81 cikk rendezése:
21. cikk / 81 Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban
Kérdés: A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselőt a későbbek folyamán az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e polgármesteri hivatalban Mt. szerinti munkaszerződéssel foglalkoztatni? A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a Tny. 83/B. §-ában szabályozott kereseti, illetve jövedelmi korlátról szóló, valamint a Tny. 83/C. §-ában meghatározott, nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó rendelkezésekre tekintettel kell lennie a nyugdíjasnak?
22. cikk / 81 Kormánytisztviselői végkielégítés – a jogszerző idő megállapítása
Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?
23. cikk / 81 Köztisztviselői végkielégítésre való jogosultság
Kérdés: 33 éves közszolgálati jogviszony után, szabadságom alatt felmondott a munkahelyem. Miután hivatalosan még senki nem értesített, a szabadságom lejárta utáni első munkanapon úgy megyek dolgozni, mintha nem történt volna semmi? 33 éves közszolgálati jogviszonnyal hány havi végkielégítésre vagyok jogosult?
24. cikk / 81 Jubileumi jutalomra való jogosultság – a hivatásos szolgálati idő kérdése
Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban kinevezett köztisztviselőnk hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 80. §-a (2) bekezdésének d) pontja és 86. § (2) bekezdésének e) pontja alapján felmentéssel 2018. november 7-én szűnt meg. Köztisztviselőnk kérelmezte, hogy a köztisztviselői jogviszonya létesítésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója által a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához ténylegesen figyelembe vett hivatásos szolgálati jogviszony 1990. november 1. kezdő időpontja helyett a Hszt. 280. §-a alapján elismert szolgálati idő kezdő időpontját, 1988. október 20-át vegyük figyelembe. Ebben az esetben ugyanis a 30 éves jubileumi jutalomra a munkáltatói jogkör gyakorlója által kinevezésében megállapított 2020. november 24. napja helyett 2018. szeptember 1. napján szerezne jogosultságot. A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése alapján köztisztviselőnk 30 éves jubileumi jutalomra jogosító ideje kezdő időpontjának megállapításánál a hivatásos szolgálati jogviszony kezdetének mely időpontot vegyük figyelembe, az 1990. november 1-jét vagy az 1988. október 20-át? Továbbá köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapításakor alkalmaznunk kell-e a Hszt. 283. §-át, miszerint "Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak a 280. § (1) bekezdése szerint számított hivatásos szolgálati idejét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, bírói vagy ügyészségi szolgálati viszony vagy közigazgatási szervnél munkaviszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni." Fentiek alapján mikor jogosult a köztisztviselő a 30 éves jubileumi jutalomra?
25. cikk / 81 Átirányítás – képesítési akadályokkal
Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
26. cikk / 81 Létszámcsökkentés és felmentési védelem
Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
27. cikk / 81 Jubileumi jutalom – a tanácsnál munkaviszonyban töltött idő beszámítása a jogszerző időbe
Kérdés: 1986. október 20-tól 1987. december 8-ig munkaviszonyban álltam a Nagyközségi Közös Tanács VB Egységes Szakigazgatási Szervnél. 1988. január 7-től folyamatos közalkalmazotti jogviszonyom van. 2011 novemberében 25 éves jubileumi jutalomban részesültem. A 30 éves jubileumi jutalmamat 2016 novemberében kellett volna kifizetnie a munkáltatómnak, de most az 1986-1987. évi időszakot nem akarják elismerni a jubileumi jutalom beszámításába, mivel szerintük az akkori tanács nem minősül a Kjt. hatálya alá tartozó szervnek. Ez az időszak beszámít-e a jubileumi jutalomba?
28. cikk / 81 Áthelyezési lánc és a jubileumi jutalomra való jogosultság
Kérdés: Az Mth. 2. §-ának (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya a régi Mt. hatálybalépése (1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve –, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el. A szóban forgó kolléga jogviszonyai az alábbiak szerint alakultak 1992. július 1-je előtt: 1983. IX. 1.-1985. XII. 13. (megszűnés áthelyezéssel), 1985. XII. 14.-1989. VIII. 31. (megszűnés áthelyezéssel), 1989. IX. 1.-1991. VII. 15. (megszűnés áthelyezéssel), 1991. VII. 16.-1992. VI. 30. (megszűnés: munkaviszony megszűnt). 1992. július 1-jétől közalkalmazotti jogviszonya folyamatos ugyanazon a munkahelyen. Kérdésünk: az áthelyezéssel érintett 1992. július 1-je előtti időszakok a jubileumi jutalom szempontjából beszámítanak-e, vagy miután 1992. június 30-án jogviszonya megszűnt, csak az ezt követő időszak vehető figyelembe?
29. cikk / 81 Polgármesteri hivatal konyhásai
Kérdés: Egy polgármesteri hivatalnál jelenleg közalkalmazottként vagyunk foglalkoztatva mint konyhások. Kiszivárgott, hogy az önkormányzat vezetősége azon gondolkodik, valahogy átraknának bennünket az Mt. hatálya alá. Hogyan tehetik ezt meg, kinek kell erről döntést hozni, hogy egyik törvény alól a másikba csak úgy átrakjanak bennünket?
30. cikk / 81 Jegyző felesége könyvel – az összeférhetetlenség kérdése
Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy polgármesteri hivatalban a jegyzőnek a felesége vagy az élettársa a könyvelő?
