Illetménycsökkentés GYES alatt?

Kérdés: GYES-en vagyok a kislányommal. A minap kaptam egy illetményváltozásról szóló értesítést az önkormányzattól, ahol dolgozom, melyben tájékoztatnak, hogy a megállapított havi illetményem mintegy 50 ezer forinttal csökken. A csökkenés az alapilletmény-eltérítés mértékének 113%-ról 100%-ra történő csökkentésének köszönhető. Tudomásom szerint a GYES-en lévők illetményének csökkentése ezen időszak alatt nem lehetséges, továbbá a bérfejlesztés Mt. alapján jár nekik. Az alapilletmény eltérítését azonban célkitűzés, illetve ezt követő teljesítményértékelés előzi meg. Esetemben sem célkitűzésre, sem teljesítményértékelésre két éve nem került sor. A munkáltató szerint az illetmény megállapítása, amennyiben eltérítést alkalmaznak, a Ktv. szerint csak a tárgyévre vonatkozik. Minden évben az előző évi szakmai munka alapján kell megállapítani az illetményeltérítés mértékét, így az új illetmény összegét is, és mivel nem dolgoztam, nincs alapja az eltérítésnek. Hogyan kell ezt megítélni?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 43. § (4) bekezdése szerint a hivatali szerv vezetőjea megelőző év szakmai munkája értékelése alapján a tárgyévre vonatkozóan aköztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményétdecember 31-ig (helyi önkormányzatnál tárgyév március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Idegennyelv-tudási pótlék – alanyi jogon?

Kérdés: Kis önkormányzatunk egyik köztisztviselője több nyelven is beszél (angol, olasz). Tekintettel a jelen pénzügyi helyzetre, nagyon nehezen tudjuk kigazdálkodni az összeget, és a többiek is zúgolódnak, hogy miért kap érte pótlékot, ha nem is használja a nyelvet. Kérdésem, hogy ha nem használja a munkaköre ellátása során a köztisztviselő a nyelveket, akkor kell-e számára nyelvpótlékot fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 48. §-a rendelkezik a nyelvpótlékról. E rendelkezésalapján, ha a köztisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelvhasználata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. Azidegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Munkát végző "keresőképtelen" munkavállaló és a rendes felmondás

Kérdés: Cégünknél az ügyvezető és a személyzeti osztály vezetője a munkaidő befejezése előtt fél órával kísérelte meg átadni a munkavállaló részére a rendes felmondást. A munkavállaló a felmondólevél elolvasása után megtagadta az átvételt, majd – annak ellenére, hogy az aznapi jelenléti íven a munka megkezdését aláírásával is igazolta – közölte: betegállományban van. Az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyv készült, a munkavállaló ennek aláírását azonban megtagadta. Néhány nappal ezt követően postai úton eljuttatott a munkáltatóhoz egy olyan beteglapot, amelyen a keresőképtelenség kezdő időpontja megegyezik a felmondás átadása megkísérlésének időpontjával. Kérdésünk, vajon jogszerű-e a felmondás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 6. § (4) bekezdése szerint az írásbeli nyilatkozat -így a rendes felmondás is – akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnekvagy az átvételre jogosult személynek adják át. Megítélésünk szerint abból,hogy a munkavállaló – a szó szoros értelmében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Helyettesítési díj – mikor jár a köztisztviselőknek?

Kérdés: Humánszakemberként dolgozom az egyik államigazgatási szervnél. Az egyik vezető beosztású köztisztviselő gyermeke nevelésére biztosított fizetés nélküli szabadságon van, ennek tartama alatt feladatait a helyettese látja el. Kérdésem, hogy megilleti-e őt helyettesítési díj, ha munkaköri kötelessége a vezető helyettesítése?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/B. §-a rendelkezik a helyettesítési díjmegállapításáról. Helyettesítési díj akkor jár a köztisztviselő számára, hamunkakörébe nem tartozó munkát végez, és az eredeti munkakörét is ellátja. Ahelyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Felmondás – az átvétel megtagadása és a tilalom megítélése

Kérdés: A munkáltató ügyvezetője és a személyzeti osztály vezetője a munkaidő befejezése előtt fél órával kísérelte meg átadni a munkavállaló részére a rendes felmondást. A munkavállaló a dokumentum elolvasása után megtagadta az átvételt, majd – annak ellenére, hogy az aznapi jelenléti íven a munka megkezdését aláírásával is igazolta – közölte: betegállományban van. Az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyv készült, a munkavállaló ennek aláírását azonban megtagadta. Néhány nappal ezt követően postai úton eljuttatott a munkáltatóhoz egy olyan beteglapot, amelyen a keresőképtelenség kezdő időpontja megegyezik a felmondás átadása megkísérlésének időpontjával. Kérdésem: jogszerű-e a felmondás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 6. § (4) bekezdése szerint az írásbeli nyilatkozat -így a rendes felmondás is – akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnekvagy az átvételre jogosult személynek adják át. A kérdésbeli esetben amunkavállaló – a szó szoros értelmében – átvette és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Összeférhetetlenség – oktatás munkaidőben

