Megszakítás nélküli munkarend

Kérdés: Üzemünkben megszakítás nélküli munkarend bevezetését tervezzük. A munkáltató a technológiából fakadó objektív körülményre hivatkozással áttérhet-e egyoldalú utasítással a megszakítás nélküli munkarendre, vagy szükséges-e a munkaszerződések módosítását kezdeményeznie? Megfelel-e az Mt. 118. § (2) bekezdés ab) pontjának egy olyan termelési folyamat, amelyben a termeléshez használt gépek közül csak egy speciális folyamatot végző működik, és csak ennek a gépnek a leállása jelent technikai problémát? Csupán egy ilyen gép esetén megállapítható-e a teljes termelési folyamatban részt vevő munkavállaló tekintetében a megszakítás nélküli munkarend?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a működéséhez leginkább megfelelő munkarendetegyoldalúan elrendelheti. A munkáltató szempontjából célszerűtlen amunkarendről a munkaszerződésben rendelkezni, mert ilyenkor a munkarend csak amunkaszerződés módosításával változtatható meg. Így az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Ha költözik a cégközpont

Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződést a kérdésben foglaltak esetén akkorszükséges módosítani, ha a változás következtében a munkahely és a lakóhelyközött naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazásideje másfél órával nő. A tíz éven aluli gyermeket nevelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére– ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset ésfoglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenötmunkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?

Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
Részlet a válaszából: […] A munkabér rendeltetése szerint az elvégzett munkaellenértéke. Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét az Mt. 142/A. §-arögzíti, ennek alapján az egyenlő értékű munka díjazásának meghatározása során– ide kell érteni a béremelést is – az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Próbaidő – meghosszabbodik a keresőképtelenség időtartamával?

Kérdés: A közelmúltban vettünk fel egy munkavállalót három hónapos próbaidővel. A munkavállaló a munkába állását követő héten keresőképtelen beteg lett, a betegsége immáron több mint egy hónapja tart. A kérdésünk: vajon a próbaidőbe beleszámít-e a betegség időtartama, vagy az automatikusan meghosszabbodik azokkal az időszakokkal, melyeket a munkavállaló a munkahelyétől távol tölt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 81. § (1) bekezdése szerint a felek amunkaszerződésben a munkaviszony létesítésekor próbaidőt köthetnek ki, melynekidőtartama alatt bármelyik fél azonnali hatállyal és indokolás nélkülmegszüntetheti a munkaviszonyt [Mt. 81. § (3) bek., 87. § (1) bek. d) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Túlóraátalány – számítási szabályok

Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 147. § (5) bekezdése szerint a rendkívüli munkavégzésellenértékeként – a rendes munkabéren felül – átalány is megállapítható. Mindezegyaránt irányadó nem csupán a díjazással (bérpótlékkal), hanem a szabadidővel(pihenőidővel) biztosított ellenértékre is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Túlórapótlék a személyi alapbérben?

Kérdés: Cégünknél bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók túlórapótlékát beépítjük a munkaszerződésük szerinti személyi alapbérükbe. Egyik újonnan belépő munkavállalónk kifogásolja ezt a gyakorlatot, és nem hajlandó aláírni a munkaszerződését ezzel a feltétellel. Megalapozott lehet a munkavállaló kifogása annak ellenére, hogy igen magas személyi alapbérben részesülnek a cégünk alkalmazottai?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy a túlmunka külön díjazásátáltalánosságban az indokolja, hogy elrendelése a munkavállalókra nézve – abeosztás szerinti munkaidőben végzett munkához képest – nagyobb megterhelésseljár. A Legfelsőbb Bíróság egyik döntésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Minimálbérnél alacsonyabb személyi alapbér

Kérdés: A munkaviszony létesítésekor tévedésből teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalónk munkaszerződésében a minimálbérnél alacsonyabb összeget tüntettünk fel. Mivel nem akarunk jogellenesen eljárni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a hibát kiküszöböljük?
Részlet a válaszából: […] ...arészlegesen érvénytelen kikötést. Ehhez formálisan is szükség van amunkaszerződés módosítására. Tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítása munkavállaló számára a tényállásban vázolt esetben kedvező változásteredményez, a felek ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Egyoldalúan elrendelt rövidebb munkaidő

Kérdés: Az Mt. 150. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat átmenetileg rövidebb időben foglalkoztathassuk. Jól értelmezzük a szabályt, a munkáltató valóban egyoldalúan elrendelhet rövidebb munkaidőt a munkavállalók részére? Legfeljebb milyen hosszú időtartamot tekinthetünk még "átmeneti időnek"? Hogyan alakul a munkavállalók díjazása? Hány nap betegszabadság jár annak a munkavállalónak, aki az Mt. 150. § (2) bekezdése alapján csak heti négy napon végez munkát?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének átmenetiellehetetlenülésére tartalmaz szabályokat az Mt. 150. § (2) bekezdése.Eszerint, ha a munkáltató a munkavállalót gazdaságilag indokolt esetbenátmenetileg a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Kinevezés egyoldalú módosítása részmunkaidős foglalkoztatásra

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom rendes munkaidőben. A főnököm bejelentette, hogy a továbbiakban csak 4 órás részmunkaidőben tudnak foglalkoztatni, és előkészíti a kinevezésem módosítását. Kérdésem, hogy a kinevezésemet a főnököm egyoldalúan módosíthatja-e a munkaidő tekintetében? Köteles vagyok-e elfogadni a 4 órás foglalkoztatást azért, hogy a jogviszonyom megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 39. § (1) bekezdése szerint a munkaidő heti 40 óra. Aköztisztviselők döntő többsége teljes munkaidőre szóló kinevezésselrendelkezik. A Ktv. lehetőséget ad az ennél rövidebb tartamú, részmunkaidőbentörténő foglalkoztatásra, amelyet a kinevezésben rögzíteni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
1
17
18
19
20