Munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő – mint önként vállalt túlmunka

Kérdés: Lehetséges-e az Mt. 135. §-ának (3) bekezdésében definiált önként vállalt túlmunka-megállapodást az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén alkalmazni? A munkaidőkereten felüli munkavégzés ténye esetleg a munkaidőkeret zárása előtt, de legkésőbb annak zárásakor lesz ismert. Az Mt. 135. §-a (3) bekezdésének szövegét értelmezve a 300 órán felüli túlmunkát el kell rendelni, tehát már a munkavégzés kezdete előtt a felek tisztában vannak azzal, hogy ezen munkaidő önként vállalt túlmunka lesz. A munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén azonban a rendkívüli munkavégzés ténye lehet, hogy csak utólag, a munkavégzés megtörténtét követően lesz nyilvánvaló. Így a munkaidő nyilvántartása (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka) is csak utólag, akár napokkal később lesz pontos. Értelmezésünk szerint az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzésre csak akkor alkalmazható a túlmunka-megállapodás, ha már az elrendelés időpontjában ismert mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára a teljesítendő munkaóra típusa (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka).
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el [Mt. 109. § (1) bek.]. A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján ezt meghaladóan naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Munkaközi szünet a rendkívüli munkaidőben

Kérdés: Ügyfelünk rendkívüli munkát rendelt el, a beosztáson felül. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. A beosztás szerinti munkaidő 6-tól 14:30-ig tartott volna, 30 perc szünettel. A munkaidőt meghosszabbították 17:00-ig, a munkaközi szünet +15 perc. Mennyi túlórát kell a cégnek fizetnie a beosztáson felüli munkáért? 2,5 órát vagy 2,25 órát?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama; ugyanakkor nem munkaidő – egyebek mellett – a munkaközi szünet, kivéve, ha készenléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Kisgyermekes szülő – a munkarend és a munkaidő módosítása

Kérdés: A munkavállaló édesanyának lejárt a gyermekgondozási szabadsága, szeretne visszajönni. Előtte két műszakban dolgozott. Az édesanya 8-tól 16 óráig dolgozna, vagy ha ez nem megoldható, akkor 6 órában (8-tól 14 óráig). Egyedül neveli a gyermekét. Ezt köteles elfogadni a munkáltató? Mit tud tenni? A cég működését tekintve több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalóit.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a gyermeket nevelő munkavállalók (elsősorban az édesanya) számára a gyermek hároméves koráig biztosít többletvédelmet a munkaidő-beosztása kapcsán. Ez magában foglalja a rendkívüli munkaidő, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és az éjszakai munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Gyermek otthongondozási díjára jogosultság – a szabadság és táppénzfolyósítás alatt

Kérdés: Gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka kiveheti-e nyolcórás munkaszerződés alapján a felhalmozott szabadságát, ha mellette gyermek otthongondozási díjat (GYOD) folyósítanak a számára? Le kell-e ilyenkor mondani a GYOD-ot, vagy mivel szabadság alatt nincs munkavégzés, ezért nem szükséges? Ugyanez a kérdésem lenne a táppénzzel kapcsolatosan is.
Részlet a válaszából: […] ...következően – álláspontunk szerint – a szabadság is olyan időtartam, amely alatt a GYOD-ra való jogosultság nem áll fenn, kivéve, ha a munkaidő a napi 4 órát nem haladja meg, vagy a munkavégzés eredetileg is a munkavállaló otthonában történt. Például távmunka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Teljesítményértékelés és a pedagógus illetményemelésének tartama

Kérdés: A 2024/2025. tanévi teljesítményértékelés alapján történő illetmény kifizetéséről és egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 182/2025. Korm. rendelet alapján a munkáltató a 2024/2025-ös teljesítményértékelés alapján illetményemelést biztosíthat, illetve biztosít. A Púétv. 98. §-ának (3) bekezdése szerint: „…A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét az (1) bekezdésben meghatározott illetménysáv – ha az illetménysáv alsó és felső határa e törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben került meghatározásra, akkor a kormányrendeletben meghatározott illetménysáv – keretein belül a 43. §-nak megfelelően határozhatja meg azzal, hogy a havi illetmény a teljesítményértékelés eredménye alapján alacsonyabb összegben nem határozható meg.” A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az önkormányzatok részére utalt, a teljesítményértékelés alapján történő illetményfinanszírozás három hónapra vonatkozik, azaz 2025. szeptember, október, november hónapokra. Ezzel azonos időszakra kell megállapítani az illetményemelést is? Határozott vagy határozatlan időre kell-e meghatározni a teljesítményértékelés eredménye alapján a pedagógusok magasabb illetményét?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott illetményemelésre felhasználható összeg fenntartónként a pedagógus-teljesítményértékelés hatálya alá tartozó, teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva havonta és átlagosan fejenként 20.000 forint, amelyet a munkáltató kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Sikertelen vizsga mint a felmondás indoka

