Felmondási járandóságok – ha nem fizet a munkáltató

Kérdés: Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
Részlet a válaszából: […] A felmondás és a felmondáshoz kapcsolódó juttatásokkifizetése két különböző jogi aktus, amelyet külön-külön kell megítélnijogszerűség szempontjából, illetve ezek időben is eltérnek egymástól. Az Mt.97. § (2) bekezdésében foglalt általános szabály szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Eredeti munkakörbe történő visszahelyezés – ha már betöltötték

Kérdés: Munkavállalónk rendkívüli felmondás után munkaügyi bírósághoz fordult, ahol a pert megnyerte. A bíróság döntése értelmében eredeti munkakörébe vissza kell helyezni, melyet időközben betöltöttek. Mi ebben az esetben a munkáltató helyes eljárása?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 100. § (1) bekezdése értelmében, amennyiben a bíróságmegállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesenszüntette meg, a munkavállalót – kérelmére – eredeti munkakörében kelltovábbfoglalkoztatni. Noha a jelenlegi helyzeten ez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Károkozás megállapítása büntetőítéletben

Kérdés: Egyik munkavállalónkat jogerősen elítélték csalás miatt, mivel az általa kezelt pénzzel sajátjaként rendelkezett, és azt a látszatot keltette, hogy minden rá bízott csekket befizetett. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, és követeltük az általa okozott károk megtérítését. A rendkívüli felmondás jogszerűségét a munkavállaló nem vitatta, de nem hajlandó a teljes kárt megtéríteni arra hivatkozva, hogy a kezelt pénzt nem jegyzék ellenében vette át, illetve nem ismeri el a károkozás tényét. Érdemes bírósághoz fordulnunk a követeléssel?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bekezdés]. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kártköteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Rendes felmondás közlése a felmondási tilalmat követően

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezés következtében rendes felmondással szüntettük meg, melyet június 2-án közöltünk vele. A munkavállaló március 21. és május 25. között keresőképtelen beteg volt. Most perrel fenyeget minket, állítása szerint ugyanis nem mondhattunk volna fel neki, mivel az Mt. 90. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a felmondási védelem időtartamának elteltét, vagyis a keresőképtelen betegség lejártát követő harminc nap elteltével lehetett volna közölni vele a felmondást. Önök szerint valóban jogellenes volt ez alapján a rendes felmondás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltatónem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással – többekközött – a betegség miatti keresőképtelenség időtartama, legfeljebb azonban abetegszabadság lejártát követő egy év alatt. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Munkakör-felajánlás – a rendes felmondás előtt?

Kérdés: Egy munkavállalónknak felmondtunk, mivel a társaságnál átszervezést hajtottunk végre. Nincs kollektív szerződésünk, de rendes felmondás esetére a szervezeti és működési szabályzat előírja, hogy ha van megfelelő más munkakör, akkor azt fel kell ajánlani a munkavállalónak. A munkavállaló most arra hivatkozik, hogy mivel nem kezdeményeztük a munkaszerződés módosítását, így a felmondás jogellenes. Valóban így van?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján rendes felmondás esetén a munkáltatót nemterheli állásfelajánlási vagy munkaszerződés-módosítási kötelezettség. Ilyetugyanakkor kollektív szerződés vagy a felek megállapodása előírhat, mivel ez amunkavállaló részére kedvezőbb eltérés a törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Munkaügyi perek – mikortól szűnt meg a tárgyi költségmentesség?

Kérdés: Tavaly novemberben a munkáltatómmal szemben keresetet nyújtottam be a munkaügyi bírósághoz. Az első tárgyalás idén február 21-én volt. A kérdésem: a munkaügyi perek tárgyi költségmentességének megszüntetése engem is érint-e?
Részlet a válaszából: […] A munkaügyi perek 2008. február 6-tól nem tartoznak a tárgyiköltségmentes eljárások körébe, azonban az említett időpont előtt megindultperekben továbbra is a korábbi szabályok élnek. Figyelemmel a Pp. 121. § (1)bekezdésére, a per a keresetlevél benyújtásával indul meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.
1
14
15