4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (1) bekezdése alapján hetenként két pihenőnapot, a (4) bekezdés szerint pedig havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A pihenőnap beosztása egyenlő-e azzal, hogy azt ténylegesen ki is kell adni? Ha pihenőnapra túlórát rendel el a munkáltató, azt a megfelelő díjazással ellentételezi, a pihenőnap kiadottnak minősül? Tehát megsérti-e a két pihenőnap és a havi egy vasárnapra eső pihenőnap beosztásának követelményét a munkáltató, ha az adott naptári hónapban például minden vasárnapi pihenőnapra túlórát rendel el? A feltett kérdésekre adott válasz független-e munkaidőkeret alkalmazásától?

Kérdés: Munkavállalónk táppénzen volt. Mivel még sok az éves szabadsága, szeretné kérni, hogy a táppénz helyett szabadságot írjunk ki neki. Ha a munkavállaló egy írásbeli kérelemben lemond a táppénzéről, és kéri, hogy helyette szabadságot írjunk ki neki, az járható út lenne? Mivel tényleg sok a szabadsága, így mi hozzájárulnánk, ő pedig azt szeretné, hogy jobban járjon anyagilag.

Kérdés: Adott egy hotel, ahol egyes részlegeken hathavi munkaidőkeretben dolgoznak. A hathavi keretnek október végén lesz vége. A vezetőség azt szeretné, hogy novembertől egy alkalommal háromhavi keret legyen, és ennek a háromhavi keretnek a végén visszaállnak a hathavi keretre. Természetesen a tájékoztatási kötelezettséggel tisztában vannak. Megoldható-e az éven belüli kétszeri keretmódosítás?

Kérdés: Egyik intézményünkben a 4 havi munkaidőkeretet egy ideig nem hosszabbítjuk meg, hanem kifizetésre kerülnek a túlórák (Kjt.-sek és Mt.-sek tekintetében). Helyesen járunk el, ha így számoljuk a kollégáknak a túlórákat: a túlóra napi maximum 4 óra lehet, heti maximum 8 óra és havi maximum 32 óra? Szombatra vagy 100% pótlék, vagy 50%+1 szabadnap jár (mert ez a 6. nap, amikor dolgozik). Vasárnapra jár a 100% pótlék és ugyanannyi szabadidő órában, amennyit dolgozott (ott nem egész szabadnap jár, csak a munkavégzéssel egyenlő szabadidő).

Kérdés: Vezérigazgatónk, aki a munkáltatói jogok gyakorlója, szeptember közepe óta beteg, és előreláthatólag még pár hétig nem jön vissza. A munkáltatói jogokban nincs helyettese a belső szabályzatainkban, és meghatalmazással sem adta át senkinek ezeket a jogokat. Ilyenkor hogyan lehet szabályosan eljárni? Úgy gondolom, hogy amíg betegállományban van, nem írhat alá és nem rendelkezhet. Jól gondolom?

Kérdés: Az önkormányzati konyhán 2015. november 1. óta közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó munkatársunk betegség miatt egy éve táppénzen van, az egy év 2024. október 2-án járt le. A közalkalmazott ezzel a nappal beadta lemondását, melynek indoka, hogy a szakértői bizottság 80% egészségi károsodást állapított meg nála, és munkakörét nem tudja ellátni. A jogviszonyát közös megegyezéssel kéri megszüntetni, és kéri a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltását és a végkielégítés kifizetését. Jár-e végkielégítés abban az esetben, ha közös megegyezéssel megy el, illetve jár-e abban az esetben, ha ő mond le betegsége miatt? A ki nem vett szabadságát véleményünk szerint az utolsó napon ki kell fizetni.

Kérdés: A vezető tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetésére az Mt. általános szabályait kell alkalmazni. A vezető tisztségviselőnél is számít a védett kor? Ha idén leváltják, de jövőre betölti az irányadó nyugdíjkorhatárt, akkor nála is figyelembe kell venni a végkielégítésnél a pluszjuttatásokat?

Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén, ha a munkaszerződésben harminc napnál több felmondási idő szerepel (pl. hatvan nap), abban az esetben is növekszik a felmondási idő az Mt. 69. §-a alapján?

Kérdés: A munkáltató és a szakszervezet a nyílt nap tartásának helyszínében az alábbiak miatt nem tud megegyezni. A munkáltató raktártelephelyén a szakszervezeti nyílt napok lebonyolítását a raktár feletti irodaszinten kívánja biztosítani. Az irodaszint 16.00-kor zár. Ez idő után senki sem éri el azt, még csak áthaladás céljából sem. A munkáltató erre hivatkozással a szakszervezeti nyílt napot 16.00-ig engedélyezi. Ezzel szemben a szakszervezet havi egy nyílt napot tud szervezni, így azt 16.00-nál tovább, 10.00 és 18.00 között tartaná. Ennek oka, hogy így lehetősége van elérni a délelőttös és a délutános műszakot is. (A délutános műszak első munkaközi szünete – amikor elérheti a délutános dolgozókat – 17.00-kor kerül kiadásra.) Tekintettel az irodaszint zárására, a szakszervezet azt javasolta, hogy a havi egy nyílt nap az ebédlőben kerüljön lebonyolításra, amelytől a munkáltató elzárkózott arra hivatkozással, hogy ezzel a szakszervezet sértené a munkavállalók pihenéshez és nyugalmához fűződő jogát. A munkáltató ragaszkodik álláspontjához, hogy a nyílt nap, ha havonta többször is, de kizárólag 16.00-ig, az irodaszinten kerüljön megtartásra, azonban a szakszervezet, mivel csak egy napot tud az érintett munkáltató telephelyén jelen lenni, szeretne minél több munkavállalót elérni. Jogosan zárkózik el a munkáltató a hosszabb nyílt nap tartásától? Az ebédlőben valóban jogszerűtlen szakszervezeti nyílt napot tartani? Meddig terjedhet a munkáltató korlátozási joga a szakszervezeti nyílt nap megtartását illetően?

Kérdés: Amennyiben egy munkáltató engedélyezi egy munkavállaló részére a munkába járási költségtérítést, van-e olyan lehetősége, hogy belső szabályzatban előírja azt, hogy a munkavállalónak meddig kell leadnia az elszámolás alapját képező bizonylatokat, illetve azt is előírhatja-e, hogy ha a határidőig nem kerül leadásra, akkor nem kerül kifizetésre a költségtérítés? Ha nem írhatja elő, meddig lehet visszamenőleg kifizetnie a költségtérítést? Tárgyéven belül?