Találati lista:
121. cikk / 1203 Jubileumi jutalom a szakképzésben
Kérdés: Megilleti-e jubileumi jutalom a munkavállalót, ha felmondási idő munkavégzés alóli mentesülésének ideje alatt következik be a jogosító idő? 2020. január 1. napján lépett hatályba az Szkt. A 127. § (5) bekezdése alapján a munkáltató 2020. július 1-jével a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá került, így a foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakult át. A munkáltató 2020. július 1-jével kezdődően munkaviszony keretein belül biztosította a továbbfoglalkoztatást. Az erről szóló iratban a munkáltató tájékoztatta a munkavállalókat arról, hogy a munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatásához hozzájárul, jubileumi jutalomra való jogosultsága a korábbi feltételekkel változatlanul fennáll, és arra a munkáltató köteles megállapodást kötni. Ezt a jogot az Szkt. 125. §-ának (5) bekezdése is biztosítja. A munkáltató átszervezés miatt felmondott a munkavállalónak. A felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének ideje alatt a munkavállaló jogosulttá válik a huszonöt éves jubileumi jutalomra. A munkáltató köteles-e kifizetni a jubileumi jutalmat akkor is, ha nem kötött megállapodást annak kifizetéséről a munkavállalóval?
122. cikk / 1203 Pedagógiai asszisztens munkakörhöz szükséges szakképesítés
Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet szerint pedagógiai asszisztens munkakör oktatási-nevelési intézményben "középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel tölthető be". Pontosan milyen szakképesítés szükséges ehhez a munkakörhöz az iskolában, illetve az óvodában 2024. januártól? Aki eddig is ebben a munkakörben volt foglalkoztatva középfokú végzettséggel, be kell-e iskolázni januártól? Ha valaki nem pedagógus, de felsőfokú végzettsége van (pl. biológus), alkalmazható-e pedagógiai asszisztensként, esetleg iskolában biológia tantárgy tanítására óraadóként? Ha igen, hogy kell kiszámolni az órabérét (januártól)?
123. cikk / 1203 Óradíjas munkavállalók munkabér-kifizetése munkaidőkeretben
Kérdés: Munkavállalóink órabéres szerződéssel rendelkeznek, és a jövő hónaptól már munkaidőkeretben foglalkoztatjuk őket. Lehetőségünk van innentől a ténylegesen ledolgozott órák alapján kifizetni nekik a munkabérüket?
124. cikk / 1203 Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása
Kérdés: A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?
125. cikk / 1203 Óvodapedagógus rokkantsága
Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
126. cikk / 1203 Szabadságkiadás egészségügyi alkalmatlanság tartama alatt
Kérdés: A munkavállaló megjelenik a jogerős orvosi határozattal, amely tartalmazza, hogy a munkakörre egészségileg alkalmatlan. Van-e arra törvényes lehetőség, hogy a munkáltató másnaptól kiadja részére a tárgyévi időarányos szabadságát, majd a szabadság leteltét követően valószínűleg felmondással megszünteti a munkaviszonyt, ha nincs lehetőség a további foglalkoztatására?
127. cikk / 1203 Kölcsönzött munkavállalók joga a cafeteriajuttatásra
Kérdés: Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?
128. cikk / 1203 Munkabérből letiltás számítása
Kérdés: A munkabérből történő levonásnál a csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000 forintot. A munkabérből maximálisan 50%-ot lehet levonni, vagy ezen túl, ha a nettó munkabér még így is több, mint 200.000 Ft, az összes 200.000 Ft felett lévő teljes munkabér is levonásba helyezhető, illetve mint munkáltatónak levonásba kell helyeznie. Tehát, ha például valakinek nagy összegű letiltása van, és a munkabére havi nettó 500.000 Ft, csak 200.000 Ft munkabért fog kapni a bankszámlájára, a 300.000 Ft pedig levonásba kerül letiltásként. A Vht. 61. §-ának (2) bekezdése szerinti "legfeljebb" mire vonatkozik? A "legfeljebb" 30-50% csak a munkabérre vonatkozik, a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható rész pedig az egyéb jövedelmekre, illetve az "inkasszó" jogintézményére?
129. cikk / 1203 "Bérpapír" elektronikus formában
Kérdés: A munkatársak részére 2021 tavaszáig papíralapon adtuk ki a munkabérük havi elszámolásáról készült bizonylatot (bérlap). Két évvel ezelőtt a bérlapok kiadását elektronikus útra tereltük. Ez számos előnnyel járt, a kifizetés idejében már az elszámolást is megkapta a munkavállaló, a bérlap kézbesítésének ténye visszakereshető, igazolható stb. A munkavállalók kitöltöttek egy formalizált nyilatkozatot, amelyben megadtak egy olyan e-mail-címet, amelyik nem a céges belső levelezéshez kötődik – arra a célra, hogy a bérlapot, illetve a cég működésével kapcsolatos információkat erre a levélcímre küldjük ki. Kb. 15-20 munkatárs azonban nem kívánt megadni e-mail-címet, ők továbbra is papíralapon kérik az elszámolást. Hogyan lehet jogszerűen ezeket a munkavállalókat is az elektronikus bérlap használatára rávenni?
130. cikk / 1203 Munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzés ellenértéke
Kérdés: Ha a munkavállaló ünnepnapon túlórát teljesít egész nap (8 órát), de a pótlékot szabadnappal szeretnénk kompenzálni, akkor egy vagy két nap szabadnap illeti meg?
