Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében a munkaszerződésben rögzíteniazt, hogy a munkavállaló milyen időtartamban látja el egyik, illetve másik munkakörét,és az egyes munkakörök ellátásáért milyen munkabérre jogosult. A munkakörön ésa munkabéren túl kötelező a munkavégzési helyet is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

13. havi illetmény – időarányos kifizetés

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam az egyik önkormányzatnál 2 hónapig, ezt követően áthelyezéssel kerültem a közigazgatási hivatalhoz, ahol 8 hónapig voltam. A munkahelyem csak a 8 hónapra járó 13. havi illetményemet fizeti ki, mondván, hogy a 2 hónapos közszolgálati jogviszonyom után nem illet meg a juttatás. Kérdésem, hogy tényleg nem jár a 2 hónapra 13. havi illetmény? Mi számít a 13. havi illetmény szempontjából jogszerző időnek?
Részlet a válaszából: […] ...a januári illetményének kifizetésétőlkezdődően az év végéig egyenlő részletekben kell, hogy megkapja e juttatást. Amunkáltatónak az egyes részletek kiszámításánál a kifizetést megelőző hónapramegállapított illetményt kell alapul vennie. A részletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő számítása

Kérdés: Hivatalunkban több olyan közalkalmazott van, akik 1992. július 1. előtt létesítettek munkaviszonyt polgármesteri hivatalnál. 1992. július 1. napjával az ekkor hatályba lépő Ktv. 73 § (5) bekezdése alapján jogviszonyuk közszolgálati jogviszonnyá alakult át. Ekkor a kollégákat értesítettük arról, hogy a Ktv. alapján milyen jogviszonyokat számítunk be a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához. Bő öt év elteltével (1997. szeptember 1.) az 1997. évi LVI. törvény 10. § (2) bekezdése alapján közszolgálati jogviszonyuk közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, és azóta is így dolgoznak a hivatalunkban. A jubileumi jutalomhoz szükséges jogszerző idő számításánál a Ktv.-ben meghatározott jogviszonyok beszámításra kerülhetnek-e, vagy a Kjt.-ben foglaltak szerint a jubileumi jutalomra jogosító időt újra kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...közszolgálati jogviszonyban töltött időt,– a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá– a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban,munkaviszonyban, valamint– a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban,– a Kjt., illetőleg a Ktv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

"Nyoma veszett" munkaszerződés – hogyan pótolható?

Kérdés: 32 éve cégünknél dolgozó munkavállaló munkaszerződése nincs meg. Milyen módon lehet ezt törvényesen pótolni?
Részlet a válaszából: […] ...– figyelemmel a kérdésben foglalt különös helyzetre– szükséges rögzíteni a munkaviszony kezdő időpontját, hiszen ez meghatározóegyes, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel kapcsolatos jogosultságokesetében (pl. végkielégítés, felmondási idő)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Kisgyermekes munkavállaló visszatérése a munkába

Kérdés: Egy kisgyermekes anyuka 2005. augusztus 4-étől első gyermekével, 2007. május 12-től második gyermekével vette igénybe a szülési szabadságot, és 2009. február 1-jétől pedig úgy kívánja bölcsődébe vinni a gyermekeket, hogy ettől az időponttól kezdve 6 órás munkaviszony keretében visszatérne dolgozni. Mikor szükséges a GYED-et lemondani és bejelenteni az anyukát munkaviszonyba? További kérdésem, hogy kiadható-e számára a 2005-2009 közötti időszak alatt összegyűlt szabadsága, évenként 24 munkanap?
Részlet a válaszából: […] ...a)pontja szerint a saját háztartásában nevelt gyermek után, a gyermek harmadikéletévének betöltéséig gyermekgondozási segélyre (GYES) jogosult a szülő. AGYED-et felváltja tehát a GYES, és a Cst. 21. §-a b) pontja szerint a GYES-benrészesülő személy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Tandíj-finanszírozás – a szakképzési hozzájárulás terhére?

