Pedagógus továbbképzése és előresorolása

Kérdés: A pedagógus-továbbképzés teljesítése 2013. szeptember 1-jétől nem lehet jogalapja a várakozási idő csökkentésének. Ez az intézkedés a jogszabályok értelmezése miatt csak később került be a köztudatba. Intézményünknél ez a következő problémákat jelenti a gyakorlatban.
1. A 2013-ban, de szeptember 1-je előtt teljesített továbbképzés esetén az előrelépésről szóló határozat 2014 elején született. E szerint a dolgozó 2017 helyett 2016-ban léphetne előre. Ez így jogszerű?
2. A 2013-ban, de szeptember 1-je után teljesített továbbképzésben részt vettek 2015 helyett már 2014-ben előreléptek. Ez jogszerűtlen? Ha igen, akkor megfelelő, ha a következő várakozási idejét egy évvel megnöveljük (azzal, hogy a magasabb illetményét visszavonni már nem lehet)?
3. Akinek a későbbiekben lenne esedékes az előrelépése a már kiadott munkáltatói határozat szerint, azt vissza kell vonni?
Egyik dolgozónk 2013 áprilisában teljesítette a továbbképzést, ekkor született határozat a beszámításról, ezért 2016 helyett 2015-ben léphetne előre. Az ő átsorolása jogos?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 2013. szeptember 1-jétől megváltoztatta a pedagógusok besorolási rendszerét. A kapcsolódó átmeneti szabályok alapján ezen időponttól kellett újból besorolni a pedagógusokat. A korábbi rendelkezések (pl. a 138/1992. Korm. rendelet 14. §-a, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Illetménypótlék beszámítása a távolléti díj összegébe

Kérdés: A Kjt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján illetménypótlékra jogosult vagyok. Ezzel kapcsolatosan kérdezni szeretném, hogy betegség miatti távollétem idejére – ami több mint 15 nap – a munkáltatónak a betegszabadságra járó távolléti díj 70%-ának megfelelő összegben kell-e megfizetni az illetménypótlékot, vagy ettől kevesebb összegben, ugyanis jelenleg a táppénz idejére nem fizeti meg a havi 20 000 Ft illetménypótlék összegét, még időarányosan számolva sem.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott szabály alapján a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha foglalkoztatására munkaideje legalább felében, jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Munkaviszony létesítése volt szakmunkástanulóval

Kérdés: Szakmai gyakorlatát nálunk töltő szakmunkás-iskolai tanulót az iskola befejezése után határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatjuk. A határozott idejű munkaviszonynál az 5 évbe bele kell számítani a szakmunkástanulóként nálunk töltött időt, vagy csak azt, amit munkaviszonyban tölt nálunk?
Részlet a válaszából: […] ...tanulószerződéses jogviszony idejét is be kellene számítani. Megjegyezzük, hogy ha a felek egymással a tanulószerződéses jogviszony beszámításában állapodnak meg, vagy a kollektív szerződés így szabályoz, mindez az Mt. alapján érvényes lesz – figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Hivatásos szolgálati viszony idejének beszámítása

Kérdés: Köztisztviselőnk hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idővel is rendelkezik. A Hszt. hatálya alá tartozó korábbi munkáltatója által kiállított szolgálati idő igazolása 1977. december 5-től 2007. augusztus 5-ig terjedő időszakot szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából tényleges szolgálati időként igazolja. Az igazolás kitér arra, hogy a fenti szolgálati időből 1982. október 27-től 2007. augusztus 5-ig hivatásos állományban teljesített szolgálatot. A hivatásos szolgálati jogviszonyt teljesített dolgozóknál miként kell értelmezni a hivatásos szolgálati jogviszonyt, a teljes szolgálati időt vagy csak a ténylegesen hivatásos állományban teljesített szolgálatot kell rajta érteni? Válaszukat kérem mind a köztisztviselő besorolására, mind a jubileumi jutalomra jogosító idő kiszámítására vonatkozóan megadni szíveskedjenek.
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő besorolásához, illetve jubileumi jutalmához figyelembe veendő időket a Kttv. szerint kell számítani, ezek az ún. közszolgálati jogviszonyban töltött idők. A besoroláshoz a Kttv. 8. §-ának (5)–(8) bekezdése, a jubileumi jutalomhoz a 150. § határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkáltatói követelések beszámíthatósága a munkabérrel szemben

