Több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés megkötése

Kérdés: A cégcsoportunkon belül több munkáltató és azoknál több szakszervezet is működik, de nem minden szakszervezet reprezentatív az összes munkáltatónál. Szeretnénk kollektív szerződést kötni, amely a cégcsoporton belül minden munkáltatóra kiterjedő hatályú. Ha többmunkáltatós kollektív szerződést kötünk, akkor elegendő azt figyelni, hogy az összes szakszervezet összes munkáltatónál fennálló taglétszáma 10% legyen?
Részlet a válaszából: […] Kollektív szerződést köthet a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, továbbá a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség. A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha tagjainak száma eléri– a munkáltatóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Jogkövetkezmények vétkes kötelezettségszegésért – a munkavállalók ellenőrizhetősége

Kérdés: A konkrét esetben a vagyonőrök a munkáltatóval vállalkozási szerződésben álló cég alkalmazottai. Többük magatartását sok munkavállaló kifogásolja, mivel számos esetben nem megengedett erőszakosságot, a rendőrségnél szokásos hatósági fellépést is túllépve már-már zaklatják a munkavállalókat. A vagyonőrök tételes csomagátvizsgálást, motozást, zsebek tartalmának kiürítését és rendszeres alkoholszondáztatást, egy személy esetében sebesség-ellenőrzést végeznek. Hatósági magatartást alkalmazva a láthatósági mellényt – mely egyébként kötelező – nem viselő, kerékpárral közlekedő munkavállalókat a kerékpárról leszállítják, és még azt sem engedik meg, hogy a kerékpárt tolva a munkahelyen felejtett láthatósági mellényért visszamenjenek. A kerékpárok világítását külön ellenőrzik, és a szerintük nem megfelelő világítás esetén a munkavállaló szabályszegő magatartását jegyzőkönyvezik. A "szabálysértésekről" készült jegyzőkönyveket a munkáltató rendészeti vezetője a szabályszegő munkavállaló vezetőjének megküldi, és kéri a felelősségre vonását. A kialakult gyakorlat szerint az új Mt. 56. §-a alapján a munkavállaló ellen ún. fegyelmi eljárást folytatnak le – kollektív szerződésünkben az eljárási szabályok megtalálhatók –, és a munkavállalókat ún. "pénzbírsággal" sújtják, amely azt jelenti, hogy a munkavállaló személyi alapbérét meghatározott időre 5-15 E Ft között csökkentik. Jogszerű-e a vagyon­őrök eljárása, illetve az új Mt. 56. §-át a munkaviszonnyal szorosan össze nem függő témakörökben a helyi vezetők alkalmazhatják-e?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Kollektív szerződés hatálya 2013. január 1-jétől

Kérdés: Határozatlan időre szóló kollektív szerződésünk új Mt. szerintieknek megfelelő módosítása még a mai napig nem készült el, tehát a régi még hatályos, nem lett felmondva, és határozatlan időtartamra szól. Van-e valamilyen határidő, hogy meddig lehet alkalmazni a régi Mt. szerinti kollektív szerződést? Vannak-e olyan pontok az új Mt.-ben, amelyeket kötelező alkalmazni, akár kedvezőbbek vagy kedvezőtlenebbek a kollektív szerződésünkben foglaltaknál? A módosított kollektív szerződésben maradhatnak-e a felmondásra és végkielégítésre vonatkozó magasabb értékek?
Részlet a válaszából: […] Az Mth. 15. §-ának (1)–(2) bekezdései szerint a régi Mt. hatálya alatt kötött kollektív szerződés akkor veszti törvény erejénél fogva a hatályát, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet a 2012. január 1-jei taglétszám adatai alapján nem felel meg az Mt. 276...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Munkaviszony létesítése és bejelentése

Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?
Részlet a válaszából: […] A T1041 számú nyomtatvány hivatott arra, hogy a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatai, illetve az adatokban bekövetkező változásokat bejelentsék az adóhatósághoz. A felmerült kérdés feltételezhetően arra vonatkozik, hogy meddig kell eleget tenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Üzemi megállapodás megkötésének feltétele

Kérdés: Lehet-e vagy kell-e kötni üzemi megállapodást ott, ahol kollektív szerződés van?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató és az üzemi tanács az Mt. üzemi tanácsról szóló XX. fejezetében foglaltak végrehajtására, együttműködésük előmozdítására üzemi megállapodást köthet. Ebben az esetben az üzemi megállapodás megkötésének előfeltétele nincs, de az üzemi megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Gépjárművezetők pihenőideje és rendkívüli munkaideje

