Új Ptk. a közszolgálatban

Kérdés: Kérjük, foglalják össze számunkra, hogy az új Ptk. március 15-étől mennyiben érinti a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatókat!
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv.-t ettől az időponttól az egyes törvényeknek az új Ptkmódtv. módosítja. Az egyik lényeges módosítás, hogy a rendeltetésellenes joggyakorlás helyett az új Ptk. a joggal való visszaélés fogalmát vezeti be; ezzel összefüggésben a Kttv. 10. §-ának (1) bekezdésében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 17.

Jogkövetkezmények vétkes kötelezettségszegésért – a munkavállalók ellenőrizhetősége

Kérdés: A konkrét esetben a vagyonőrök a munkáltatóval vállalkozási szerződésben álló cég alkalmazottai. Többük magatartását sok munkavállaló kifogásolja, mivel számos esetben nem megengedett erőszakosságot, a rendőrségnél szokásos hatósági fellépést is túllépve már-már zaklatják a munkavállalókat. A vagyonőrök tételes csomagátvizsgálást, motozást, zsebek tartalmának kiürítését és rendszeres alkoholszondáztatást, egy személy esetében sebesség-ellenőrzést végeznek. Hatósági magatartást alkalmazva a láthatósági mellényt – mely egyébként kötelező – nem viselő, kerékpárral közlekedő munkavállalókat a kerékpárról leszállítják, és még azt sem engedik meg, hogy a kerékpárt tolva a munkahelyen felejtett láthatósági mellényért visszamenjenek. A kerékpárok világítását külön ellenőrzik, és a szerintük nem megfelelő világítás esetén a munkavállaló szabályszegő magatartását jegyzőkönyvezik. A "szabálysértésekről" készült jegyzőkönyveket a munkáltató rendészeti vezetője a szabályszegő munkavállaló vezetőjének megküldi, és kéri a felelősségre vonását. A kialakult gyakorlat szerint az új Mt. 56. §-a alapján a munkavállaló ellen ún. fegyelmi eljárást folytatnak le – kollektív szerződésünkben az eljárási szabályok megtalálhatók –, és a munkavállalókat ún. "pénzbírsággal" sújtják, amely azt jelenti, hogy a munkavállaló személyi alapbérét meghatározott időre 5-15 E Ft között csökkentik. Jogszerű-e a vagyon­őrök eljárása, illetve az új Mt. 56. §-át a munkaviszonnyal szorosan össze nem függő témakörökben a helyi vezetők alkalmazhatják-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Mt. szerint a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. március 18.

Jogorvoslati lehetőségek jogellenes adatkezelés esetén

Kérdés: Településünkön az alpolgármester megszegte titoktartási kötelezettségét, és hivatali nyilvántartás adatait adta ki másoknak egy konkrét személyről. Ilyen esetben ezt a jogsértést kinek kell bejelenteni, főként arra tekintettel, hogy a jegyző nem lépett fel vele szemben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben megjelölt esetben a konkrét körülmények ismerete nélkül nem állapítható meg, hogy megvalósult-e, illetve milyen mértékű jogsértés valósult/valósulhatott meg. Erre figyelemmel általános tájékoztatás nyújtására van módunk a tekintetben, hogy egy esetleges...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. október 8.

Fegyelmi felelősség az elmaradt osztálykirándulásért

Kérdés: Az év végi osztálykirándulás kapcsán történt: az egyik kísérő tanár nem csatlakozott a csoporthoz a megbeszélt helyen (HÉV-megállóban). Mivel a kiküldetési szabályzatunk szerint az osztálykiránduláson osztályonként két fő felnőtt kísérő pedagógus kell, hogy részt vegyen (akik közül az egyik az adott csoport osztályfőnöke), az osztályfőnök egyedül nem vállalta a kirándulás vezetését. Így a kirándulás – a gyerekeknek nagy csalódást, a szülőknek költséget okozva – elmaradt. A kísérő tanár azzal védekezett, hogy félreértés történt, és ő egy másik HÉV-megállóban várakozott, az osztályfőnököt pedig nem tudta elérni a mobiltelefonján. Megalapoz-e ez fegyelmi eljárást?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az Mt. 103. § (1) bekezdés a) pontja szerint – mely aközalkalmazottakra is irányadó – a munkavállaló köteles az előírt helyen ésidőben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzéscéljából a munkáltató rendelkezésére állni (azaz várni a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 29.

Kölcsönzött munkavállaló fegyelmi felelőssége

Kérdés: Egyik kölcsönvevő partnerünktől kaptunk egy jegyzőkönyvet fegyelmi tárgyalásról, illetve egy határozatot, amely az egyik kölcsönzött munkavállalónk havi prémiumának 15%-os mértékű csökkentéséről szól. A határozat utal a kölcsönvevő kollektív szerződésében foglaltakra. Végrehajtható ez a határozat, és csökkenthetjük a munkabért?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállalóáltal történt vétkes megszegése esetére kollektív szerződés – az eljárásiszabályok meghatározása mellett – a rendkívüli felmondáson kívül egyébjogkövetkezményeket is megállapíthat. A kollektív...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 8.

