Eltűnt étkezési jegyek – a munkáltatónak vissza kell fizetni az önkéntes hiánypótlást?

Kérdés: Az étkezési jegyek kiosztásáért felelős munkavállalónk jelezte, hogy a kiosztás során hiányt észlelt. Kiderült, több esetben megszegte a pénzkezelésre vonatkozó szabályokat, a hiányt megpróbálta saját pénzével pótolni, és csak pár nappal a felmerülése után jelezte az esetet. A jegyek kiosztása nálunk minden esetben az erre kialakított helyiségben történik, ahol elvileg a kezelőn kívül más nem férhet hozzájuk. Összességében kárunk nem keletkezett. A munkavállaló viszont most visszaköveteli tőlünk azt az összeget, amit a hiány pótlására fordított. Kötelesek vagyunk azt visszafizetni neki?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kártköteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggelátvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóanőrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel. A munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Alvállalkozó munkáltató felelőssége

Kérdés: Egy építkezésen dolgoztunk többen, a munkáltatónk alvállalkozó volt. A cég a fővállalkozóval szerződést kötött a használt állványok megfelelő biztosításáért, de nekünk kellett azt összeszerelni, mivel késésben voltunk a határidőhöz képest. Az állvány összeomlott, többen súlyosan megsérültek. A munkáltató nem akarja megtéríteni a kárunkat, arra hivatkozik, hogy az állványt nem neki kellett biztosítani, így nem felel érte. Ezzel tényleg mentesülhet a fizetés alól?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, amunkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerintfoglalkoztatni, valamint – az erre vonatkozó szabályok megtartásával – azegészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani [Mt. 102...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Baleset – utasítással ellentétes magatartás miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, mivel önként belekezdett egy munkába, és erre segítségként más munkavállalókat is rávett. Tette ezt annak ellenére, hogy kifejezetten azt az utasítást kapták, várják meg a műszakvezetőt, és addig ne csináljanak semmit. Most kártérítési igénnyel lépett fel; lehet-e alapja a követelésének? Ha igen, mit kell kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozatiösszefüggésben következett be [Mt. 174. § (1), (4) bekezdés]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Munkáltatói jogos gazdasági érdek sérelme – lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Munkavállalónk a társaságunknál megszerzett információkat felhasználva egy velünk üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos termékeket szállított, sokkal kedvezőbb áron, ezáltal a cég felmondta a velünk kötött szerződését. Úgy vélem, munkavállalónk magatartása megalapozta a rendkívüli felmondást, melyet írásban rögtön közöltem is vele, ő azonban munkaügyi bírósághoz fordult. Az ügy kimenetele szempontjából mire számíthatok?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló amunkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyelmunkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Önmagában tehát már amunkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése is meg­alapozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Bérleti szerződés – munkavállalói kárfelelősség a jogosulatlan felmondásért

Kérdés: Alkalmazottunk ellenszolgáltatás nélkül írásban felmondott egy tartós bérleti szerződést, holott megelőzőleg képviseleti jogosultsága megszűnt. A tartós bérleti szerződés célja a bérelt (lízingelt) vagyontárgy – egy személyautó – feletti tulajdonjog megszerzése volt. Kárunk azáltal keletkezett, hogy alkalmazottunk intézkedése következtében a lízingelt vagyontárgyat elvesztettük, holott a szerződés megkötésekor 2 859 000 forint, az egyéves bérleti szerződés alatt pedig további 914 000 forint összegű bérleti díjat fizettünk meg. Megtéríttethetjük-e a teljes kárt a jogosulatlanul eljárt munkavállalónkkal?
Részlet a válaszából: […] ...előtt lehet érvényesíteni. Ugyanakkor ha a munkáltatóra kiterjedőhatályú kollektív szerződés meghatároz a munkavállalói kárfelelősséggelkapcsolatban értékhatárt, akkor ezt az összeget meg nem haladó mértékben amunkavállaló közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Munkáltatói kárfelelősség – a mentesülési feltételek hiánya

Kérdés: Munkavállalónk elcsúszott az üzem udvarán, miközben az egyik szerelőcsarnokból a másikba haladt át munkaidőben. A csúszás következtében olyan szerencsétlenül esett, hogy agyrázkódást szenvedett, és eltörte a karját, felgyógyulása több hónap is lehet. Az udvar vizes volt, de azt bizonyítani nem tudjuk, hogy ezt a munkavállaló nem vette figyelembe. Terheli-e kártérítési felelősség cégünket, szóba jöhet-e a kármegosztás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 174. §-ának (2) bekezdése és a Legfelsőbb Bíróság MK29. számú állásfoglalásában kifejtett iránymutatása szerint a munkáltatónak afelelősség alóli mentesülése szempontjából annak van jelentősége, hogy akárosodást előidéző ok és a munkáltató működése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Baleset az iroda lépcsőházában – fennáll-e a munkáltató kárfelelőssége?

Kérdés: Kft-nk – több más céggel együtt – egy irodaházban bérel irodákat. Egyik munkavállalónk a közös lépcsőházban, amire nincs bérleti jogunk, elesett munkából hazafelé menet, és eltörte a kezét. Kártérítést követel tőlünk. Jogosan?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató – általános szabályként – a munkavállalónakmunkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül,teljes mértékben felel, ami alól csak szűk körben mentesülhet [Mt. 174. §(1)-(2) bekezdés]. Munkabaleset az a baleset, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
19
20