979 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: A Púétv. 77. §-ának (1) bekezdése, valamint 79. §-a (1)–(4) bekezdéseinek helyes értelmezése-e, hogy a 401/2023. Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése által felsorolt, a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkakörben foglalkoztatott számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében elrendelhető tevékenységek közül az eseti helyettesítés kizárólag a részben kötetlen munkarendben foglalkoztatott pedagógus számára rendelhető el, a kötetlen munkarendben foglalkoztatott vezető számára nem? Amennyiben a vezető vagy helyettese mégis ellát eseti helyettesítést, mert más munkaszervezéssel a feladat nem látható el, keletkezik-e többlettanításidíj-fizetési kötelezettség? Figyelemmel a 401/2023. Korm. rendelet 89. §-ának (3) bekezdésére, miszerint az iskolában foglalkoztatott vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott pedagógus heti legfeljebb nyolc órában ellátott többlettanításáért az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértékű többlettanítási óradíj jár. Többlettanításnak minősül ugyanis az eseti helyettesítés is. Amennyiben a vezető számára az eseti helyettesítésért mint többlettanításért többlettanítási óradíj jár, akkor már az első órától megilleti?

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Ezen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítés – hasonlóan a szabadsághoz – csak a beosztás szerinti munkaidő tartamára lehetséges? Az ilyen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítést külön fel kell tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban, vagy elegendő, ha pusztán rendes munkaidő kerül feltüntetésre – anélkül, hogy utalás lenne az ilyen mentesítésre?

Kérdés: Van-e jogi akadálya annak, hogy amennyiben a polgármesteri hivatalnál a jegyző tartósan akadályoztatva van (szülési vagy fizetés nélküli szabadság), a korábbi aljegyző legyen határozott időre jegyzőnek, valamint egy másik köztisztviselő aljegyzőnek kinevezve határozott időre szóló vezetői megbízással? Amennyiben nem, a helyettesítési díj esetében az egy naptári évben számított negyvennégy munkanapos megszorítás irányadó-e?

Kérdés: Sérti-e az Mt. 12. §-a szerinti egyenlő bánásmód követelményét, ha a munkáltató a nála a Szövtv. 10/B. §-a alapján foglalkoztatott diákok esetén a munkáltatónál munkaviszonyban álló dolgozókétól eltérő, más órabéres bérrendszer alapján számol el azonos vagy hasonló munkakörök betöltésénél?

Kérdés: Várandós kismama önkéntes tartalékos törzsőrmesterként állandó/tartós behíváson tartózkodik több mint fél éve. A kismama folyamatos foglalkoztatásban van, várandósságát közölte a felettesével, aki erre reagálva azonnal passzív állományba akarja őt tenni, arra hivatkozva, hogy nem tud részt venni a kiképzéseken, pedig egyébként irodai munkakört lát el, és felmentéssel rendelkezik egyenruha viselése és kiképzésen történő részvétel alól. A várandós nő a 2011. évi CXIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése szerint mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól. Tehát mentesül a munkakötelezettség alól, de ugyanúgy jogosult az alapbérére a kismama?

Kérdés: A szociális területen (szociális konyha, idősek klubja) dolgozó általános munkarendű közalkalmazottak esetében ünnepnapra jár-e a 100%-os munkaszüneti napra járó bérpótlék és egy pihenőnap is? Jár-e mindkettő?

Kérdés: A munkavállaló szabadságát töltötte 2024. XII. 30. napjától 2025. I. 6. napjáig. A decemberi és januári órabére ugyanaz, de a távollétidíj-növelő tétel miatt változik az egy órára eső bér. Ebben az esetben a december havi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni a munkavállaló szabadságát a 2024. XII. 30. – 2025. I. 6. közötti munkanapokra, mivel már megkezdte decemberben, tehát folytatólagos, vagy meg kell bontani, és a decemberi időszakra a decemberi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni, és a januári időszakra pedig a januári órabérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell fizetni? Az Mt. 125. §-a csak arról rendelkezik, hogy meg kell fizetni, de a számítás alapjáról nem látok rendelkezést. A munkavállaló szabadságmegváltása és a távolléti díj összegének számítása a kilépés hónapja szerint kell, hogy történjen, vagy a számfejtés hónapja szerint? Tekintve, hogy az utolsó munkában töltött nap után 5 munkanapon belül ki kell fizetni a kilépő bérét a munkavállalónak. Amennyiben a munkavállaló jogviszonya munkáltatói felmondással kerül megszűnésre, a felmentési időre járó díjazást milyen órabérrel kell kifizetni, ha a 15 nap felmentési idő két hónapot ölel fel? Ilyenkor a felmentési idő teljes időtartamára a megkezdett hónap alapbérével és távollétidíj-növelő tételével szükséges számolni, vagy meg kell bontani, és az átnyúló időszakot már a következő havi alapbérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell kifizetni?

Kérdés: A Púétv. szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógus jogviszonya fenntartása mellett korábban már kérte a nyugdíja megállapítását a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglaltak alapján, és azt azóta igénybe is veszi. Amennyiben a nyugdíj mellett foglalkoztatott pedagógus jelzi munkáltatójának, hogy szeretné jogviszonyát felmentéssel megszüntetni, az esetben a Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkáltató köteles-e felmentéssel – felmentési idő kiadásával – megszüntetni a jogviszonyt, vagy e tekintetben felajánlhatja-e például a közös megegyezés jogcímén történő jogviszony-megszüntetést? A Púétv. 3. §-ának 26. pontjában foglaltak alapján nyugdíjasnak minősülés vonatkozásában van-e különbség a tekintetben, hogy az érintett pedagógus öregségi nyugdíjat, vagy a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglaltak szerinti, „nők 40”-et igényelte meg korábban, vagy e vonatkozásban mindkét esetben egyaránt nyugdíjasnak minősül a pedagógus, és alkalmazható a Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti felmentési lehetőség? Ez alapján a végkielégítésre való jogosultság vonatkozásában is mindkét esetben nyugdíjasnak minősül már a pedagógus, és felmentés esetén sem illeti meg egyik esetben sem a végkielégítés? Amennyiben a munkáltató a pedagógus kérésére nyugdíjasnak minősülésre tekintettel felmentéssel szünteti meg a jogviszonyt, azt csak felmentési idő biztosítása mellett teheti meg?

Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?

Kérdés: Hogyan járunk el helyesen az alábbi esetben? Egy Kjt.-s alkalmazottunk, aki szakmai munkakörén túl vezetői megbízással rendelkezett, vezetői megbízása a határozott idő lejártát követően megszűnt, meghosszabbításra nem került. Esetében az illetményét milyen formában kell meghatározni? Az alapmunkakörébe visszahelyezzük, a bére viszont miként kellene, hogy változzon? Az alapmunkaköréhez tartozó illetményt kell meghatározni? Jól gondoljuk, hogy továbbra nem jár neki az a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, amit gyakorlatilag a vezetői megbízásért kapott? Illetve mi az, amire még gondolni kellene?