306 talált cikk a kártérítés kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, négy alkalmazottam van. Tavaly decemberben, éppen karácsony előtt az egyikük megbotlott az irodában, el­esett, és eltörte a karját; ami miatt most nem tud munkát végezni. A kiesett munkabérét most meg akarja téríttetni velem; azt mondja, az Mt.-ben a munkáltató kárfelelőssége elő van írva ilyen esetekre is. Én viszont úgy tudom, hogy az egyéni vállalkozó tavaly még nem volt felelős az ilyen balesetekért. Kell-e fizetnem vagy sem?

Kérdés: Folyamatban van a költségvetésünk elfogadása, és meg kell állapítanunk a polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők és a jegyző cafeteria-keretösszegét. Kell-e ehhez a képviselő-testület jóváhagyása is? Eltérően kell-e megállapítani a jegyzőt megillető összeget? Kaphat-e a polgármester a cafeteria-rendszerbe tartozó juttatást, ha igen, akkor ki és hogyan határozza meg a juttatások összegét számára?

Kérdés: Egy munkavállalónkat távmunka keretében foglalkoztatjuk, és úgy állapodtunk meg, hogy a vezetőjétől kizárólag a feladatokat kapja meg, de szakmai szempontból önállóan dolgozik, és csak a határidőket kell tartania. Sajnos ez egy esetben nem sikerült, amivel jelentős összegű kára keletkezett a cégnek, mivel kötbért kellett fizetnünk. Igaz az, hogy ilyenkor a munkavállalónak meg kell térítenie a kár összegét?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, amikor egy leszakadt lánc kijavítása során nem az előírt létrát használta, hanem önállóan próbálta meg kijavítani a hibát. A munkavállaló korábban több esetben megszegte a munkavédelmi szabályokat, és ezért legutóbb írásos figyelmeztetésben is részesült, de eddig semmilyen baj nem történt. Most viszont a baleset miatt kártérítést követel – viszont nem szeretnénk fizetni, mivel álláspontunk szerint a baleset kizárólag az ő elháríthatatlan magatartása miatt következett be. Érdemes ezzel az állásponttal egy jogvitába bonyolódnunk?

Kérdés: Egy munkavállalónk – feltehetően valótlan tartalmú számlák benyújtásával – a társaságunknak kárt okozott. Mivel nem jelentős összegről volt szó, nem akartuk nagyon feszegetni az ügyet, nem is vizsgáltuk részletesen, hogy valóban milyen körülmények között zajlott az egész ügy. Inkább megállapodtunk a munkavállalóval, hogy közös megegyezéssel elválnak útjaink, és a kárösszeg felét megtéríti; cserébe mi lemondunk a kárigény másik feléről. Ezt követően viszont egy belső audit során nagyobb összegű károkat fedeztek fel, és rendőrségi feljelentést is tettünk. Ennek eredményeként kiderült, hogy a volt munkavállalónk több millió forint összegben hozott hamis számlákat. Immár meg akarjuk téríttetni vele a teljes összeget, de arra hivatkozik, hogy lemondtunk a kárigény megtérítéséről, ezért nem hajlandó semmit sem kifizetni. Van lehetőségünk a munkavállaló kötelezésére?

Kérdés: Zeneiskolánkban a gitártanár alkalmazásakor sajnálatos hiba történt: most derült ki, hogy az illetőnek nincs zeneakadémiai végzettsége, csak konzervatóriumot végzett. A közoktatási törvény viszont szakirányú tanári, illetve művész képzettséget ír elő. Ezért sajnos el kell küldenünk, de nem tudjuk pontosan, hogyan járjunk el, hiszen felmentéssel nem élhetünk.

Kérdés: Egy munkavállalónk a munkahelyen pár hónappal ezelőtt zavartan, kábán viselkedett; egy kolléga orvoshoz vitte, ahol megállapították, hogy amnéziás állapotban volt. Az esetről munkabaleseti jegyzőkönyv készült, melyben a munkavállaló azt nyilatkozta, hogy leütötték a munkahelyén. Ezzel összefüggésben rendőrségi vizsgálatot is kezdeményeztünk, amely viszont eredménytelenül zárult. Most kártérítést követel, mondván, hogy a baleset következményeiért a munkáltató felelősséggel tartozik. Jogos lehet ez a követelés?

Kérdés: Próbaidőre alkalmazott munkavállaló a szerződés megszüntetése esetére kötelezhető-e kártérítésre?

Kérdés: Cégünknél a munkaruhát olyan módon biztosítjuk, hogyha az elvész, illetve tönkremegy, a munkavállalóknak ki kell fizetniük egy új munkaruha értékét, mivel a cégnek is újat kell venni. A munkavállalók közül néhányan ezt kifogásolták. Helyesen járunk el?

Kérdés: Cégünk tevékenységi körét ősztől ki szeretnénk bővíteni a munkaerő-kölcsönzési és magán-munkaközvetítői tevékenységekkel. Terveink szerint kizárólag belföldre irányulóan végeznénk az említett tevékenységeket. Szükséges-e cégünk hatósági nyilvántartásba vételéhez ilyenkor a vagyoni biztosíték letétele? Ha igen, a két tevékenységért együttesen kell letétbe helyezni a vagyoni biztosítékot?