130 talált cikk a munkaerő-kölcsönzés kifejezésre

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy tavaly október 31-én megsemmisítésre került az Mt. azon szabálya, amely a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók tekintetében szabályozta a rendes szabadság munkáltató által történő kiadásának közlésére vonatkozó háromnapos szabályt, jelenleg mennyi idővel korábban kell közölni a szabadság kiadását a munkavállalóval?

Kérdés: Cégünk tevékenységi körébe tartozik 2006 óta a belföldre történő magán-munkaközvetítés, valamint a munkaerő-kölcsönzés. Tudomásunk szerint jogszabály-módosítás következtében a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásához is vagyoni biztosítékot kell letétbe helyezni. A jogszabály-módosítás értelmében cégünknek is, vagy csak a módosítást követően az említett tevékenységekbe kezdőknek kell-e letétbe helyezniük a vagyoni biztosítékot?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönvevőként foglalkoztatunk több munkatársat is. Úgy tudom, hogy a szabadságkiadás rájuk vonatkozó rendelkezései megváltoztak október 31-vel. Kérdésem, jelenleg kinek kell, és hogyan lehet kiadni a szabadságot a kölcsönzött munkavállalóknak? A szabályok változása miatt egy ellenőrzés során mit vizsgálhatnak?

Kérdés: A munkavállalónkkal határozott időre, egy évre kötöttünk kölcsönzésre irányuló szerződést. Problémánk, hogy nem tudjuk kölcsönbe adni, és szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyt. Ezt megtehetjük-e úgy, hogy kifizetjük neki a hátralévő időre az átlagkeresetet?

Kérdés: Cégünk tevékenységi körét ősztől ki szeretnénk bővíteni a munkaerő-kölcsönzési és magán-munkaközvetítői tevékenységekkel. Terveink szerint kizárólag belföldre irányulóan végeznénk az említett tevékenységeket. Szükséges-e cégünk hatósági nyilvántartásba vételéhez ilyenkor a vagyoni biztosíték letétele? Ha igen, a két tevékenységért együttesen kell letétbe helyezni a vagyoni biztosítékot?

Kérdés: Megszüntetheti-e a munkáltató a várandós kismama munkaviszonyát rendes felmondással? Foglalkoztatható-e éjszakai műszakban a várandós kismama?

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?

Kérdés: Sütőipari cégünk évek óta munkaerőhiánnyal küszködik, pék munkakörbe vennénk fel pályakezdő fiatalokat. A sajtóból úgy értesültünk, hogy állami támogatásban részesülhet a munkáltató, ha hiányszakmával rendelkező pályakezdőt foglalkoztat. Mi a támogatás igénybevételének feltétele, és mi a támogatás mértéke, valamint időtartama? A munkáltatónak van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettsége a támogatás igénybevételéhez kapcsolódóan?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég vagyunk. Az egyik partnerünk kérése, hogy a nála napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat mi is kölcsönözzük ki neki, további napi 4 órára. Van ennek valamilyen jogi akadálya?

Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?