197 cikk rendezése:
101. cikk / 197 Munkavállaló közrehatása a balesetében
Kérdés: Az orvosszakértői véleményben az szerepel, hogy a munkáltató is hozzájárulhatott a munkavállaló balesetéhez, de a hozzájárulás aránya tudományos módszerekkel nem meghatározható. Ez esetben a munkáltató a teljes kárért felelősséggel tartozik a munkavállalójának? Az ezt követően nem a balesettel összefüggő betegségekért felelősséggel tartozik-e a munkáltató?
102. cikk / 197 Kárfelelősség munkáltatói jogutódlás esetén
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti a tevékenységét, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie, és egy másik névvel tovább folytatja munkáltatói szerepét, de nem jogutódként? Ez ügyben milyen jogi lehetőségek adottak? Ha a munkáltató tudott a munkavállaló egészségi állapotának romlásáról, és mégsem szólította fel a károk előterjesztéseire, akkor a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözet igényét jogszerűen mely időponttól lehet igényelni? Egyetlen kártérítési perben van-e arra mód, hogy a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözetét 2002. évtől kamataival igényeljem a munkáltatótól, amiért értesült a rokkantnyugdíjazásomról, mégsem szólított fel káraim előterjesztésére; egyben járadék megállapítását is igényelhetem három évre visszamenőlegesen?
103. cikk / 197 Kárigény elévülése rokkantnyugdíj esetén
Kérdés: Ha a munkaadó értesül a munkavállaló rokkantnyugdíjazásáról, 15 napon belül fel kell hívnia a munkavállalót a kárigény érvényesítésére. Úgy tudom, ha ezt elmulasztja a munkaadó, nemcsak az elévülési időn (3 év) belül áll fenn a felelőssége, hanem a rokkantnyugdíjazás időpontjától. Ez mit jelent, és hogyan érvényesíthető a bírósági eljárásban? Sajnos a bírák nem így ítélkeznek, csak maximum 3 éven belüli káreseményre állapítanak meg kártérítést. Szerintem ez jogi ellentmondás.
104. cikk / 197 Kárigény-érvényesítés állapotromlás miatt
Kérdés: 1999 végén a munkaviszonyomat – táppénzes állományom idején – közös megegyezéssel megszüntette a munkáltató. Munkaügyi pert indítottam, amelyben a bíróság megállapította az okozati összefüggést a betegségem és a munkaviszonyom között, amely miatt 2004-ben nem vagyoni kártérítést ítélt meg részemre. Közben azonban az állapotom romlott, ezért újabb perben, 2009-ben újabb nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság a munkáltatóm jogutódját. E perben a jogutód munkáltató tudomást szerzett a 2002. évi rokkantnyugdíjazásomról is, valamint a 67%-os III. csoportból a 100%-os II. csoportba átsorolásomról is, mégsem szólított fel a kárigényeim előterjesztésére. Most újabb pert indítottam a munkáltató ellen vagyoni kártérítés megfizetésére a rokkantnyugdíjam kezdetétől, mivel a munkáltató megsértette, hogy felszólítson a káraim előterjesztésére. A korábbi munkaköröm ma már nem létezik a munkáltatónál, de hasonló sincs, ezért nem tudom kiszámolni, hogyan alakulna a jelenlegi átlagkeresetem, amihez mérten a havi rokkantnyugdíjam különbözetét meg tudnám határozni a vagyoni kárigényemhez. Havi jövedelmet is igényelhetnék ez ügyben?
105. cikk / 197 Leltári készlet kezelése több munkavállaló által
Kérdés: Egyik munkavállalónkkal leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk. A leltárfelvétel során megállapítottuk, hogy az árucikkekből jelentős mennyiség hiányzik. A leltári készletet más munkavállaló is kezelte, ezért a leltári készletért felelős munkavállalóval szemben nem a teljes kárt, csak hathavi átlagkeresetének megfelelő összeget kívántunk érvényesíteni, ő azonban azt állítja, hogy nem felelős a kárért. A pereskedést megelőzendő kérdezném, hogy mi alapján mondhatja ezt?
106. cikk / 197 Vezető állású munkavállaló közvetlenül kártérítésre kötelezhetősége
Kérdés: Cégünknél a kollektív szerződés szabályozza a kárfelelősség megállapítására vonatkozó szabályokat és a közvetlen kártérítésre kötelezés feltételeit, egyben akár hathavi átlagkereset mértékéig is lehetővé teszi a gondatlanul okozott károk megtérítését. A tulajdonos nemrég szervezeti átalakítást határozott el, amely keretében a középvezetői szintet az Mt. szerinti vezetőnek minősülő munkavállalóknak kívánja minősíteni, a nagyobb felelősségvállalás tudatosítása érdekében. Ha elfogadják a szerződésmódosítást, akkor hat- vagy tizenkét havi átlagkeresetig lehet majd kötelezni őket közvetlenül a kártérítésre?
