározott munkakörre azzal, hogy a munkaviszony létesítését követően egy betanulási folyamatban kell részt vennie, mely során sikeres vizsgát kell tennie? Amennyiben a munkáltató által előírt vizsga nem sikerül, akkor a munkavállaló képességére (annak hiányára) hivatkozhat-e felmondás alapjául a munkáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkáltató utasíthatja arra a munkavállalót [Mt. 52. § (1) bek. c) pont], hogy a munkaviszonyával összefüggésben vegyen részt képzésen vagy továbbképzésen. Nem kizárt az sem, hogy a munkaviszony létesítését követően a munkavállalónak egy betanulási folyamatban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:  

Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keresőképtelenség alatt

Kérdés: Egyik dolgozónk 2024. december 3-án otthon balesetet szenvedett, aminek következtében eltört a lába. Azóta is betegállományban van, de nagyon problémás, mert az orvosi igazolásért könyörögni kell, nem veszi fel a telefont, semmiben nem együttműködő. Április vége óta nem is adott le igazolást, és nem jelentkezik. Tudjuk, hogy ha felmondunk, a felmondási idő a betegállományból visszatérés után indul, de ilyen esetben, amikor nem elérhető a dolgozó, és a hívásokra nem reagál, orvosi igazolása nincs több mint egy hónapja, mit lehet tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a keresőképtelensége időtartamára [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ugyanakkor a távollétét igazolnia kell, amit ebben az esetben a keresőképtelenségről kiállított orvosi igazolással...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 12.

Végkielégítésre való jogosultság – hátrányban a kölcsönzött munkavállalók

Kérdés: Hogyan számoljuk a végkielégítésre való jogosultságot kikölcsönzött munkavállaló esetén, ha a munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról térne vissza dolgozni, de ezen idő alatt a kölcsönvevő felmondja az együttműködést a kölcsönbe adóval? Az utolsó kikölcsönzés idejét kell alapul venni a kikölcsönzés megszűnéséig, amíg a kölcsönvevő megszakítja a kikölcsönzést, vagy folyamatosan „ketyeg” az idő a kikölcsönzés kezdetétől, amíg az anyuka vissza nem tér aktív állományba? Függetlenül attól, hogy a kölcsönvevő „kiszállt” a kölcsönzésből?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapján a kölcsönvevő felmondja a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő közötti jogviszonyt, ennélfogva megszűnik a kölcsönzött munkavállalók kikölcsönzése, így a kérdésben szereplő, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 12.
1
…
36
37
38
…
448