306 cikk rendezése:
271. cikk / 306 Hozzájárulás a pedagógus- szakirodalom vásárlásához
Kérdés: Gimnáziumunkban jár-e bármilyen támogatás a tanár kollégáknak, ha a tananyaghoz szakmai kiadványokat szeretnének vásárolni?
272. cikk / 306 Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?
Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
273. cikk / 306 Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?
Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
274. cikk / 306 Nyugdíjas munkavállalóknak járó szociális juttatások
Kérdés: Nyugdíjas munkavállalókat is foglalkoztatunk. Köteles a munkáltató a nyugdíjas munkavállalók számára is fizetni étkezési hozzájárulást, valamint biztosítani számukra üdülési csekket, ugyanúgy és ugyanolyan értékben, mint a nem nyugdíjas munkavállalók számára?
275. cikk / 306 Munkabérből való levonás
Kérdés: Települési önkormányzat által szervezett közmunkaprogram keretében foglalkoztatott álláskeresők munkabéréből levonhatjuk-e az álláskeresési járadéknak a közmunkaprogram keretében ledolgozott napjaira folyósított részét?
276. cikk / 306 Keresőképtelen beteg tájékoztatási kötelezettsége
Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?
277. cikk / 306 Prémiumévek – a programban maradás kérdése
Kérdés: 1953. XI. hó 30-án születtem. 2007. XII. 15-től a prémiumévek programba léptem be közalkalmazottként, mint technikai dolgozó az akkori törvényeknek megfelelően, az előnyugdíj előtt 5 évvel. Adhatom-e játszóház vagy családi napközi működéséhez a nevem úgy, hogy ebben az ellátási formában maradhassak? Képzettségeim között szerepel csecsemő- és gyermekgondozói szak is egy évtizedes gyakorlattal. Egyáltalán dolgozhatok vagy vállalkozhatok-e a prémiumévek megtartása mellett? Ha igen, mennyi időt, és hogyan adózom?
278. cikk / 306 Pályáztatási kötelezettség áthelyezés esetén
Kérdés: Az egyik köztisztviselői álláshelyünk megüresedett. A munkakör betöltésére lenne egy alkalmas jelölt, aki egy másik közigazgatási szervnél dolgozik köztisztviselőként. Beszéltünk vele, és elfogadná az állást, végleges áthelyezéssel vennénk át. Kérdésem, hogy ez esetben is kell-e pályázatot kiírnunk az üres álláshelyre, vagy áthelyezéssel átvehetjük pályázat nélkül is a köztisztviselőt?
279. cikk / 306 Munkáltatói e-mail ellenőrzés – a személyiségi jogok megsértése?
Kérdés: A munkáltatóm a közelmúltban ellenőrzést tartott, aminek a keretében végignézte a számítógépeket és az e-mailes levelezést. Ezt követően mindazokat, akik levelei között személyes tartalmú üzeneteket is talált, elbocsátással fenyegette meg. Összesen 17-en vagyunk ilyenek; mit tehetünk ez ellen? Valóban belenézhetett a munkáltató a levelekbe? Előzetesen erre vonatkozó tájékoztatást nem kaptunk, különben magánleveleinket sem innen küldtük volna el. Felháborítónak tartjuk a munkáltató eljárását, és szeretnénk bírósághoz fordulni.
280. cikk / 306 Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség
Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
