Emelt összegű végkielégítésre való jogosultság – a meghatározó időpont

Kérdés: Az Mt. 77. §-a (2) bekezdésének első pontja szerint a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. Az Mt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint a végkielégítés az Mt. 77. §-ának (3) bekezdése szerinti mértéke attól függően, hogy a munkaviszony három–öt, tíz–tizenöt, húsz–huszonöt éve áll fenn, további egyhavi, kéthavi vagy háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha például a munkaviszony a munkáltató felmondása alapján, és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. Hogyan kell értelmezni az emelt összegű végkielégítésre vonatkozó jogosultsági feltételt? Mikor kell a munkáltatónak vizsgálni, hogy a munkavállaló védett korúnak minősül-e, ami alapján az emelt összegű végkielégítés megilleti? A védett korúak egységesen a felmondás közlésének időpontjában válnak jogosulttá az emelt összegű végkielégítésre is, vagy pedig a felmondási idő hossza, illetve az ötéves védett időszakból még hátralévő idő befolyásolja ezt a jogosultságot, és például a nyugdíjhoz már közel álló védett korú munkavállaló egy hosszabb felmondási idő alatt a munkaviszony megszűnéséig „elveszti” jogosultságát a magasabb összegre? Konkrét példával: a munkavállaló munkaviszonya a felmondás közlésének időpontjában öt éve áll fenn, így kéthavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult. A munkavállaló a felmondás közlésekor védett korú, de a felmondási idő alatt betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (illetve megszerzi az előírt szolgálati időt), ami alapján a munkaviszony megszűnésekor már nyugdíjas munkavállalónak minősül. Jár-e a munkavállalónak az emelt összegű végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonyaa) a munkáltató felmondása,b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagyc) az Mt. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján – azaz jogviszonyváltás, vagy másképp jogállásváltozás folytán – szűnik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése – a védett kor

Kérdés: A vezető tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetésére az Mt. általános szabályait kell alkalmazni. A vezető tisztségviselőnél is számít a védett kor? Ha idén leváltják, de jövőre betölti az irányadó nyugdíjkorhatárt, akkor nála is figyelembe kell venni a végkielégítésnél a pluszjuttatásokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy a vezető tisztségviselő egyúttal vezető állású munkavállaló, azaz munkaviszonyban áll a munkáltatóval, ezért a munkaviszonyának megszüntetésére az Mt.-ben foglalt eltérésekkel [ld. Mt. 209–210. §] valóban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Nyugdíjasnak minősülés

Kérdés: Az egyik munkavállalónk február 28-án töltötte be a 65. életévét. Szervezeti okokra hivatkozással szeretnénk megszüntetni a jogviszonyát március végével. Nincs információnk arra vonatkozóan, hogy elindította-e a munkavállaló a nyugdíjazását. Védett korúnak minősül-e a munkavállaló, vagy nyugdíjasként kell-e kezelnünk? (Emelt összegű végkielégítésre jogosult-e, vagy akár indoklás nélkül is megszüntethetjük a jogviszonyát?)
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjasnak minősül – egyebek mellett – az a munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [Mt. 294. § (1) bek. g) pont ga) alpont]. Öregségi nyugdíjra résznyugdíj formájában már az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Kölcsönvevői kollektív szerződés hatálya – a végkielégítés összege

Kérdés: Humánszolgáltató cégként munkavállalók kölcsönzésével is foglalkozunk. Egyik munkavállalónk kikölcsönzését megszüntette a kölcsönvevő, erre hivatkozással felmondtunk neki, a felmondási ideje alatt már nem kell dolgoznia. A munkavállaló az egyenlő bér elvére hivatkozva jelezte, hogy mivel elmúlt 50 éves, igényt tart a kölcsönvevő kollektív szerződése szerinti emelt összegű végkielégítésre. Ez egyhavi távolléti díjjal jelent magasabb összeget, mint ami az Mt. szerint megilletné, és amit mi már kifizettünk neki. A kölcsönvevő kollektív szerződését kötelesek vagyunk tiszteletben tartani?
Részlet a válaszából: […] Abból kell kiindulni, hogy a kollektív szerződés hatálya azokra a munkavállalókra terjed ki, akik az aláíró munkáltatóval munkaviszonyban állnak [Mt. 279. § (3) bek.]. Mivel a kölcsönzött munkavállaló nem a kölcsönvevővel, hanem a kölcsönbe adóval áll munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Végkielégítés és a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszerzése

Kérdés: A közalkalmazottnak 2019. december 2. napján az óvoda lépcsőjén kifordult a térde. Bár aznap még dolgozott, de két nap múlva visszamenőlegesen keresőképtelenséget állapítottak meg nála, amit ekkor bejelentett a munkáltatónak. Később üzemi balesetként ismerték el az esetet. Ezt követően egy évig, 2020. december 1. napjáig keresőképtelen volt, majd kiadásra került részére a 2020. évi szabadsága. A keresőképtelenségét követően az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas minősítést kapott. Tájékoztattuk, hogy más felajánlható munkakör a munkáltatónál, illetve a fenntartónál nincs, majd közöltük a felmentést. Időközben tudtuk meg, hogy a közalkalmazott elindította a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges eljárást (leszázalékolást). Jár-e végkielégítés, illetve emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottnak (az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg a jogviszonya)? Változtat-e ezen, ha kiderül, hogy a felmentési idő lejártakor rokkantsági ellátásra jogosult? A felmentési idő alatt a munkáltató adhat-e fegyelmit, mert a közalkalmazott az adataiban történt jelentős változásról nem adott tájékoztatást? Ebben az esetben megváltozik-e a felmentéssel történt jogviszony megszüntetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont] – idetartozik az egészségügyi alkalmatlanság esete is, ami nem kötelező felmentési ok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Nyugdíjba vonulás és a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulása

Kérdés: 1956. augusztus 5-én születtem. Betöltött 64 év + 183 ledolgozott munkanap után mehetek el nyugdíjba, amely 2021. február 5-én jár le. Kulturális közalkalmazottként dolgozom mint fegyveres biztonsági őr. Szeretnék elmenni nyugdíjba 2021-ben, miként érinti ezt a november 1-jei közalkalmazotti jogviszony megszűnése? Alá kell írnom az erről szóló papírt? Ha nem írom alá, milyen következményei lesznek? Kinek kell felmondania? Kinek kell elindítani a nyugdíjazási kérelmet? Végkielégítést kaphatok, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Igényt tarthatok-e a Kjt. szerinti végkielégítésre? Mennyi a mértéke? Hány havi végkielégítésre tarthatok igényt?
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében a kulturális intézményben foglalkoztatottak Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva Mt. szerinti munkaviszonnyá alakul át 2020. november 1-jei hatállyal. Erre csak abban az esetben kerül azonban sor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Pedagógus II. fokozat megszerzése nyugdíj előtt

Kérdés: 1960-ban születtem, pedagógus vagyok. 2025-ben mehetek nyugdíjba, 65 évesen. Érvényes-e rám 5 évvel a nyugdíj előtti védett kor? Kötelezhetnek-e a Pedagógus II-be való átsoroláshoz szükséges minősítő vizsgára, vagy maradhatok a Pedagógus I. besorolásban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepel, hogy közalkalmazottként vagy munkavállalóként dolgozik pedagógus munkakörben. Mindkét esetben alkalmazandó azonban a következő szabály, amelyet az Mt. 66. §-ának (4) bekezdése tartalmaz: A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Közalkalmazott emelt összegű végkielégítésre való jogosultsága

Kérdés: A Kjt. 37. §-ának (7) bekezdése alapján a közalkalmazottat megillető végkielégítés négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a közalkalmazotti jogviszony az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Amennyiben a közalkalmazottat a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat alkalmatlannak minősítette, illetve a munkáltató által felajánlott munkakörben is alkalmatlannak minősült, jár-e a közalkalmazott részére a plusz négyhavi végkielégítés, ha három év múlva éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik a jogosultsági idővel? A közalkalmazott közel egy évig táppénzen volt, a táppénzkeretet kimerítette, és azért kezdeményezte a felmentését, hogy a rokkantsági ellátást igénybe tudja venni.
Részlet a válaszából: […] Elsőként szükséges rögzíteni, hogy a közalkalmazott számára az ún. emelt összegű végkielégítés abban az esetben jár, ha egyébként végkielégítésre is jogosult. Ha a végkielégítésre való jogosultság nem állapítható meg, akkor az emelt összegű végkielégítés is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Emelt összegű végkielégítés a nyugdíj előtt

Kérdés: 36 év köztisztviselői jogviszony után, ha egészségügyi okok miatt szűnik meg a jogviszony, a nyolchavi végkielégítésen kívül jár-e még a kéthavi végkielégítés, mivel a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához már csak három év lett volna hátra?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. szerint a húsz évet meghaladó tartamú közszolgálati jogviszonyban a végkielégítés mértéke nyolchavi illetménynek megfelelő összeg. Ez a mérték négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya az öregségi nyugdíjra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] Voltak változások az eltelt tizenhét év alatt. A legfontosabbak az alábbiak: 2009. január 1-jétől a Kjt. előírta, hogy ha ugyanazon felek egymással legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek, amennyiben a korábbi közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.
1
2
3