Hátrányos jogkövetkezmény vagy munkáltatói kárigény

Kérdés: Egyik üzemünkben állandó gondot jelent, hogy a férfiöltözőben a szekrényeket összefirkálják a munkavállalók. A feliratokat viszonylag könnyű eltávolítani, de úgy tűnik, amíg valamilyen hatásos szankciót nem alkalmazunk, nem marad abba a firkálás. Van kollektív szerződésünk, amely szabályozza a fegyelmi eljárást is. Arra gondoltunk, hogy mivel nem tudjuk pontosan megadni, kik az elkövetők, firkálás észlelése esetén az adott műszakban dolgozó összes férfi kollégára 50%-os havi mozgóbér-csökkentést szabunk ki. Ezt a büntetést – maximum egy hónapra – megengedi a kollektív szerződés. Lehetséges ez a Munka Törvénykönyve alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. az ún. egyéb hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásátcsak egyéni felelősség alapján teszi lehetővé. A kollektív szerződésbe foglalteljárási szabályok mellett a munkáltató kötelezettsége bizonyítani, hogy azeljárás alá vont munkavállaló valóban vétkes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. július 18.

Tűzvédelmi szabálysértés – ha egy darabig elnézte a munkáltató

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal szemben – a kollektív szerződésünk 1. számú melléklete alapján – fegyelmi eljárást indítottunk. A művezető ugyanis rajtakapta, hogy az egyik anyagraktárban dohányzott. A raktárban több helyen ki van írva a falra, hogy nyílt láng használata tilos, ez tűzvédelmi előírás. Az első meghallgatáson a munkavállaló azzal védekezett, hogy évek óta ott dohányzik, és nem is ő az egyetlen. Kollégáival még egy hamutartót is kitettek. Elbizonytalanodtunk, hogy lehet-e most fegyelmit adni a munkavállalónak, ha ezek szerint a raktárvezető, művezető hónapokig szó nélkül eltűrte a tűzvédelmi szabályok megsértését?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint ún. egyéb hátrányos jogkövetkezmény kiszabásárakollektív szerződés felhatalmazása esetén van lehetőség, ha a munkavállaló amunkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegi [Mt. 109. § (1)bek.]. Jelen esetben a kötelezettségszegés abban áll,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 27.

Fegyelmi tárgyalás – lehet-e kettőnél több?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunkkal szemben fegyelmi eljárást indítottunk. Az első fegyelmi tárgyaláson nem sikerült felderíteni a tényállást, és az ügy bonyolultságára tekintettel fennáll a veszélye, hogy a kitűzött második tárgyaláson sem tudjuk lezárni az ügyet. Nem egyértelmű számunkra, hogy a törvény lehetővé teszi-e, hogy egy fegyelmi eljárásban kettőnél több fegyelmi tárgyalást tartsunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 50. § (1) bekezdése értelmében a fegyelmi tanács avizsgálóbiztos előterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart.A Kjt. 50. § (5) bekezdése szerint amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volttisztázható, további nyolc napon belül újabb...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 4.

Lemondhat-e a közalkalmazott a fegyelmi eljárás alatt?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk ellen fegyelmi eljárás van folyamatban. A közalkalmazott közölte, hogy lemondással még azt megelőzően meg fogja szüntetni a jogviszonyát, hogy a fegyelmi büntetést kiszabhatnánk. Mivel olyan súlyos kötelezettségszegést követett el, ami előreláthatólag akár az elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabását is magával vonhatja, egyértelműen arra következtetünk, hogy a közalkalmazott csak azért akar lemondani, hogy így elkerülje a reá nézve kedvezőtlenebb elbocsátást. Vajon jogszerűen megteheti ezt a közalkalmazott, azaz lemondhat-e a fegyelmi felelősségre vonás elkerülése érdekében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. értelmében a közalkalmazott a határozatlan idejűközalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti [Kjt. 25. § (2)bek. c) pontja, 28. § (1) bek.]. Ez alól az sem jelent kivételt, ha aközalkalmazott ellen fegyelmi eljárás van folyamatban. A lemondás joga...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Gazdasági vezető elleni fegyelmi eljárás lefolytatói

Kérdés: Pénzügyi jellegű kötelezettségszegés alapos gyanúja miatt kell fegyelmi eljárást indítani a fővárosi önkormányzat által fenntartott egészségügyi költségvetési szerv gazdasági vezetője ellen. Ki jelölheti ki a vizsgálóbiztost, illetve a főpolgármester által megbízott magasabb vezető esetében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása kinek a hatáskörébe tartozik? A Kjt. 49. vagy 53/A §-át kell-e alkalmazni? Az 53/A. §. csak törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetében irányadó, vagy minden esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 356/2008. Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése alapján agazdasági vezetőé egyértelműen magasabb vezetői pozíciónak minősül. A Kt. 8. §(1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerint a helyi önkormányzati költségvetésiszerv irányító szervének vezetője a helyi önkormányzat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 7.