308 talált állásfoglalás a kártérítés kifejezésre

Kérdés: Egyik üzemünkben állandó gondot jelent, hogy a férfiöltözőben a szekrényeket összefirkálják a munkavállalók. A feliratokat viszonylag könnyű eltávolítani, de úgy tűnik, amíg valamilyen hatásos szankciót nem alkalmazunk, nem marad abba a firkálás. Van kollektív szerződésünk, amely szabályozza a fegyelmi eljárást is. Arra gondoltunk, hogy mivel nem tudjuk pontosan megadni, kik az elkövetők, firkálás észlelése esetén az adott műszakban dolgozó összes férfi kollégára 50%-os havi mozgóbér-csökkentést szabunk ki. Ezt a büntetést – maximum egy hónapra – megengedi a kollektív szerződés. Lehetséges ez a Munka Törvénykönyve alapján?

Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?

Kérdés: Teherfuvarozó vállalkozásként sok esetben kerülünk olyan helyzetbe, amikor a munkavállaló sofőrjeinket gyorshajtás miatt megállítják, és a közúti közlekedésről szóló törvény megsértése miatt helyszíni bírsággal sújtják. Jellemző, hogy a kamionokat a bírság megfizetéséig nem is engedik tovább, a munkavállalónál viszont nincs elegendő pénz a befizetéshez. Így általában elutaljuk a bírság összegét – ami akár több százezer forint is lehet – annak érdekében, hogy a szállítmány ne álljon, és elkerüljük a komoly késedelmi kötbéreket. Milyen módon lehet a gyorshajtás miatt kifizetett összegeket visszakövetelni a munkavállalótól? Ez a munkavállalói kártérítési felelősség körébe tartozik?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk a céges autóba, amit először vitt el üzleti tárgyalásra, a benzinkúton dízel helyett 95-ös benzint tankolt. A szervizelési költségek komoly összeget képviseltek, amit teljes egészében szeretnénk megtéríttetni a munkavállalóval. Milyen módon van erre lehetőségünk?

Kérdés: Egy munkavállalónk ruhatárosként dolgozik, és a gyár területére be nem vihető csomagokat, ruhadarabokat veszi át és őrzi. A többi munkavállalók közül egyre többen panaszkodnak, hogy a leadott csomagokból, kabátokból eltűnnek dolgok, néha még a kabátok is, és sok esetben kellett kártérítést fizetnünk, hogy elkerüljük a jogvitát. A ruhatáros munkavállalóra ugyanakkor nem tudjuk rábizonyítani, hogy elvett volna bármit is. Van-e lehetőségünk őt az átvett dolgokért való felelősség alapján elszámoltatni?

Kérdés: A 2011. április 2-ától hatályos szabályok kapcsán: jól értelmezzük-e, hogy csak az április 2. után 40 éves szolgálati időt szerzett nőknek kell megszüntetnünk a prémiumévek programját? Mi a teendő, ha a köztisztviselő késve hozza az igazolást arról, hogy a 40 éves szolgálati időt megszerezte?

Kérdés: Egyik munkavállalónkat, aki értékszállító személy- és vagyonőr munkakörben dolgozik nálunk, a pénzszállítás közben támadás érte, melynek következtében súlyosan megsérült. A munkavállaló nem vagyoni kár megtérítését kéri; ugyanakkor álláspontunk szerint a támadás egy olyan esemény, amely a munkáltató működési körén kívül esik, és teljes mértékben elháríthatatlan – azaz munkáltatóként mentesülünk a kárfelelősség alól. Helytálló lehet ez a hivatkozás, ha perbe bonyolódunk?

Kérdés: Munkavállalóként foglalkoztattunk egy kollégát, ám néhány hónappal később egy ügy kapcsán kiderült, hogy a munkaköre (belső ellen­őr) alapján őt kizárólag közszolgálati jogviszony keretében alkalmazhattuk volna. A hibát orvosolandó, kinevezést szerettünk volna adni számára a munkaköri feladatai változatlanul hagyása mellett, azonban a Ktv. szerinti besorolása alapján járó köztisztviselői illetménye alacsonyabb lett volna a munkaszerződés alapján neki fizetett munkabérénél, ezért az alkalmazott teljesen elzárkózott a felajánlott köztisztviselői jogviszony elfogadásától. Mit tehetünk, ha nem tudunk személyi illetményt megállapítani számára?

Kérdés: Egyik munkavállalónk pénzkezelői munkakörben dolgozik, a munkatársaknak osztja ki az utalványokat, illetve kezeli a házipénztárt. Januárban, az év eleji nagyobb mértékű utalványok megérkezését követően a pénzkezelő munkatárs néhány percre elhagyta az irodáját, kiment a mosdóba. Az irodát ugyan igen, de a páncélszekrényt nem zárta be, és mire visszaért, mintegy 1,5 millió forint értékű utalvány tűnt el. Tettünk feljelentést, de várhatóan nem lesz meg a tettes, így kárigénnyel kívánunk élni a munkavállalóval szemben. Ő ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a bűncselekmény elháríthatatlan ok, és így nem felelős az utalványok eltűnéséért.

Kérdés: Egyik munkavállalónk termékkoordinátori munkakörben dolgozik. Feladata, hogy a cég egyik telephelyére egyedileg legyártott termékmintákat vigyen ki, ahol az alapján meghatározott mennyiségű terméket legyártanak. Az így legyártott termékeket azután a munkatársunk helyben jegyzék alapján átveszi, ellenőrzi, és előre meghatározott tárolóban elzárva a jegyzékkel együtt visszaküldi a központba, ahol azt átveszik, és ellenőrzik a jegyzéken és a tárolóban szereplő mennyiséget. A tároló biztonságos, csak a munkatársunk és a központi átvevő tudja sérülésmentesen kinyitni. A legutóbbi termék esetében a munkatárs által a jegyzék szerint átvett termékekhez képest kevesebb volt a tárolóban. A céget jelentős kár érte, amit szeretnénk megtéríttetni a munkatárssal, mivel utoljára nála voltak a termékek, és csak nála tűnhettek el. Van erre lehetőségünk?