4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Egy kismama 2020-ban gyermek gondozásának céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérve nem kapott bérkorrekciót, ezért akkor a bent lévő szabadságai az alacsonyabb bérrel lettek kifizetve. Időközben született még egy gyermek, így munkába visszatérve újra aktuális a bérkorrekció. A HR szerint utólag már nem tudják korrigálni a hibát, mert elévült az „ügy”, ezért nem is foglalkoznak vele. Van-e lehetőség még arra, hogy megkapja a 2020-ban kifizetett összeg különbözetét akkori korrigált bérrel?

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló visszamenőleg 3 évre jogosult lehetett munkába járási költségtérítésre, és tudja igazolni a bérletek megvételét, visszamenőlegesen a munkáltatónak kötelessége-e kifizetni a költségtérítést? A visszamenőleges időszakra – 3 évre – kifizetett költségtérítés kifizethető adómentesen a munkavállaló részére, vagy csak a tárgyévi fizethető adómentesen az Szja-tv. 25–26. §-ai alapján?

Kérdés: Ha egy munkavállaló a Púétv. szerint köznevelési dolgozói jogviszonyban áll, de a továbbiakban nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben szeretnénk foglalkoztatni, akkor ebben az esetben van-e valamilyen lehetőség jogviszonyváltásra úgy, hogy folyamatos maradjon a jogviszony? Vagy meg kell szüntetni a munkavállalói jogviszonyt, el kell vele számolni, és új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kell létesíteni?

Kérdés: Amennyiben egy munkavállaló távmunkában dolgozik, a munkaszerződésben a távmunkavégzés konkrét helyét (pl. a munkavállaló lakcímét) meg kell jelölni, vagy elegendő a város, esetleg földrajzi tájegység? Ha a munkavállaló a távmunkaszerződésében foglalt két munkavégzési helytől (munkáltató székhelye, munkavállaló lakcíme) eltérő helyen kíván dolgozni, az munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak minősülne, a negyvennégy munkanapos évi korláttal? Vagy nem minősülne annak, mivel a munkavállaló kérte a „home office-t”, nem pedig a munkáltató utasította?

Kérdés: Egyik ügyfelünk munkavállalóinak munkaköre változik az alábbiak szerint: „Market Head HU”-ból „Market Head HU, SK, CZ” lesz, illetve „Senior Key Account Manager”-ből „Key Account Manager”. Habár a munkakör elnevezése változik, maguk a feladatok a munkaköri leírásban változatlanok lesznek, annyi különbséggel, hogy több országban kell ezeket teljesíteniük. Indokolja-e ez a tervezett módosítás a munkaszerződés módosítását, vagy elegendő a munkaköri leírásokat egyoldalúan módosítani az Mt. 46. §-a (1) bekezdésének d) pontjával összhangban?

Kérdés: Mire kell figyelni, ha egy munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál több munkakört tölt be, különösen a munkaszerződés és munkaköri leírás tartalmának meghatározása során? Mennyiben bonyolítja a konstrukciót, hogy elvileg az egyik pozíció betöltése esetén vezető állású a munkavállaló, míg a másikban nem feltétlenül, illetve hogy eltérő közvetlen felettesek alá tartoznak a pozíciók?

Kérdés: Terembérbeadással foglalkozó kft. a hét minden napján 8–22-ig tartó időpontokban ad ki termeket külső vállalkozóknak az általuk szervezett eseményekre, illetve részben saját szervezésű programjaik (workshopok) is vannak. A teremberendezőknek, recepciósoknak és a takarítóknak jár-e vasárnapi pótlék?

Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet szerinti iskolakezdési támogatással [106. §] kapcsolatosan kérdezném, hogy ez mérlegelés alapján jár-e a munkavállalónak, vagy a kérésére kötelező-e megadni? A 106. § (1) bekezdése – különös tekintettel a 105. § (2) bekezdés rendelkezéseivel összevetve, ahol a mérlegelést a jogalkotó külön is kiemeli – mindazonáltal ettől eltérő megoldást sugall.

Kérdés: Pedagógus munkavállaló lakóhelye „A”, tartózkodási helye „B”, munkahelye „C” településen van. Hétfőtől péntekig saját gépjárművel történő napi munkába járást szeretne igénybe venni „B” és „C”, valamint hétvégén saját gépjárművel történő hazautazást „A” és „C” település között. Ki kell részére mindkét költségtérítést fizetnünk?

Kérdés: A cégünk készenléti jellegű munkakört alkalmaz (biztonsági őrök). Órabéresek, munkaszerződésük szerint az alapbérük a törvény által megengedett bérpótlékokat tartalmazza. Ha a munkavállaló nem dolgozik fizetett ünnepen, megkapja a fizetett ünnepre járó 12 órás távolléti díjat. Ha dolgozik a munkavállaló fizetett ünnepen, jár-e neki pluszban a munkaszüneti napra járó távolléti díj a ledolgozott órabérén felül, vagy ilyen esetben csak az órabért kell kifizetni részére? A munkáltató szerint nem járna pluszban annak, aki dolgozik fizetett ünnepen, mert a munkaszerződés alapján az órabérük magasabb, ami magában foglalja a pótlékokat. De ha így számoljuk, az a dolgozó, aki nem dolgozott fizetett ünnepen, jobban jár, mert ő megkapja 12 órára a távolléti díjat. Aki pedig dolgozott, az csak a ledolgozott napra kap bért, és nem kapná meg pluszban a fizetett ünnep után a távolléti díjat.