107. cikk / 197 Nem vagyoni kártérítés igénylése munkaügyi perben
Kérdés: Társaságunkkal szemben munkaügyi per van folyamatban, melyben a munkavállaló kereseti követelésként nem vagyoni kár iránt is igényt nyújtott be. Véleményük szerint a munkaügyi bíróság hogyan foglalna állást az ügyben, ha a nem vagyoni kárt járadékként igényelnék a több tízmilliós vagyoni kárigény mellett?
108. cikk / 197 Kárigények a munkáltatóval szemben
Kérdés: A volt munkáltatóm 11 éve súlyos egészségkárosítást okozott a lejáratásaival, büntetőfeljelentéseivel (a büntetőeljárások bizonyítottság hiánya miatt megszűntek). Sajnos a jogszerűtlen eljárások miatt pszichés személyiségzavar, magas vérnyomás betegség alakult ki nálam, ami miatt 10 éve rokkantnyugdíjas lettem. Munkaviszonyt a fenti betegségeim miatt nem tudok létesíteni. A munkaügyi bíróság már két alkalommal kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót, jelenleg folyik egy nem vagyoni kártérítési per, amit ki kell egészítenem jövedelempótló kártérítésre is, viszont már folyamatban van a személyiségi jogsértés miatti per is, szintén nem vagyoni kártérítés miatt. Az egészségem károsítása személyiségi jogsértésnek vehető? Hogyan kell értelmezni, hogy a jövedelempótló kártérítés három évnél hosszabb időre visszamenőleg nem érvényesíthető? Ez a három év honnét kezdődik? A kereset benyújtásától? A munkáltató a súlyos egészségkárosodásomról tudomást szerzett a bíróság által elrendelt orvosszakértői véleményből, valamint két éve a jogerős ítéletből is. Ez esetben a munkáltató hivatkozhat arra, hogy nem jelentettem be neki az egészségem károsodását? Hiszen a perben erről tudomást szerzett, s mégsem szólított fel a kárigényem előterjesztésére, noha ez a per akkor egy nem vagyoni kárigény miatt folyt.
109. cikk / 197 Kártérítés – ha ellopták az autót
Kérdés: Munkavállalónk a társasággal kötött megállapodás alapján nemrég vett saját autójával járt be dolgozni, illetve ki az ügyfelekhez, aminek a költségeit megtérítettük. Az autót sajnálatos módon ellopták a telephelyünk parkolójából, amíg a kolléga a munkájával összefüggő adminisztrációt intézte odabent. Most követeli a teljes kárának megtérítését, ami szerinte egy új, ugyanolyan típusú autó vételára. Azt mondja, hogy neki nincs pénze új autót venni, vagyis ha nem térítjük meg a teljes vételárat, akkor nem tudja majd a munkáját végezni.
110. cikk / 197 Vezető helyettesének felelőssége
Kérdés: A munkavállaló gazdasági igazgató és egyben az ügyvezető helyettese, tehát az Mt. 188. § (1) bekezdése szerintinek minősül. A helyettesítés ténye a munkaköri leírásból és az SZMSZ-ből is egyértelműen kiderül, valamint a napi gyakorlat során is megvalósul. Szervezeti átalakítás következtében a gazdasági igazgató hatásköre (aláírási, utalványozási, ellenjegyzési) jogköre csökkenni fog, de a helyettesi minősítése megmarad. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóegységek önálló döntési jogköre fog nőni. A gazdasági igazgató az új rendszer miatt ki akarta zárni a felelősségét több szempontból a cég működését illetően, így kifejezetten a cég elért eredménye miatt, hiszen úgy gondolja, már nem lesz az eredményre olyan közvetlen befolyással, mint jelenleg (most mindent utalványoz, vagy előzőleg ellenjegyez az ügyvezetői aláírást megelőzően), továbbá kevesebb lesz a gazdasági és szakmai kontrollja is. Véleményem szerint esetében kizárt a felelősség bárminemű korlátozása, hiszen pontosan ezen státusz miatt általános felelőssége áll fenn a társaság stratégiájáért, üzletpolitikájáért és ezáltal eredményéért is. Ezért úgy gondolom, nem mondhatja azt, hogy nem felelős a cég mérleg szerinti eredményének alakulásáért. Jól gondolom, hogy a helyettesi státusz miatt vezető állású munkavállaló semmilyen módon nem korlátozhatja a felelősségét a cégnél zajló folyamatok és az eredmény tekintetében, azaz nem csupán kifejezetten károkozás kapcsán, hanem általánosan fennáll esetében a fokozott felelősségi alakzat?