Kérdés: Ha egy dolgozónkat felsőfokú oktatási intézményben szeretnénk tovább képezni, akkor van-e lehetőségünk arra, hogy a szakképzési hozzájárulás terhére finanszírozzuk a tandíját? Ha van rá mód, akkor hol tudhatjuk meg, milyen konkrét lépéseket kell tenni ennek érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...a Szaktv.szabályai szerint le lehet vonni. Az így fennmaradó összeget csökkenthetik asaját munkavállalók számára szervezett képzés egyes költségei, és így csak anettó kötelezettség összegét kell ténylegesen befizetni. A saját munkavállalók számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Rendes szabadság – számítása további munkaviszonyban

Kérdés: Ha egy 56 éves munkavállalónak két cégnél 4-4 órás munkaviszonya áll fenn, mind a két helyen ki kell adni részére a 30-30 nap szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...19.) Ugyanakkorminden munkaviszonyban különállóan kell elbírálni a munkavállalót megilletőszabadság mértékét. Ha a munkavállalót az egyes munkaviszonyokban bármilyenokból eltérő mértékű szabadság illeti meg, a munkavállaló köteles a munkakörétellátni abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Nyelvvizsga és besorolás

Kérdés: Egyik kolléganőm 2005 májusában záróvizsgázott az ELTE főiskolai karán, könyvtár-informatikus szakon. Tanulmányai megkezdésekor "A" vagy "B" típusú nyelvvizsga volt a kötelező előírás. 2003-ban, a vizsgák megkezdése előtt csak úgy kapták meg az indexet, ha aláírták nyelvvizsga-követelményként a "C" típusú vizsga elfogadását. Az írásbeli "B" típusú vizsgát 2007-ben megszerezte, a szóbeli nem sikerült. Közben elmúlt 40 éves. Ebben az esetben van-e mód eltekinteni a szóbeli nyelvvizsgától a diploma megszerzéséhez? Van-e mód a "D"-ből "F" kategóriába való átsorolásra a záróvizsga alapján?
Részlet a válaszából: […] ...szak megnevezése informatikus-könyvtáros szakra].A Korm. rendelet (1.) 1. sz. melléklete szólt afelsőoktatásban a bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi alapképzésiszakok általános képesítési követelményeiről, és e melléklet 6.2.1.c pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

GYES-es kismama foglalkoztatásához kapcsolódó támogatás

Kérdés: GYES-en lévő kismamát szeretnék felvenni, milyen állami kedvezmények kapcsolódnak a kismama foglalkoztatásához? Szükséges, illetve lehetséges-e egyáltalán álláskeresőként regisztrálnia magát ahhoz, hogy munkáltatóként igénybe tudjuk venni utána a foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményeket?
Részlet a válaszából: […] ...Pftv. 4. §-a alapján Start Plusz kártya kiváltásárajogosult az a személy, aki gyermekgondozási segély (a továbbiakban: GYES)folyósításának megszűnését követő egy éven belül kíván foglalkoztatásrairányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

13. havi illetmény – jogszerző-e a szülési szabadság és GYED ideje?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban állok, és jelenleg gyermekemmel GYED-en vagyok. A tavalyi évben két hónapot dolgoztam, aztán szülési szabadságon voltam, majd ezt követően kerültem GYED-re. A munkáltatóm csak a két hónapra eső 13. havi illetményemet fizette ki arra hivatkozással, hogy a jogviszonyom hat hónapot meghaladóan szünetelt. Kérdésem: tényleg nem jár-e abban az évben a 13. havi teljes illetmény, amelyben dolgoztam is, és csak az év egy részében voltam szülési szabadságon és GYED-en?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szabályai szerint a közalkalmazott 13. haviilletményre jogosult, ha az adott évben tizenkét hónap közalkalmazottijogviszonnyal rendelkezik. Ha a közalkalmazott ennél rövidebb jogviszonybantöltött idővel rendelkezik, akkor a 13. havi illetmény időarányosan jár,feltéve hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.
1
76
77
78
79