68 cikk rendezése:
1. cikk / 68 Harmadik országbeli állampolgár – a foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása
Kérdés: A 445/2013. Korm. rendelet 16. §-a szabályozza a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok (pl. letelepedési engedéllyel rendelkezők, EU-s állampolgárok) magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó szabályokat. A hivatkozott kormányrendelet külön nem rendelkezik a mulasztás jogkövetkezményeiről. Ezen túlmenően a Kormányhivatal úgy nyilatkozott, hogy az informatikai programunk nem alkalmas annak kinyerésére, hogy egy adott foglalkoztató lekérje az általa megtett bejelentések és kijelentések számát. Van-e bármilyen jogkövetkezménye a 445/2013. Korm. rendelet 16. §-a szerinti bejelentés elmulasztásának, tekintettel arra, hogy e jogszabály nem tartalmaz szankciót? Ha pedig mégis van jogkövetkezmény, mi és milyen jogszabályi rendelkezés alapján?
2. cikk / 68 Másodállás közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Ápolóként foglalkoztatott közalkalmazott házi segítségnyújtás szakfeladaton dolgozik a szociális szolgáltatóközpontnál, és át szeretne menni négyórás mellékállásba részmunkaidőben. Van-e valami akadálya annak, hogy mellette a főállása ugyanúgy közalkalmazottként legyen kórházban, van-e erre tiltás akár munkajogi vagy bér jellegű szempontból?
3. cikk / 68 Munkavállalói bejelentési kötelezettség szülési szabadság esetén
Kérdés: Az Ebtv. 2025. július 1-jén hatályba lépett változása okán ennek munkajogi vetületével kapcsolatosan kérném szakmai véleményüket. A 41. § akként változik, hogy nem jár csecsemőgondozási díj (CSED) a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. A 40. § (3) bekezdése alapján a CSED továbbra is a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az Mt. – a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságtól eltérően – jelenleg nem rendelkezik arról, hogyan és milyen határidővel köteles bejelenteni a munkavállaló a szülési szabadsága megszüntetését, vagy adott esetben azt, ha a 168 napos időtartam alatt a szabadságot újra igénybe kívánja venni. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha (a fizetés nélküli szabadsághoz hasonlóan) a szülési szabadság kapcsán is elvárja a munkavállalójától az igénybevételre a 15, a megszüntetésre pedig a 30 napos bejelentési kötelezettséget, hogy fel tudjon készülni a munkavállaló helyettesítésére/pótlására, illetve az eredeti munkakörébe történő visszafogadására? Vagy elegendő lehet-e, ha a felek a szülési szabadságot megelőzően közösen, írásban megegyeznek a fentiektől akár eltérő határidőkben?
4. cikk / 68 Munkaviszony-létesítés – felmentési idő alatt
Kérdés: Közalkalmazottunk jogviszonya átszervezés miatt 2025. szeptember 2. napján felmentéssel megszűnik. A felmentési idő letelte után öthavi távolléti díjának megfelelő végkielégítésre jogosult. Felmentési ideje 2025. április 3. napján kezdődik, 2025. május 23. napjától munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti őt a munkáltató. Létesíthet-e jogviszonyt egy költségvetési szervtől teljesen független cégnél? Ha igen, hány órában van ez maximalizálva? Amennyiben nem lehetséges április 4-től a munkavállalás, mi a legkorábbi dátum, amivel elhelyezkedhet a közalkalmazott?
5. cikk / 68 Munkáltatói jogos gazdasági érdekveszélyeztetése
Kérdés: A beszerzésért felelős vezetőnk – aki egyébként vezető állású munkavállaló is – vonatkozásában merült fel egy probléma. Egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy megváltoztatta az egyik alkatrészünk beszerzési csatornáját. Jelenleg egy olyan cégtől vásárolunk, amely kizárólagosan egy, a munkavállalónk felesége által 100%-ban tulajdonolt cégtől veszi az alkatrészt; ez a „családi” cég pedig attól a cégtől, amely eredetileg a beszállítónk volt. A jelenlegi beszerzési árak így magasabbak is, mint amikor az eredeti beszállítótól vásároltunk. A vezető a rokoni kapcsolat „beépülését” a beszerzési láncba nem jelezte. Elvárható lett volna ez a munkavállalótól, és ha nem jelentette be, akkor azzal megvalósul a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek a veszélyeztetése?
6. cikk / 68 Harmadik országbeli tanulók munkavégzése
Kérdés: A Btátv. 54. §-ának (8) bekezdése alapján a tanulmányi célú vagy hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, illetve a hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár munkát a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon teljes munkaidőben végezhet. A munkavégzésre csak a fogadó intézménynél kerülhet-e sor, ha nem csak ott, akkor van-e valamilyen bejelentési kötelezettség, illetve a munkavégzés munkaviszonyra vonatkozik csak, vagy megbízási szerződéssel is foglalkoztatható a hallgató?
7. cikk / 68 Román állampolgár – távmunkában Romániából
Kérdés: Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?
8. cikk / 68 Munkaszerződés érvényes létrejötte bejelentési kötelezettség teljesítése esetén
Kérdés: Mi történik akkor, ha a munkaszerződést a munkáltató részéről nem az arra feljogosított személy írta alá, ám a munkavállaló bejelentése a munkába lépést megelőző napon megtörtént az adóhatósághoz? Ilyen esetben is érvényesen jött létre a munkaviszony?
9. cikk / 68 Kölcsönvevő bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Van-e a munkaerő-kölcsönzés során valamilyen bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé a kölcsönvevőnek? Mi eddig úgy tudtuk, hogy az adminisztrációs kötelezettségek a kölcsönbe adót terhelik.
10. cikk / 68 Egyszerűsített foglalkoztatás – adózási előírások
Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás esetére meghatározott minta-munkaszerződés alkalmazására van-e lehetőség olyan munkáltatók számára, akik jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezettek, azaz a jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezett munkáltatók egyszerűsített foglalkoztatásra használhatják-e az Efotv. melléklete szerinti minta-munkaszerződést? Nem kell alkalmazni az Mt. 134. §-ában és a 155. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ha a felek a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződést. A NAV által az egyszerűsített foglalkoztatásra kiadott információs füzet 6. pontja szerint viszont: "A munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania és a kifizetéskor átadnia az egyszerűsített foglalkoztatott magánszemélynek, amiből kitűnik a munkavállaló bevételének teljes összege és jogcíme." Minta-munkaszerződés alkalmazása esetén mit jelent az Mt. 155. §-a (2) bekezdésének mellőzhetősége? Kell-e ilyenkor bármilyen, a NAV által hivatkozott bizonylatot kiállítani, vagy az csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor szóban kötik meg a munkaszerződést?
