Találati lista:
21 Új Ptk. a közszolgálatban
Kérdés: Kérjük, foglalják össze számunkra, hogy az új Ptk. március 15-étől mennyiben érinti a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatókat!
22 Jogkövetkezmények vétkes kötelezettségszegésért – a munkavállalók ellenőrizhetősége
Kérdés: A konkrét esetben a vagyonőrök a munkáltatóval vállalkozási szerződésben álló cég alkalmazottai. Többük magatartását sok munkavállaló kifogásolja, mivel számos esetben nem megengedett erőszakosságot, a rendőrségnél szokásos hatósági fellépést is túllépve már-már zaklatják a munkavállalókat. A vagyonőrök tételes csomagátvizsgálást, motozást, zsebek tartalmának kiürítését és rendszeres alkoholszondáztatást, egy személy esetében sebesség-ellenőrzést végeznek. Hatósági magatartást alkalmazva a láthatósági mellényt – mely egyébként kötelező – nem viselő, kerékpárral közlekedő munkavállalókat a kerékpárról leszállítják, és még azt sem engedik meg, hogy a kerékpárt tolva a munkahelyen felejtett láthatósági mellényért visszamenjenek. A kerékpárok világítását külön ellenőrzik, és a szerintük nem megfelelő világítás esetén a munkavállaló szabályszegő magatartását jegyzőkönyvezik. A "szabálysértésekről" készült jegyzőkönyveket a munkáltató rendészeti vezetője a szabályszegő munkavállaló vezetőjének megküldi, és kéri a felelősségre vonását. A kialakult gyakorlat szerint az új Mt. 56. §-a alapján a munkavállaló ellen ún. fegyelmi eljárást folytatnak le – kollektív szerződésünkben az eljárási szabályok megtalálhatók –, és a munkavállalókat ún. "pénzbírsággal" sújtják, amely azt jelenti, hogy a munkavállaló személyi alapbérét meghatározott időre 5-15 E Ft között csökkentik. Jogszerű-e a vagyonőrök eljárása, illetve az új Mt. 56. §-át a munkaviszonnyal szorosan össze nem függő témakörökben a helyi vezetők alkalmazhatják-e?
23 Jogorvoslati lehetőségek jogellenes adatkezelés esetén
Kérdés: Településünkön az alpolgármester megszegte titoktartási kötelezettségét, és hivatali nyilvántartás adatait adta ki másoknak egy konkrét személyről. Ilyen esetben ezt a jogsértést kinek kell bejelenteni, főként arra tekintettel, hogy a jegyző nem lépett fel vele szemben?
24 Fegyelmi felelősség az elmaradt osztálykirándulásért
Kérdés: Az év végi osztálykirándulás kapcsán történt: az egyik kísérő tanár nem csatlakozott a csoporthoz a megbeszélt helyen (HÉV-megállóban). Mivel a kiküldetési szabályzatunk szerint az osztálykiránduláson osztályonként két fő felnőtt kísérő pedagógus kell, hogy részt vegyen (akik közül az egyik az adott csoport osztályfőnöke), az osztályfőnök egyedül nem vállalta a kirándulás vezetését. Így a kirándulás – a gyerekeknek nagy csalódást, a szülőknek költséget okozva – elmaradt. A kísérő tanár azzal védekezett, hogy félreértés történt, és ő egy másik HÉV-megállóban várakozott, az osztályfőnököt pedig nem tudta elérni a mobiltelefonján. Megalapoz-e ez fegyelmi eljárást?
25 Kölcsönzött munkavállaló fegyelmi felelőssége
Kérdés: Egyik kölcsönvevő partnerünktől kaptunk egy jegyzőkönyvet fegyelmi tárgyalásról, illetve egy határozatot, amely az egyik kölcsönzött munkavállalónk havi prémiumának 15%-os mértékű csökkentéséről szól. A határozat utal a kölcsönvevő kollektív szerződésében foglaltakra. Végrehajtható ez a határozat, és csökkenthetjük a munkabért?
