972 talált állásfoglalás a felmondás kifejezésre

Kérdés: 2009 januárjában a cégem 300 000 Ft-ot utalt a számlámra bónusz címén. Azt mondták, hamarosan küldik az erről szóló papírt. Most, 8 hónap után kaptam egy papírt visszadátumozva, hogy bónuszként átutalják nekem ezt az összeget, cserébe én vállalom azt, hogy ha 12 hónapon belül felmondok, ezt az összeget vissza kell fizetnem, illetve az utolsó fizetésemből levonják. Mit tehetek ebben a helyzetben?

Kérdés: Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?

Kérdés: Munkanélküliek foglalkoztatásához kapcsolódóan részesül cégünk bértámogatásban. A támogatás egyik feltétele, hogy a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze a munkanélküli felvétele. Megsértjük-e ezt a feltételt, és ezzel együtt vissza kell-e fizetnünk a támogatást, ha megszüntetjük az előrehozott öregségi nyugdíjazásban részesülő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött néhány munkavállalónk munkaviszonyát?

Kérdés: Az utóbbi időben számos probléma merült fel a végkielégítések kifizetésével kapcsolatban. Cégünk több munkaszerződésben alkalmaz olyan megoldást, miszerint a munkavállaló a munkáltatói rendes felmondás esetére a törvényi mértéktől magasabb összegű végkielégítést kap. Önök szerint ez jogszerűnek tekinthető?

Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?

Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?

Kérdés: Cégünk a délelőttös műszak végén és a délutános műszak elején – a munkavállalók együttes oktatása érdekében – kötelező munkavédelmi oktatást szervezett, egyik munkatársunk azonban megtagadta a részvételt. Az oktatás megkezdését követően kollégáját kérte meg arra, hogy helyette is írja alá a jelenléti ívet, majd ezek után engedély nélkül eltávozott. Számon kértük a mulasztást, ám arra nem tudott ésszerű okot találni. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát. Helyesen jártunk-e el?

Kérdés: 2007-ben négy féléves, levelező tagozatos iskolai képzésre iratkoztam be, amelyre később tanulmányi szerződést is kötöttünk. Ebben szerepel, hogy amennyiben az előírt tanulmányi időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, és nem mutatom be az iskola elvégzését igazoló okmányt, akkor a munkáltató megszünteti a tanulmányi szerződést, és köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatást. Már két év letelt, de ehhez képest tanulmányaim felét teljesítettem csak. Cégünk forgalma tavaly jelentősen megugrott, ráadásul a kolléganőm is szülni ment és én vettem át a feladatait. A munkák miatt még a munkaidő-kedvezményt sem tudtam igénybe venni, az iskolai foglalkozásokon sem tudtam részt venni, a vizsgáimat halasztani kényszerültem, sőt a vizsgaidőszak alatt is számos alkalommal be kellett mennem a munkahelyemre. Ennek ellenére a munkáltatóm a tanulmányi szerződés fenti kikötésére hivatkozva felszólított a tandíj és tanulmányi szabadságra fizetett munkabér visszafizetésére. Mit tegyek, a szerződés alapján valóban köteles vagyok fizetni?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A rendes felmondás közlésének napján a munkavállaló a munkakezdéskor megjelent a munkahelyén, majd ezt követően átadtuk számára a felmondólevelet. A munkavállaló ezután eltávozott, mint később megtudtuk azért, hogy keresőképtelen állományba vetesse magát. Megítélésünk szerint egyértelmű, hogy munkára képes állapotban volt, amikor átadtuk számára a felmondást. A Szerkesztőség szerint jogellenes-e a munkaviszony megszüntetése?

Kérdés: A közelmúltban vettünk fel egy munkavállalót három hónapos próbaidővel. A munkavállaló a munkába állását követő héten keresőképtelen beteg lett, a betegsége immáron több mint egy hónapja tart. A kérdésünk: vajon a próbaidőbe beleszámít-e a betegség időtartama, vagy az automatikusan meghosszabbodik azokkal az időszakokkal, melyeket a munkavállaló a munkahelyétől távol tölt?