Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása

Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapjául szolgáló dokumentum nem normatív hatályú EMMI-utasítás, hanem csak egy levél, amelyben a miniszter javaslatokat fogalmazott meg az egészségügyi szolgáltatóknak a munkavégzés átszervezésére vonatkozóan. A normatív hatályú döntéseket a munkaviszonyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Együttalkalmazási tilalom – kivételek az egészségügyben

Kérdés: Az Eütev.tv. 14/D. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. Az Eütev.tv. 1. §-a szabályozza a törvény célját (itt egészségügyi dolgozókat említ), a 2. §-a a törvény hatályát. Az Eütev.tv. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvény rendelkezéseit a 4. § b) pontjában meghatározott, az egészségügyi ellátásában közre nem működő dolgozók tekintetében csak a törvényben külön nevesített esetekben kell alkalmazni. Az Eütev.tv. 4. §-ának b) pontja határozza meg az egészségügyben dolgozó fogalmát, míg a 4. § a) pontja az egészségügyi dolgozó fogalmát. Mindezek alapján az Eütev.tv 14/D. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás körébe [akik esetében a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti összeférhetetlenségi esetet nem kell alkalmazni] csak az egészségügyi dolgozókat, vagy az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókat egyaránt kell-e érteni, figyelemmel arra, hogy az Eütev.tv. 14/D. §-ának (1) bekezdése egyébként nem nevesíti külön az egészségügyben dolgozókat?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Közalkalmazotti jogviszony helyett megbízás

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szervnél (kórház) egészségügyi adminisztrátor munkakört közalkalmazotti jogviszony helyett megbízási szerződéssel el lehet-e látni kifejezetten a munkavállaló kérésére, figyelemmel az Eütev.-re?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy értjük, hogy az egészségügyi adminisztrátor egészségügyben dolgozónak minősül, azaz a törvényi fogalom alapján egészségügyi dolgozónak nem minősülő, az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Gyermekorvos üzemorvosi vizsgálata

Kérdés: 65 év feletti házi gyermekorvosnak hol kell részt vennie a jelenleg hatályos jogszabályok szerint üzemorvosi vizsgálaton, és milyen leleteket kell vinnie magával? Elegendő-e az elsőfokú területileg illetékes szakellátó véleménye, vagy egyből a másodfokú foglalkozás-egészségügyi szakellátóhoz kell fordulnia? Amennyiben így van, oda milyen vizsgálati leleteket köteles vinni?
Részlet a válaszából: […] Az Eütevtv. szerint egészségügyi tevékenység végzésére csak az az egészségügyi dolgozó jogosult, aki egészségi, mentális és fizikai állapotára tekintettel az adott tevékenység végzésére képes és alkalmas (munkaköri alkalmasság). Az egészségügyi tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Kisgyermekes orvos – ügyelhet hétvégén

Kérdés: Szakorvosjelölt vagyok, gyermekem kétéves. Napi 8 órában visszatérek az osztályomra orvosként dolgozni. Kismamaként kötelezhető vagyok-e hétvégén ügyelni szombaton vagy vasárnap 12 órában, 8-20-ig? Az Mt. az ügyeletet rendkívüli munkavégzésnek minősíti, azonban az egészségügyi jogszabályok nem. Beoszthatnak bármelyik hétvégén ügyelni? Védik a kismamákat, akiknek a gyereke három évnél fiatalabb. Ha igen, orvosként nincs jogom erre hivatkozni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig nem kötelezhető rendkívüli munkaidő vagy készenlét teljesítésére [Mt. 113. § (1) bek. a) pont és (2) bek. c) pont]. Ugyanakkor, az Eütevtv. szerint az egészségügyi ügyeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Pótlékok az idősek otthonában

Kérdés: Intézményünk bentlakásos idősek otthona, a terápiás munkatársaknak is adjuk az ágy melletti pótlékot. A kolléganő szülés után két évvel "papíron" visszajött, de a korábbi időszak ki nem vett szabadságát tölti, illetve az idei év arányos szabadságát (17 nap), tudván hogy hamarosan ismét elmegy táppénzre, mert már várandós. Ebben az esetben (relatív munkavégzés nélkül is) megilleti-e az ágy melletti pótlék? A korábbi év szabadságát és az idei év szabadságát (17 nap) külön kell ebben az esetben választani? Ágazati pótlékot kell-e adni? Vagy csak az alapbérrel kell számolni?
Részlet a válaszából: […] Ágy melletti pótlék jelenleg nincs. A 257/2000. Korm. rendelet 15/C. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja alapján egészségügyi kiegészítő pótlék illeti meg egyfelől a szociális intézményben a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Munkaidő felső határa az egészségügyben, több jogviszony esetén

Kérdés: Ha van két munkahelyem az egészségügyben, dolgozhatok heti 60 óránál többet?
Részlet a válaszából: […] Nem, mivel az egészségügyi ágazatimunkaidő-szabályok – az Mt.-vel ellentétben – nem egy foglalkoztatási jogviszonyra, hanem több jogviszonyra együttesen is meghatároznak bizonyos munkaidőkorlátokat. Az Eütev.tv. szerint az egészségügyi dolgozó által egy naptári héten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Egészségügyi szakképesítések megfeleltetése és a besorolás

Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre – külön jogszabályok alapján – megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.
Részlet a válaszából: […] Az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) vonatkozó rendeletváltozások során az azonos munkakör ellátására jogosító szakképesítések azonosító száma, ezen belül a szakképesítés szintjét jelző első két számjegy is megváltozhatott. Egyébként maga a szakképesítések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Egészségügyi menedzser bére

Kérdés: Közalkalmazottként a járóbeteg-szakellátásban dolgozom, egészségügyi menedzseri munkakörben. 2013-ban okleveles egészségügyi menedzserként végeztem mesterképzés keretében a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán, ennek megfelelően felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezem (az alapdiplomám nem egészségügyi diploma). Figyelemmel az Eütev. tv-re, a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete szerinti ágazatspecifikus munkakörök felsorolására, valamint 256/2013. Korm. rendelet irányadó rendelkezéseire, arra szeretnék választ kapni, hogy mint felsőfokú egészségügyi menedzseri végzettséggel rendelkező közalkalmazott, jogosult vagyok-e az egészségügyi-egészségügyben dolgozók ágazati béremelésére? A 356/2008. Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete ágazatspecifikus munkakörök között a 12. pontban említi az egészségügyi menedzsert, de a 256/2013. Korm. rendelet 1. melléklete nem nevesíti.
Részlet a válaszából: […] Az Eütev. tv. 11/A. §-ának (1) bekezdése az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti bér- vagy illetménymegállapítást egyfelől az egészségügyi dolgozóknak, másfelől a kormány által rendeletben meghatározott, egyes, az egészségügyben munkát vállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban

Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem egyértelmű, hogy az egészségügyben vagy a szociális szférában dolgozik-e, mivel a két területre eltérő jogszabályok vonatkoznak: a szociális szférára az Mt. és a Kjt., az egészségügyre az Eütev.tv. Az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontja és a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.
1
3
4
5