289 cikk rendezése:
281. cikk / 289 Károkozás megállapítása büntetőítéletben
Kérdés: Egyik munkavállalónkat jogerősen elítélték csalás miatt, mivel az általa kezelt pénzzel sajátjaként rendelkezett, és azt a látszatot keltette, hogy minden rá bízott csekket befizetett. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, és követeltük az általa okozott károk megtérítését. A rendkívüli felmondás jogszerűségét a munkavállaló nem vitatta, de nem hajlandó a teljes kárt megtéríteni arra hivatkozva, hogy a kezelt pénzt nem jegyzék ellenében vette át, illetve nem ismeri el a károkozás tényét. Érdemes bírósághoz fordulnunk a követeléssel?
282. cikk / 289 Munkahelyi KRESZ – felelős-e a munkáltató a targoncabalesetért?
Kérdés: Cégünknél gyakorlat, hogy az éppen felvett, jogosítvánnyal rendelkező munkavállalókat egy belső oktató még betanítja a targoncák kezelésére. Az egyik ilyen alkalommal a "tanuló" az első önálló vezetése során balesetet szenvedett. A vizsgálat során kiderült, hogy a jármű rögzítéséről úgy gondoskodott, hogy a sebességváltót kettes állásba kapcsolta; emiatt a gép elindult, és nekiment a falnak. Kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem akarunk fizetni. Nyerhetünk pert ezzel az állásponttal, vagy egyezzünk meg vele?
283. cikk / 289 Eltűnt étkezési jegyek – a munkáltatónak vissza kell fizetni az önkéntes hiánypótlást?
Kérdés: Az étkezési jegyek kiosztásáért felelős munkavállalónk jelezte, hogy a kiosztás során hiányt észlelt. Kiderült, több esetben megszegte a pénzkezelésre vonatkozó szabályokat, a hiányt megpróbálta saját pénzével pótolni, és csak pár nappal a felmerülése után jelezte az esetet. A jegyek kiosztása nálunk minden esetben az erre kialakított helyiségben történik, ahol elvileg a kezelőn kívül más nem férhet hozzájuk. Összességében kárunk nem keletkezett. A munkavállaló viszont most visszaköveteli tőlünk azt az összeget, amit a hiány pótlására fordított. Kötelesek vagyunk azt visszafizetni neki?
284. cikk / 289 Alvállalkozó munkáltató felelőssége
Kérdés: Egy építkezésen dolgoztunk többen, a munkáltatónk alvállalkozó volt. A cég a fővállalkozóval szerződést kötött a használt állványok megfelelő biztosításáért, de nekünk kellett azt összeszerelni, mivel késésben voltunk a határidőhöz képest. Az állvány összeomlott, többen súlyosan megsérültek. A munkáltató nem akarja megtéríteni a kárunkat, arra hivatkozik, hogy az állványt nem neki kellett biztosítani, így nem felel érte. Ezzel tényleg mentesülhet a fizetés alól?
285. cikk / 289 Baleset – utasítással ellentétes magatartás miatt
Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, mivel önként belekezdett egy munkába, és erre segítségként más munkavállalókat is rávett. Tette ezt annak ellenére, hogy kifejezetten azt az utasítást kapták, várják meg a műszakvezetőt, és addig ne csináljanak semmit. Most kártérítési igénnyel lépett fel; lehet-e alapja a követelésének? Ha igen, mit kell kifizetnünk?
286. cikk / 289 Munkáltatói jogos gazdasági érdek sérelme – lehetséges jogkövetkezmények
Kérdés: Munkavállalónk a társaságunknál megszerzett információkat felhasználva egy velünk üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos termékeket szállított, sokkal kedvezőbb áron, ezáltal a cég felmondta a velünk kötött szerződését. Úgy vélem, munkavállalónk magatartása megalapozta a rendkívüli felmondást, melyet írásban rögtön közöltem is vele, ő azonban munkaügyi bírósághoz fordult. Az ügy kimenetele szempontjából mire számíthatok?
287. cikk / 289 Bérleti szerződés – munkavállalói kárfelelősség a jogosulatlan felmondásért
Kérdés: Alkalmazottunk ellenszolgáltatás nélkül írásban felmondott egy tartós bérleti szerződést, holott megelőzőleg képviseleti jogosultsága megszűnt. A tartós bérleti szerződés célja a bérelt (lízingelt) vagyontárgy – egy személyautó – feletti tulajdonjog megszerzése volt. Kárunk azáltal keletkezett, hogy alkalmazottunk intézkedése következtében a lízingelt vagyontárgyat elvesztettük, holott a szerződés megkötésekor 2 859 000 forint, az egyéves bérleti szerződés alatt pedig további 914 000 forint összegű bérleti díjat fizettünk meg. Megtéríttethetjük-e a teljes kárt a jogosulatlanul eljárt munkavállalónkkal?
288. cikk / 289 Munkáltatói kárfelelősség – a mentesülési feltételek hiánya
Kérdés: Munkavállalónk elcsúszott az üzem udvarán, miközben az egyik szerelőcsarnokból a másikba haladt át munkaidőben. A csúszás következtében olyan szerencsétlenül esett, hogy agyrázkódást szenvedett, és eltörte a karját, felgyógyulása több hónap is lehet. Az udvar vizes volt, de azt bizonyítani nem tudjuk, hogy ezt a munkavállaló nem vette figyelembe. Terheli-e kártérítési felelősség cégünket, szóba jöhet-e a kármegosztás?
289. cikk / 289 Baleset az iroda lépcsőházában – fennáll-e a munkáltató kárfelelőssége?
Kérdés: Kft-nk – több más céggel együtt – egy irodaházban bérel irodákat. Egyik munkavállalónk a közös lépcsőházban, amire nincs bérleti jogunk, elesett munkából hazafelé menet, és eltörte a kezét. Kártérítést követel tőlünk. Jogosan?
