Találati lista:
271. cikk / 304 Munkáltatói kárfelelősség – a jegyessel szemben?
Kérdés: Vőlegényem az idén tavasszal súlyos balesetet szenvedett a munkahelyén. A baleset után hónapokig ápolásra szorult; emiatt a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságot vettem ki, hogy el tudjam látni. Pár héttel ezelőtt megállapodás született a munkáltatójával, amiben az elismerte felelősségét a balesetért, és hajlandó kártérítést is fizetni. A kérdésem az, hogy a fizetés nélküli szabadságom miatt kiesett jövedelmemet én érvényesíthetem-e a munkáltatóval szemben?
272. cikk / 304 Avulás figyelembevétele a kár összegének meghatározásakor
Kérdés: Egyik dolgozónk a munkavégzéshez átvett szerszámkészletből a fúrógépet az építkezésen leejtette, és az teljes mértékben összetört. Emiatt új gépet kellett rendelnünk, ami 200 000 Ft-ba került. A dolgozótól ilyen esetben ugye a teljes 200 000 Ft megtérítését követelhetjük?
273. cikk / 304 Támogatási szerződés érvénytelensége
Kérdés: Ipari beruházási területen működő társaságunk részt vett egy központilag meghirdetett "munkahelyteremtő beruházások támogatása" elnevezésű pályázaton, de annak ellenére, hogy a pályázati feltételeknek maradéktalanul megfeleltünk, nem kerültünk a nyertesek közé. Tudomásunk szerint az egyik konkurens pályázót a pályázati határidőt követően nyilvánították nyertesnek, és kötöttek vele támogatási szerződést. Megtámadhatjuk-e a támogatási szerződést annak érvénytelenségére hivatkozva bíróság előtt? Élhetünk-e kártérítési igénnyel a pályázat elbírálójával szemben?
274. cikk / 304 Kollektív szerződés és a munkavállaló kárfelelőssége
Kérdés: Munkavállalónkkal 2006-ban olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint a gondatlanul okozott károkért másfél havi átlagkeresetének megfelelő összeggel felel. 2007-ben hatályba lépett a kollektív szerződésünk, ami kimondta: a munkavállalók a gondatlanul okozott károkért legfeljebb egyhavi átlagkeresetük erejéig felelhetnek. Ez a kollektív szerződés idén megszűnt. Kérdésem: a kollektív szerződés annak idején módosította-e a munkaszerződést? A munkavállalónk most végül is milyen összeg erejéig felel a gondatlan károkozásért: félhavi, egyhavi vagy másfél havi átlagkereset összegéig?
275. cikk / 304 Munkabaleset miatti sokk
Kérdés: A közelmúltban munkahelyi balesetet szenvedtem, és nagyon csúnyán összetörtem magam. Amikor a feleségem megtudta, hogy mi történt, sokkos állapotba került, és az orvosok utóbb azt állapították meg, hogy idegösszeomlást kapott. Jelenleg otthon van, nem tud dolgozni; én közben kikerültem a kórházból, és visszamehettem a munkába. Mivel a feleségem most is táppénzen van, kevesebb a közös jövedelmünk, nehezebben élünk. Van arra lehetőség, hogy az elmaradt jövedelmünket megtéríttessük a céggel?
276. cikk / 304 Kárfelelősség – a munkáltatói szabályzat megszegéséért?
Kérdés: A munkáltatómnál újságárusként dolgozom. Két hete egyik reggel, miközben az aznapi újságokat vittem, észrevettem, hogy a pavilont éjjel feltörték. Gyorsan értesítettem a munkáltatómat, majd a rendőrséget a betörésről, de kénytelen voltam közben kinyitni a pavilon ajtaját, hogy az aznapi újságokat be tudjam tenni; be viszont nem mentem. Ezt követően kiérkezett a vezetőm, de nem készített leltárt. Arra hivatkozott, hogy, mivel bementem a pavilonba, ezzel megszegtem a munkahelyi utasítást, és így már nem lehet megállapítani, mi hiányzik. Ezt követően a héten kézhez vettem egy 300 000 Ft-os kártérítési felszólítást. Tényleg ki kell ezt fizetnem?
277. cikk / 304 Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség
Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
278. cikk / 304 Felszámolt munkáltató – kései munkavállalói bérkövetelés
Kérdés: Tartós ápolásra szoruló szüleim otthoni gondozása céljából másfél éves fizetés nélküli szabadságot kaptam. Érthetetlen módon nem tájékoztatott senki, hogy időközben jogutód nélkül megszűnt a vállalat, ahol már lassan 30 éves munkaviszonyban álltam. A felszámolási eljárás során egyszer sem kerestek meg, a felszámoló azt mondta, hogy nem szerepeltek az adataim a munkáltató nyilvántartásában. Mit tehetek? A felszámoló sajnálkozva közölte, hogy az eljárás már lezárult, a követelésem fedezet nélküli, és a Bérgarancia Alapból sincs már lehetőség megigényelni a végkielégítésemet.
279. cikk / 304 Intézményigazgató – lehet-e gazdasági vezető is?
Kérdés: 15 éve vagyok egy önálló gazdálkodású oktatási intézmény igazgatója. A Közoktv. 1. sz. melléklete alapján a fenntartónak gazdasági vezetőt kellene/kellett volna kineveznie. Ezt a munkakört 15 éve én látom el. Köteles vagyok-e minderre? Visszamenőleg számíthatok-e valamilyen bérre az elvégzett 15 éves munkámért?
280. cikk / 304 Kollektív kárfelelősség
Kérdés: A munkáltatónknál a raktárból eltűnt néhány reklámanyag, szórólapok, plakátok, valójában azt sem tudjuk, mi volt bent. A raktár zárható, csak néhány ember mehet be, de a főnök titkárnőjénél is van pótkulcs. Az ügyvezető úgy döntött, hogy minden dolgozónak, akinek kulcsa volt a raktárhoz, levon 15 000 Ft-ot a fizetéséből, kivéve a titkárnőjét, mivel ő "nem szokott lemenni". Ehhez a levonáshoz valamilyen papírt is alá akar írattatni velünk, és azzal fenyeget, hogy feljelent mindenkit, ha nem írjuk alá. Mit lehet ilyenkor tenni?