Kérdés: A munkáltató előírhatja a munkavállalója számára, hogy valamilyen képzésen vagy továbbképzésen vegyen részt? Lehetséges-e a munkavállalót felvenni egy meghatározott munkakörre azzal, hogy a munkaviszony létesítését követően egy betanulási folyamatban kell részt vennie, mely során sikeres vizsgát kell tennie? Amennyiben a munkáltató által előírt vizsga nem sikerül, akkor a munkavállaló képességére (annak hiányára) hivatkozhat-e felmondás alapjául a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...a részére [Mt. 51. § (2) bek.]. Ezen túlmenően a munkáltató által kötelezővé tett képzésen vagy továbbképzésen való részvétel munkaidőnek minősül.Ha a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges egy képzés vagy továbbképzés sikeres teljesítése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Napi után heti pihenőidő beosztása

Kérdés: A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében számíthat-e szankcióra a munkáltató a napi és heti pihenőidő beosztása vonatkozásában, ha általános munkarendben pénteki napon 16 órakor fejezik be a munkavállalók a munkát, illetve szombat és vasárnap pihenőnap? Van az Mt. 104. §-ának (5) bekezdésével kapcsolatban még folyamatban jogértelmezési kérdés, vagy ez rendezi a fent felvázolt esetet? 2023. január 1. napját megelőző időszak vonatkozásában még lehet számítani szankcióra?
Részlet a válaszából: […] ...2023. január 1-jétől előírja, hogy nem kell napi pihenőidőt beosztani, ha a munkáltató a munka befejezését közvetlenül követő napra munkaidőt nem oszt be, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendel el [Mt. 104. § (5) bek.]. Ugyanakkor az Európai Unió Bírósága a 2023...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Munkaidő elszámolása hosszabb teljes munkaidő esetén

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 279. számában megjelenő, 5390. sorszámú kérdésemet szeretném pontosítani. A portásaink munkanapja egybefüggő 24 óra, reggel 7-től másnap reggel 7-ig tart. Portás I. beosztása: 07. 01. 24 órás munkavégzés; 07. 02. 12 órás szabadság (19:00–07:00 óra között); 07. 03. pihenőnap. Ezzel egy időben Portás II.: 07. 01. pihenőnap; 07. 02. 12 órás szabadság (07:00–19:00 óra között); 07. 03. 24 órás munkavégzés. Vagyis 07. 02-re 12 órás munkaidőt is beosztunk egyszerre 2 főnek, egymást váltva (míg a 3. ténylegesen dolgozik), a szolgálat lejárta után biztosított napi pihenőidőt követően, de egyúttal arra rögtön szabadságot adunk ki. Azt írják, tilos, hogy ugyanazon a munkanapon dolgozzon és szabadságon is legyen a dolgozó. De a munkanap reggel 7-től este 7 óráig értendő, és 07. 02-án reggel 7-kor új munkanap indul, csupán megosztjuk azt 12-12 órára a két portásunk között.
Részlet a válaszából: […] ...az esetben reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig tart [Mt. 87. § (1) bek.]. A készenléti jellegű munkakörben beosztható napi 24 óra munkaidő, de természetesen lehetséges, hogy a szabadságon töltött napra a munkáltató csak 12 órát (azaz a munkaszerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Munkaidőkeret alkalmazása hó végén létesülő munkaviszony esetén

Kérdés: A fizikai munkaerő foglalkoztatásánál havi munkaidőkeret alkalmazására kerül sor. Előfordul, hogy a munkáltató foglalkoztatási igénye miatt a munkaidőkeretben történő foglalkoztatáskor a munkavállaló munkaviszonyának létesítésére a hónap utolsó napján kerül sor. Előállhat-e az a helyzet, hogy a havi munkaidőkeretben történő foglalkoztatás miatt a munkavállaló munkába állása és a munkaidőkeret utolsó napja azonos napra esik?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja [Mt. 93. § (1) bek.], amelynek leghosszabb időtartama általános szabály szerint négy hónap (16 hét) [Mt. 94. § (1) bek.]. A törvény szerinti legmagasabb mértéknél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Beosztás szerinti munkaidő módosítása

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását egy nappal korábban módosította, figyelmen kívül hagyva az Mt. 97. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. Eredeti beosztás: 8–16 óra, módosítás: 10–18 óra. A kétórás eltérésre kell-e 50%-os pótlékot fizetni, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munka pótléka? A munkáltatónál nincs kollektív szerződés.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
1
6
7
8
203