407 talált cikk a fizetés nélküli szabadság kifejezésre

Kérdés: Egy cég jogutód nélküli megszűnése esetén a munkavállalókat átveszi egy másik munkáltató, aki elismeri a jogfolytonosságot. Ebben az esetben tarthat-e igényt végkielégítésre a munkavállaló, ha aláír az új munkáltatónál? Beszélhetünk-e ilyen esetben egyáltalán jogutód nélküli megszűnésről? Az új munkáltató köteles-e ugyanazokkal a feltételekkel átvenni az alkalmazottat? Ilyenkor mi történik a felhalmozott szabadsággal? A helyzetet árnyalja, hogy először a munkavállaló (egyébként GYED-en/GYES-en lévő anyuka) az Mt., majd a Kjt., azután egy újabb jogviszonyváltáskor ismét az Mt. hatálya alá került. Nem kellett volna a Kjt. hatálya alá kerüléskor a szabadságot pénzben megváltani?

Kérdés: Felmondhat-e a munkáltató a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon (gyermekgondozást segítő ellátáson) lévő munkavállaló helyére felvett másik munkavállalónak azzal az indokkal, hogy visszaveszi a korábbi munkavállalóját ugyanabba a munkakörbe, és nincs másik felajánlható munkakör a részére? Kötelező-e visszavenni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévőt a korábbi munkakörébe, vagy fel lehet ajánlani neki egy másik munkakört? Fel lehet-e mondani neki, ha nem fogadja el a felajánlott másik munkakört? Mit tehet a munkáltató, ha a két személy közül csak egyet kíván foglalkoztatni? Mindkét munkavállalónak határozatlan idejű munkaszerződése van.

Kérdés: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka esetében megtagadhatja-e a munkáltató a bérkorrekciót arra hivatkozva, hogy a cégnél teljesítményalapú béremelés van, így munkavégzés hiányában neki nem tudnak emelni a munkabérén?

Kérdés: A Kttv. és a Kjt. hatálya alá tartozó munkába visszatérő kismamák esetén a munkáltatók folyamatosan megtagadják az Mt. 59. §-ának alkalmazását, mely rendelkezés előírja, hogy a munkáltató az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét megszűnését követően köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. Tudomásom szerint sem a Kttv., sem a Kjt. nem zárja ki ennek a jogszabálynak az alkalmazását. Van olyan törvényi paragrafus, amelyre hivatkozva a munkáltató megtagadhatja ezt az illetménykorrekciót GYED-ről, illetve GYES-ről visszatérő édesanyák tekintetében?

Kérdés: Pedagógus helyettesítése és a helyettesítési óradíj összegének meghatározásában kérném szíves segítségüket két esetben. A pedagógus 2025. I. 20-tól a tanév végéig a munkáltató által engedélyezve távol van, az egyik kolléga vállalta heti 10 órában az ő délutáni helyettesítését. Ez tartós helyettesítés, az óradíjat hogyan kell számolni? A másik esetben a pedagógus 2025. I. 21-től kórházba került, az ő távolléte esetében kb. 3-4 héttel számolunk, a helyettesítését végző kollégák helyettesítését és a helyettesítési óradíjakat hogyan kell helyesen számolni?

Kérdés: Abban az esetben, ha mindkét szülő igénybe veszi a gyermek gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot, megilleti-e mindkét szülőt a munkaviszonyra tekintettel a felmondási védelem?

Kérdés: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó kismamát a munkáltató minőségi cserére hivatkozva nem kívánja visszavenni az eredeti pozíciójába. Hivatkozhat-e erre a munkáltató? Amennyiben igen, akkor ez kiskapu lehet-e a jövőben azoknál a munkáltatóknál, akik nem is akarják, hogy visszatérjen dolgozni a kismama, mert a helyén határozatlan idejű munkaszerződéssel már más dolgozik?

Kérdés: Ha az édesanya mellett az édesapa is él a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság lehetőségével, őt is megilleti az első hat hónapra szabadság, azaz munkában töltött időnek minősül, ugyanúgy, mint az édesanyánál is?

Kérdés: GYED-en lévő kismamát foglalkoztathatja-e a GYED folyósítása alatt a munkáltatója kismama-szövetkezeten keresztül? Amennyiben igen, megmaradhat-e az eredeti jogviszonya, amin gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát tölti?

Kérdés: Az év végi leállás idejére – mivel ennek pontos időtartama is csak most konkretizálódott cégünknél – nem maradt elegendő szabadsága minden dolgozónak. Ilyen esetben állásidő-fizetési kötelezettsége lenne a munkáltatónak. Alapesetben fizetés nélküli szabadságot csak a munkavállaló kérelmezhet. De szabályos eljárás-e az, ha a munkáltató és a munkavállaló megállapodást kötnek a fizetés nélküli szabadságról az érintett időszakra vonatkozóan?