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, mellette időnként oktatói tevékenységet végzek. A korábbi vezetőm ezt nem kifogásolta, azonban az új főnökömnek nem tetszik, arra hivatkozással, hogy ezt munkaidőmben teszem, és különben is, a kollégáimra is több teher jut ezáltal. Kérdésem: megtilthatják-e az oktatói tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 21. §-a tartalmazza az összeférhetetlenségrevonatkozó szabályokat. E rendelkezés kimondja, hogy a köztisztviselőmunkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói,művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Rendkívüli munkavégzés vagy jelenlét

Kérdés: A titkárnő naponta vezeti az érkező és távozó munkavállalók munkaidejének nyilvántartását az erre rendszeresített jelenléti íven. Mostanában gyakorlattá vált, hogy néhányan napi 2-3 órával tovább bent maradnak, és a hónap végén jelzik bérpótlékigényüket, hivatkozva a jelenléti ívre. Kételkedem, hogy valóban munkavégzés céljából maradnak-e a munkahelyen az alkalmazottaim, és nem csak a pluszjövedelem motiválja-e őket. Mit tegyek, fizessek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 126. § (1) bekezdése alapján rendkívülimunkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés, így például amunkaidő-beosztás szerinti napi 8 óra munkaidő után teljesített munka. A rendkívülimunkavégzést a munkáltató rendelheti el, méghozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Munkáltatói jogkör – a munkaviszony megszüntetésére jogosultak

Kérdés: Cégünknél a munkáltatói jog gyakorlása delegált formában működik. Bizonyos jognyilatkozatok – így például a rendes vagy a rendkívüli felmondás – megtételéhez két aláírás szükséges a munkavállaló munkaszerződésében rögzített személyek által. Kérdésem, hogy az egyik munkáltatói jogkört gyakorló személy aláírása nélkül érvényes-e a jognyilatkozat, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló külföldi távolléte miatt nem íratható alá?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkaszerződésben a felek kikötötték, hogymeghatározott írásbeli jognyilatkozatok megtételéhez a munkáltató részéről kétszemély együttes aláírása szükséges, azokat érvényesen csak e két személyegyüttes aláírásával lehet megtenni. Ezen az általánosságon az sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Rendes felmondás – a keresőképtelen betegség időtartama alatt II.

Kérdés: Különböző szervezeti átalakítások folytán több egység összevonására került sor, amelynek következtében azt rebesgették, hogy az én munkaköröm is megszűnik. A múlt hónapban munkaidő alatt a főnököm engedélye alapján gyógyszerfelírás céljából felkerestem a háziorvosomat, aki – tekintettel egy kisebb vírusos fertőzésre – e napon betegállományba is vett. Ezt követően visszatértem munkahelyemre, ahol még aznap a főnököm közölte velem a rendes felmondást. Az irodájában – mivel a felmondási idő kérdésében közöttünk vita támadt – a felmondásról szóló iratot nem vettem át, s kértem annak kijavítását. Ezt követően – tekintettel a betegségemre – hazamentem, s egy hétig otthon lábadoztam. Természetesen a betegségemről már aznap értesítettem a főnökömet. Betegállományom ideje alatt azonban postai úton kézhez kaptam a felmondási idő tekintetében kijavított rendes felmondást. Ha jól tudom, a munkáltató nem mondhatja fel a munkaviszonyt betegszabadság alatt. Tehetek-e valamit vagy bele kell nyugodnom a felmondásba?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltatónem szüntetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát többekközött a betegség miatti keresőképtelenség időtartama, legfeljebb azonban abetegszabadság lejártát követő egy év alatt. Az Ön által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Köztisztviselő részmunkaidőben – az idegennyelv-tudási pótlék mértéke

Kérdés: Létszámleépítés miatt több köztisztviselőt kellett elküldenünk. Azért, hogy csökkentsük az elbocsátások számát, felmértük, hogy lenne lehetőség pár hely erejéig a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra, amelyet az eddig teljes munkaidőben dolgozó, elbocsátásra kerülő köztisztviselőknek szeretnénk felajánlani. Mivel a költségek csökkentése a cél, kérdésem, hogy a nyelvvizsgával rendelkező köztisztviselők esetében, ha vállalják a részmunkaidős munkavégzést, jár-e nyelvvizsgapótlék, és ha igen, akkor milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 14/A. §-a előírja, hogy a közigazgatási szerv évente,illetve szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy mely munkakörben vanlehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre. A munkáltató a helybenszokásos módon köteles tájékoztatni a köztisztviselőket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
1
20
21
22