Kérdés: Az Mt. 162. §-a szerint a levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs. Ezt hogyan kell érteni? A munkáltató általános jelleggel élhet beszámítással a munkavállaló munkabérével szemben, csak a levonásmentes munkabérrészt kell legalább kifizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs (Mt. 162. §). A beszámítás fogalmát a Ptk. határozza meg, amely szerint a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalomra jogosító 1992. július 1-je előtti idő

Kérdés: A 89. szám 1730-as válaszához kapcsolódva kérdezem: annak ellenére, hogy a 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) 2. §-ának (4) bekezdése szövegszerűen ugyanazt a szabályt fogalmazza meg, mint a korábbi Mt. 209. §-a, mégsem lehet alkalmazni a jubileumi jutalomhoz szükséges közalkalmazotti jogviszonyok egybeszámításánál?
Részlet a válaszából: […] Az Mth. 2. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a munkavállaló munkaviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálybalépése (azaz 1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, míg munkaviszonya nem szűnik meg – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Műveleti órabér-kiegészítés beszámítása a távolléti díjba

Kérdés: Dolgozóink teljesítménybéres órabérrel vannak elszámolva, ez azt jelenti, hogy az alapbérük a minimálórabér, s erre kapnak úgynevezett műveleti órabér-kiegészítést attól függően, hogy milyen nehézségi fokú munkát végeznek. A távolléti díj számításánál ennek az órabér-kiegészítésnek a hathavi átlagát bele kell-e számolni a távolléti díj alapjába?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 137. §-ának (2) bekezdése értelmében teljesítménybérnek tekintendő az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. A 138. § (1) bekezdése alapján előzetes, objektív mérésen és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.
Kapcsolódó címkék:      

Közszolgálati tisztviselők jogviszonyban töltött ideje

Kérdés: A besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál, a munkavégzéssel nem járó időszakokból mely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell beszámítani (pl. felsőfokú tanulmányok, munkanélküli-ellátás, gyermeknevelési támogatás, külföldi munkavégzés miatti fizetés nélküli szabadság időtartama)? Ezen időszakok beszámításánál mit kell érteni a 6 hónapnyi idő beszámítását előíró szabályon? Beszámíthatók-e a 6 hónapnál rövidebb idők?
Részlet a válaszából: […] ...beszámítani: itt nem szerepel az "egybefüggő" szó, tehát a 6 hónap ez esetben maximumként értelmezendő, ennél rövidebb időszakok beszámítását is el kell végezni. Itt tehát nem a különböző jogcímeken fennállt távollétek idejének összeszámításáról van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk kifogásolja, hogy a 2012. március 1-jétől a jubileumi jutalomra jogosító idejébe nem számítjuk be azt az időszakot, amikor munkaviszonyban dolgozott a helyi víz- és csatornamű-vállalatnál, ahonnan áthelyezéssel került 1991-ben a polgármesteri hivatalba. Dolgozónk a Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontját úgy értelmezi, hogy az áthelyezés miatt a fenti vállalatnál munkaviszonyban töltött időt úgy kell tekinteni, mintha azt a jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el, tehát azt is be kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Véleményünk szerint az áthelyezésnek a végkielégítés mértékének megállapításakor [Kttv. 69. § (5) bekezdés b) pontja] van jelentősége, akkor kell az áthelyezés előtti időszakot is végkielégítésre jogosító időként figyelembe venni. Továbbá a Kttv. jubileumi jutalomra vonatkozó 150. §-ának (3) bekezdése taxatíve felsorolja, azaz konkrétan meghatározza azokat az időtartamokat, amelyek beszámítanak a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Helyes-e az álláspontunk?
Részlet a válaszából: […] ...A Ktv. 49/E. §-ának (3) bekezdése csak az 1992. július 1. utáni munkaviszonyok idejének jubileumi jutalomra jogosító időbe való beszámítását tiltotta: az ezt megelőző munkaviszonyokat viszont figyelembe kellett venni! Ezzel szemben a Kttv. fent említett 150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Munkaközi szünet beszámítása a munkaidőbe

Kérdés: Az új Mt., illetve Kjt. 2012. július 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a munkaközi szünet 20 perces időtartama beletartozhat-e a 8 órás munkaidőbe?
Részlet a válaszából: […] A munkaközi szünet vonatkozásában a Kjt. nem tartalmaz speciális előírásokat, így arra az új Mt. szabályait kell alkalmazni, közalkalmazotti jogviszonyban is. Az új Mt. pedig kimondja, hogy a munkaközi szünet nem munkaidő, kivéve a készenléti jellegű munkakört [új Mt. 86....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
1
7
8
9
11