Vezető megbízású közalkalmazottak rendkívüli munkájának díjazása

Kérdés: A Kjt. 2012. július 1-jéig hatályban volt 76. §-a szerint nem járt díjazás rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a magasabb vezető és vezető állású közalkalmazottaknak. Jelenleg – ismereteim szerint – sem az Mt., sem a Kjt. nem tartalmaz a vezetők túlóradíjazására vonatkozó tiltó rendelkezést, így esetükben is az általános szabályokat kell alkalmazni. Kérem ezzel kapcsolatos szíves véleményüket!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 143. §-a szabályozza a rendkívüli munkavégzés ellenértékét, pótlékot és/vagy szabadidőt állapítva meg a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő ledolgozásáért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Vezetőhelyettesi feladatokkal történő megbízás

Kérdés: Településünkön szociális intézmény működik, alapítója és fenntartója 5 település részvételével a feladatellátó társulás. Az intézmény csak szociális alapfeladatokat (támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) lát el. Az intézmény vezetőjét határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, magasabb vezető beosztás ellátására pályázat kiírásával öt évre bízta meg a társulás. Az intézményvezető pályázat kiírása nélkül, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, családsegítő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú iskolai végzettséggel és sokéves szakmai gyakorlattal rendelkező kollégáját bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal. Az intézmény SzMSz-e szerint: "Az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve, ellátja a vezetői feladatokat (általános helyettes), így különösen: a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat, a szakmai alapfeladatok felügyeletét, irányítását, gondoskodik a vezető távolléte esetén a szabadságok kiírásáról, rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét az ellátásokkal kapcsolatban, folyamatos munkakapcsolatot tart az intézmény valamennyi egységével, képviseli az intézményt külső szervek felé. További feladatait a részletes munkaköri leírás tartalmazza." Véleményünk szerint nem minősül magasabb vezetőnek az a dolgozó, aki pályázat kiírása nélkül, az SzMSz-ben és munkaköri leírásban foglaltak alapján általános helyettesítési feladatokat lát el saját feladatai (munkaköre) mellett. Önálló intézményvezető-helyettesi státusz nincs, viszont az intézményvezető pár évvel ezelőtt a helyettesítési feladatokkal megbízott munkatársnak vezetői pótlékot biztosított (mértéke 100%). Fentiek alapján kérdésünk, hogy – figyelemmel a Kjt. 20/A-20/B. §-aiban előírt pályáztatási kötelezettségre – a Kjt. 23. §-ának (2)–(3) bekezdésében, valamint a végrehajtásra kiadott 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül-e a leírtak szerint megbízott munkatárs?
Részlet a válaszából: […] Az intézményvezető helyettesítésének feladata minden intézmény esetében óhatatlanul felmerül. A 257/2000. Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a költségvetési intézménynél a helyettesítés rendjét a szervezeti és működési szabályzatnak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Gazdasági vezető – magasabb vezetői vagy vezetői közalkalmazotti beosztásban

Kérdés: Intézményünk helyi önkormányzat által fenntartott, gazdasági szervezettel rendelkező, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény. Tevékenységi körébe tartozik a szociális és gyermekjóléti alapellátás, valamint a bentlakásos szociális intézmények működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezete ellátja még másik négy költségvetési intézmény (egészségügyi alapellátási intézet, valamint három bölcsőde) gazdálkodási feladatait. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján a gazdálkodási jogkörök (kötelezettségvállalás, utalványozás) és a munkáltatói jogkör gyakorlásának tekintetében az intézményvezető helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az intézmény gazdasági vezetője magasabb vezetőnek minősül-e? Milyen összegű vezetői pótlék illeti meg?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások körét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Óvodavezető által jegyzett felmentés érvényessége

Kérdés: Az óvoda vezetésére kiírt pályázat – pályázó hiányában – eredménytelennek bizonyult. A fenntartó ezt követően egy évre olyan személyt bízott meg a magasabb vezetői feladatok ellátásával, aki nem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképesítéssel. Az új vezető a jogviszonyomat felmentéssel megszüntette. A jogviszonyom jogellenes megszüntetése iránti perben hivatkozhatok-e a képviselő-testületi határozat semmisségére, azaz érdekeltnek vagyok-e tekinthető a képviselő-testületi határozat vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – szabálya szerint a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Ha pedig a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Testvérek az óvodában