Kérdés: Szállítmányozó cégünknél négyhavi munka­időkeretben foglalkoztatott sofőrök esetében 2012. július 1-jétől milyen szabályokat kell alkalmazni a munkaközi szünetekre? Esetükben a sofőrök 4,5 óra vezetési idő után járó 45 perc munkaközi szünete elszámolandó, vagy nem fizetettként kezelendő? A 45 perc kötelező munkaközi szünetre való jogosultság megállapításánál kifejezetten csak a vezetési időt kell nézni, vagy az autó reggeli indulását és hazaérkezését, amiben a vezetésen kívül a sofőrök pakolnak, várakoznak stb.? A négyhavi munkaidőkeret ledolgoztatható óraszámánál a 8 óra munkavégzés és a munkanapok szorzatával számolunk, vagy a 45 percekkel növelt óraszám és a munkanapok szorzatával? Eddig négy­havi keretet alkalmaztunk: januártól áprilisig, májustól augusztusig, de a cég döntése alapján hathavi keretre térünk át, tehát a jelenlegi keret szeptembertől februárig tart. Ebben az esetben hogy történik az éves túlóramaximum figyelembevétele? Januártól augusztusig elszámolható az egész éves 225 óra, majd 2013 terhére számolandó a következő keret túlóráinak száma?
Részlet a válaszából: […] A gépjárművezetők munkaidejére az új Mt.-ben foglaltak mellett a Kkt. szabályai az irányadók [Kkt. 18/A. § (1) bek.]. Az Mt. szerint munkaidőnek tekintendő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Vezető versenytilalmi megállapodása

Kérdés: Az Mt. szerint a versenytilalmi megállapodásban a munkavállaló számára ellenértéket kell adni. Azonban a vezető állású munkavállalóról szóló részben azt találjuk, hogy ezektől a rendelkezésektől el lehet térni. Kérdésem, hogy az ellenértéktől is el lehet-e térni a vezető állású munkavállaló esetében? Milyen választ ad erre a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A törvény valóban úgy rendelkezik, hogy a vezető munkaszerződése az új Mt. II. részében foglalt rendelkezésektől eltérhet. Az egyetlen kivétel, hogy a munkaszerződés sem rendelkezhet úgy, hogy a kollektív szerződés hatálya kiterjed a vezetőre [új Mt. 209. § (1)–(2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Pénzbírság a munkavállalónak

Kérdés: Egy munkaügyi előadáson értesültem róla, hogy az új Mt. szerint a munkavállalót már közvetlen pénzbírsággal sújthatja a munkáltató (pl. utasítás megtagadásáért, dohányzásért, munka- és tűzvédelmi szabályok be nem tartásáért), de a büntetési tételeket és az eljárás rendjét kollektív szerződésben kell rögzíteni. A kérdésem, hogy a fent felsoroltak vétkes kötelezettségszegésnek minősülnek, és ez alapján büntethető a munkavállaló? Ha nincs a munkáltatónál kollektív szerződés érvényben, munkaszerződésben is rögzíteni lehet a jogkövetkezményeket? Hogy állapítható meg a kötelezettségszegés súlyával arányos pénzbüntetés összege? Ezt megelőzően kell-e írásban figyelmeztetni a dolgozót, vagy szabálysértés esetén már első alkalommal megállapítható a pénzbüntetés? Levonható hónap végén közvetlenül a munkabérből?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 56. §-a tartalmazza a munkavállaló kötelezettségszegése esetén alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények szabályait. A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy munkaszerződés állapíthat meg hátrányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Életkor alapján járó pótszabadság csökkenthetősége az üzemi megállapodásban

Kérdés: Úgy tudom, ha egy munkáltató az üzemi tanáccsal üzemi megállapodást köt, akkor ez egyenértékű lesz a kollektív szerződéssel, azaz az új Mt.-ben jelölt eltéréseket ez alapján is meg lehet tenni. Az eltérések között van, hogy ezen megállapodás alapján csökkenthető a pótszabadság mértéke. Ha egy munkavállaló a régi Mt. alapján már megszerezte például a 30 nap alapszabadságot, ezt – rosszabb esetben – vissza lehet-e csökkenteni 20 napra? Azaz elvehető-e a már (elvileg) megszerzett szabadság?
Részlet a válaszából: […]  Az üzemi megállapodás az új Mt. szerint munkaviszonyravonatkozó szabály, amely a munkaviszonyból származó, vagy az ezzel kapcsolatosjogot vagy kötelezettséget is szabályozhatja. Ezt nevezzük az üzemimegállapodás normatív részének. Ez azonban két fontos megkötéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor

Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony kezdetekor fennállott tájékoztatási kötelezettség az új Mt.hatálybalépését követően is terheli a munkavállalót azzal a különbséggel, hogya munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított nem harminc, hanemtizenöt napon belül köteles írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.
1
5
6
7
8