1257 talált állásfoglalás a munkanap kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és mellette főiskolán tanulok. A munkáltatómmal tanulmányi szerződést nem kötöttem, de megbeszéltük, hogy részt veszek a képzésben. Eddig nem is volt probléma, mindig elengedett a vizsgáimra, még szabadságot sem kellett kiírnom, de most arra hivatkozik, hogy sok a munka, és így nem enged el. Kérdésem, hogy jár-e nekem a tanulmányi munkaidő-kedvezmény, és megillet-e erre az időre valamilyen díjazás?

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak, ezért náluk a rendkívüli munkavégzés legtöbbször munkaidőkereten felüli munkavégzésként merül fel. A rendkívüli munkavégzést bérpótlékkal és nem szabadidővel díjazzuk. Kérdésünk: munkaidőkeret alkalmazása esetén a túlóráért járó bérpótlékot milyen időpontig köteles a munkáltató a munkavállalók részére megfizetni?

Kérdés: Kórházunkban a Kjt. 57. § (6) bekezdése szerinti, rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó közalkalmazottakat megillető pótszabadságot a kollektív szerződés szabályai alapján oly módon állapítjuk meg, hogy az osztályvezetők év elején összegyűjtik a közalkalmazottak erre irányuló kérelmeit, majd a főigazgató főorvos dönt arról, hogy konkrétan kiket illet meg a pótszabadság. Az idén véleményünk szerint számos indokolatlan kérés érkezett, ezért a probléma áttekintéséig a pótszabadságokat senkinek sem adtuk meg. Megítélésünk szerint a "rendszeresség" ugyanis "napi rendszerességet" jelent, ily módon a kettős kockázatnak az adott munkakörben mindennap fenn kell állnia. Önök szerint helyes-e ez az értelmezés?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak ikrei születtek. Most kéri a munkaidő-kedvezményt, ami neki mint apának jár. Azonban szerinte 10 munkanap jár számára, mert ikrek után kétszeresen illeti meg a munkaidő-kedvezmény, hiszen a feladatok is megsokszorozódnak, szerintünk pedig csak 5 nap illeti meg. Kérdésünk, hogy hány nap szabadidőt kell számára biztosítanunk, és hogyan számoljuk a távolléti díj összegét?

Kérdés: Cégünk új vezetése a fizetésemelés feltételeit és a bónuszt újra kívánja szabályozni. Ennek során a fizetést, illetve emelést kizáró tényezőként kívánják rögzíteni a tárgyévben 10 munkanapot meghaladó betegszabadság időtartamát. Munkaügyesként kétségeim vannak azzal kapcsolatosan, hogy ez jogszerű-e?

Kérdés: A tanulmányi szabadsággal kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Egy honlapon közzétett információ, valamint az Mt. 115. §-a szerint a munkavállalót vizsgánként négy fizetés nélküli szabadnap illeti meg. A kérdésem: az említett négy nap vizsgákra vagy vizsgaidőszakokra vonatkozik?

Kérdés: Cégünknél az adóhatóság ellenőrzést folytatott, amelynek során az egyik – Start kártyával foglalkoztatott – munkavállaló kártyája nem került elő. Az érintett mindenben megfelel a Start kártya-jogosultság feltételeinek, a kártyáját a munkaügyi központ kiállította, ami ezt követően eltűnt. Az adóhatóság, figyelemmel a kártya hiányára, megállapította, hogy cégünk a járulékfizetési kötelezettségének csak részben tett eleget, és a járulékkülönbözet megtérítésére kötelező határozatot hozott. Van-e lehetőség az eltűnt kártya pótlására?

Kérdés: Az Mt. 150. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat átmenetileg rövidebb időben foglalkoztathassuk. Jól értelmezzük a szabályt, a munkáltató valóban egyoldalúan elrendelhet rövidebb munkaidőt a munkavállalók részére? Legfeljebb milyen hosszú időtartamot tekinthetünk még "átmeneti időnek"? Hogyan alakul a munkavállalók díjazása? Hány nap betegszabadság jár annak a munkavállalónak, aki az Mt. 150. § (2) bekezdése alapján csak heti négy napon végez munkát?

Kérdés: Az Mt. 131. § (1) bekezdésének j) pontja szerint évi 30 munkanap szabadságra vagyok jogosult. Hogyan lehet jogszerű munkáltatóm azon gyakorlata, miszerint a szabadságom egyötödét a pihenőnapjaimra számítja ki? A rendes munkaidő-beosztásom szerint hetente 4 munkanapon dolgozom, naponta 10 órát. Ettől függetlenül a törvény alapján kellene, hogy járjon a 30 munkanap szabadság. Kérem a segítségüket!

Kérdés: Munkavállalónk, aki 1979-ben született, 2006. V. 28-án szült. A munkavállaló a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben részesült 2006. XI. 11-ig. 2006-ban a részére járó szabadságból csak két nap szabadságot nem adtunk ki számára. Ezután GYED-en volt a gyermek kétéves koráig (2006. XI. 12.-2008. V. 28-ig). Ezt követően pedig GYES-ben részesül (2008. V. 29-től 2009. V. 28-áig). Kérdés: hány nap szabadságot kell kiadnunk részére és mikor, ha 2009. május 29-én tér vissza dolgozni?