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha az óvoda vezetője és az óvodában dolgozó óvónő testvérek? Van-e lehetőség arra, hogy vezetőként és óvónőként testvérek együtt dolgozzanak közalkalmazottként?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 61. §-ának (7) bekezdése kimondja: a köznevelési intézményben történő foglalkoztatás esetén nem összeférhetetlen, ha a magasabb vezető vagy vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult az Mt. szerinti közeli hozzátartozójával irányítási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Munkáltatói jogkör hiányában közölt felmentés

Kérdés: Az óvodavezetői pályázat pályázó hiányában eredménytelen volt. Ezt követően a vezetői feladat ellátására egyéves időtartamra megbízásra került egy olyan személy, aki intézményvezetői szakvizsgával nem rendelkezett, tehát megbízása álláspontom szerint semmis. Ezt követően az intézményvezető alapítói határozat alapján létszámcsökkentés címén megszüntette az egyik óvónő jogviszonyát. A semmis vezetői megbízás alapján tett egyoldalú munkáltatói intézkedés jogszerű, avagy jogellenes?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az intézményvezető felmentési jogára vonatkozik. Bár a kérdés nem tartalmazza, hogy állami vagy egyéb fenntartású intézményről van-e szó, valószínűleg az utóbbiról, ugyanis a köznevelés területén a munkáltatóijogkör-gyakorlást szabályozó rendelkezések [Nkt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjének megbízása

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 24. §-ának (3) bekezdése szerint vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. Ugyanezen jogszabály 21. §-ának (1) bekezdése vezetői megbízásnak minősíti a tagintézmény-vezetői és az intézményvezető-helyettesi megbízást is [összhangban a Kjt. 23. §-ának (2) bekezdésével]. E rendelkezések alapján önkormányzat fenntartásában lévő óvoda tagóvoda-vezetője és intézményvezető-helyettese részére megbízást a képviselő-testület, a fenntartó vezetője (azaz az önkormányzat polgármestere) vagy megbízottja adhat. Ez alapján tehát van-e arra lehetőség, hogy a tagóvoda vezetőjét és intézményvezető-helyettesét az önkormányzat polgármestere vagy az általa megbízott személy nevezze ki? Továbbá: lehet-e maga az intézményvezető a polgármester által a megbízási jogkör gyakorlására feljogosított személy? Amennyiben igen, milyen módon szükséges ennek a dokumentálása önkormányzati fenntartású intézménynél? A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint: "A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki." Helyes értelmezés alapján ez azt jelenti, hogy mind a tagóvoda-vezető, mind az intézményvezető-helyettes megbízása – amennyiben nincs kivételszabály – csak pályáztatás útján öt évre történhet, és arra kizárólag a képviselő-testület, a polgármester vagy az általa megbízott személy jogosult?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 24. §-ának (3) bekezdése kivételes megbízási jogot tartalmaz a 24. § (1)–(2) bekezdésében szabályozott esetekre vonatkozóan. Abban az esetben, ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, és emiatt egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Kollégiumvezető pályázat nélkül

Kérdés: Közoktatási intézmény magasabb vezetői (kollégiumvezetői) pályázati kiírása után, ha van az előírt végzettséggel rendelkező pályázó, de a pályázati eljárás során leszavazták, kinevezhető vagy megbízható-e olyan személy, aki az előírt végzettségekkel nem rendelkezik, és pályázatot sem nyújtott be?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele egyfelől az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges, a törvény 3. mellékletében felsorolt felsőfokú iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Vezetői megbízás időtartama

Kérdés: Óvoda intézményvezető-helyettesét és tagintézmény-vezetőjét hány évre lehet kinevezni? A "legfeljebb 5 évre" kitétel lehetőséget ad egyéves kinevezésre?
Részlet a válaszából: […] Az intézményvezető-helyettes magasabb vezető, a tagintézmény-vezető vezető megbízásnak minősül a 326/2013. Korm. rendelet 21. §-a szerint. A 22. § (1) bekezdése kimondja: "A 21. §-ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást az év során bármikor, öt évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Közalkalmazotti vezetői megbízás meghosszabbítása

Kérdés: A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése értelmében a vezetői megbízás legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól. Egy vezető három évre kapott megbízást, és ennek lejártát követően a munkáltatója még két évig szeretne vele vezetőként dolgozni. Ebben az esetben közös megegyezéssel meghosszabbítható-e az eredeti vezetői megbízás, vagy technikailag új vezetői megbízást kell számára adni a kétéves időtartamra?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. értelmében a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól [Kjt. 23. § (3) bek.]. Ha a vezetőre irányadó végrehajtási rendelet lehetővé teszi az öt évre szóló vezetői megbízást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.
1
5
6
7
11