26 Hátrányos jogkövetkezmény vagy munkáltatói kárigény
Kérdés: Egyik üzemünkben állandó gondot jelent, hogy a férfiöltözőben a szekrényeket összefirkálják a munkavállalók. A feliratokat viszonylag könnyű eltávolítani, de úgy tűnik, amíg valamilyen hatásos szankciót nem alkalmazunk, nem marad abba a firkálás. Van kollektív szerződésünk, amely szabályozza a fegyelmi eljárást is. Arra gondoltunk, hogy mivel nem tudjuk pontosan megadni, kik az elkövetők, firkálás észlelése esetén az adott műszakban dolgozó összes férfi kollégára 50%-os havi mozgóbér-csökkentést szabunk ki. Ezt a büntetést – maximum egy hónapra – megengedi a kollektív szerződés. Lehetséges ez a Munka Törvénykönyve alapján?
27 Tűzvédelmi szabálysértés – ha egy darabig elnézte a munkáltató
Kérdés: Egyik munkavállalónkkal szemben – a kollektív szerződésünk 1. számú melléklete alapján – fegyelmi eljárást indítottunk. A művezető ugyanis rajtakapta, hogy az egyik anyagraktárban dohányzott. A raktárban több helyen ki van írva a falra, hogy nyílt láng használata tilos, ez tűzvédelmi előírás. Az első meghallgatáson a munkavállaló azzal védekezett, hogy évek óta ott dohányzik, és nem is ő az egyetlen. Kollégáival még egy hamutartót is kitettek. Elbizonytalanodtunk, hogy lehet-e most fegyelmit adni a munkavállalónak, ha ezek szerint a raktárvezető, művezető hónapokig szó nélkül eltűrte a tűzvédelmi szabályok megsértését?
28 Fegyelmi tárgyalás – lehet-e kettőnél több?
Kérdés: Egyik közalkalmazottunkkal szemben fegyelmi eljárást indítottunk. Az első fegyelmi tárgyaláson nem sikerült felderíteni a tényállást, és az ügy bonyolultságára tekintettel fennáll a veszélye, hogy a kitűzött második tárgyaláson sem tudjuk lezárni az ügyet. Nem egyértelmű számunkra, hogy a törvény lehetővé teszi-e, hogy egy fegyelmi eljárásban kettőnél több fegyelmi tárgyalást tartsunk?
29 Lemondhat-e a közalkalmazott a fegyelmi eljárás alatt?
Kérdés: Egyik közalkalmazottunk ellen fegyelmi eljárás van folyamatban. A közalkalmazott közölte, hogy lemondással még azt megelőzően meg fogja szüntetni a jogviszonyát, hogy a fegyelmi büntetést kiszabhatnánk. Mivel olyan súlyos kötelezettségszegést követett el, ami előreláthatólag akár az elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabását is magával vonhatja, egyértelműen arra következtetünk, hogy a közalkalmazott csak azért akar lemondani, hogy így elkerülje a reá nézve kedvezőtlenebb elbocsátást. Vajon jogszerűen megteheti ezt a közalkalmazott, azaz lemondhat-e a fegyelmi felelősségre vonás elkerülése érdekében?
30 Gazdasági vezető elleni fegyelmi eljárás lefolytatói
Kérdés: Pénzügyi jellegű kötelezettségszegés alapos gyanúja miatt kell fegyelmi eljárást indítani a fővárosi önkormányzat által fenntartott egészségügyi költségvetési szerv gazdasági vezetője ellen. Ki jelölheti ki a vizsgálóbiztost, illetve a főpolgármester által megbízott magasabb vezető esetében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása kinek a hatáskörébe tartozik? A Kjt. 49. vagy 53/A §-át kell-e alkalmazni? Az 53/A. §. csak törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetében irányadó, vagy minden esetben?
